HÍRMONDÓ 2018/4 Kedves Tagok! Az alábbiakban küldjük következő hírlevelünket, mindenkinek jó olvasást kívánunk. Katona Andrea TARTALOM SINOSZ, SVOE ÉS JTHA KÖZÖS KÖZLEMÉNYE MEGHÍVó CZIBERE KÁROLY ÁLLAMTITKÁR EGYESÜLETÜNKNÉL JÁRT KLUBÉLET A SVOE-BEN A VÍGSZÍNHÁZBAN JÁRTUNK KULISSZAJÁRÁSON SAJTÓKÖZLEMÉNY A BRAILLE-VERSENY HAZAI FORDULÓJÁRÓL COMEDIUM CORSO UTCASZÍNHÁZ ÉS KORTÁRS MŰVÉSZETI FESZTIVÁL 2018 TIHANYI LEVENDULA FESZTIVÁL MINDENÜNK A KUTYA 2018. MÁJUS 23 8:00-17:00 KIVÉTELES ROKKANTSÁGI ELLÁTÁS 2018 TÁPPÉNZ 2018 SINOSZ, SVOE, ÉS JTHA KÖZÖS KÖZLEMÉNYE Kedves siket, siketvak és nagyothalló tolmácsszolgálati ügyfeleink! A tolmácsszolgáltatást előíró jogszabályi rendelet a mai napig pályázati rendszerben biztosítja a tolmácsszolgálatok működéséhez szükséges forrásokat. A rendelet alapján kidolgozott szigorú pályázati feltételek és a Magyar Országgyűlés által jóváhagyott költségvetési keret Budapesten jelenleg mindössze 3 jelnyelvi tolmácsszolgálat 3 évre szóló működtetését teszi lehetővé. Örömmel értesítjük ügyfeleinket, hogy sikeres pályázatunk eredményeként 2018. április 1-től, 6 év után a SINOSZ Fővárosi Jelnyelvi Tolmácsszolgálata ismét a Budapest Benczúr utcai Székházában fogadhatja az ügyfeleket és láthatja el Budapesten és Pest megyében a tolmácsolási igényeket. A pályázatot az EMMI megbízása alapján a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. írta ki és a pályázatokat elbíráló bizottság döntése értemében a SINOSZ Fővárosi Tolmácsszolgálata mellett a Jelnyelvi Tolmácsok a Hallássérültekért Alapítvány és a Siketvakok Országos Egyesülete tudott eleget tenni a szigorú pályázati elvárásoknak, így az ügyfeleket ezek a Szolgálatok változatlan feltételek mellett várják a jövőben is. A SINOSZ pozitív pályázati eredmény felett érzett örömét azonban beárnyékolja az eredmény kihirdetésének ideje és módja. Sajnálatosnak tartjuk, hogy a hírt a pályázati kiírója úgy tette közzé, hogy a felmerülő szakmai és szolgáltatásszervezési kérdésekre 4 napig nem is remélhettünk válaszokat. Ennek következtében az ügyfelek ellátatlanul maradhattak, mivel az új pályázati szakasz első munkanapja 2018. április 3-a. A SINOSZ átérzi a sikertelen pályázóknál regisztrált tolmácsok bizonytalan helyzetét és mindent megtesz, hogy a siket, nagyothalló és siketvak ügyfelek szabad tolmácsválasztási joga és ellátottsági biztonsága a pályázatokkal járó kockázatok miatt ne sérüljön. Mint szakmai szolgáltató és a hallássérült személyek érdekvédelmi szervezete megnyugvással értesültünk, hogy a 2018. április 1-től ellátatlan  Pest megye és Vas megye sorsát ismételt pályázat kiírásával a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. rendezni kívánja, és ezáltal a megyékben élő jelnyelvi tolmácsszolgálati ügyfelek élhetnek a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény adta lehetőségeikkel. Kérünk minden budapesti és pest megyei tolmácsszolgálati ügyfelet, hogy a SINOSZ Fővárosi Jelnyelvi Tolmácsszolgálata mellett keressék bizalommal a Jelnyelvi Tolmácsok a Hallássérültekért Alapítványt, a Siketvakok Országos Egyesületét, hiszen valamennyien azon dolgozunk, hogy az átállás zökkenőmentesen menjen végbe és siket, nagyothalló és siketvak tagjaink, ügyfeleink elégedettek legyenek. Tolmácsszolgálataink és elérhetőségeik: Siketvakok Országos Egyesülete Jelnyelvi Tolmácsszolgálat: https://svoe-tolmacs.hu Jelnyelvi Tolmácsok a Hallássérültekért Alapítvány Fővárosi Jelnyelvi Tolmácsszolgálata: http://www.jtha.hu SINOSZ Fővárosi Jelnyelvi Tolmácsszolgálata: http://www.tolmacsszolgalat-fovaros.hu MEGHÍVÓ A Siketvakok Országos Egyesülete 2018. évi első közgyűlésére 2018. május 23-án, szerdán 15 órai kezdettel kerül sor, melyre ezúton tisztelettel meghívjuk! A közgyűlés helye: Siketvakok Országos Egyesülete irodája Cím: 1053, Budapest, Múzeum krt. 3. II. em. 1. (21-es kapucsengő) A közgyűlés napirendje: 1. A 2017. évről szóló közhasznúsági jelentés és a Felügyelőbizottsági jelentés előterjesztése 2. Egyéb információk, kérdések A közgyűlést követően a Közhasznúsági Jelentés teljes szövege elérhető lesz honlapunkon (www.siketvak.hu) vagy Egyesületünk irodájában előzetes egyeztetés alapján személyesen megtekinthető. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a közgyűlés 15 órakor kezdődik. Alapszabályunk értelmében (IV. fejezet, 6. pont), ha az egyesületi tagok többsége (legalább 51%-a) jelen van, akkor a közgyűlés határozatképes. Ha nem határozatképes, akkor 30 perc elteltével a gyűlést, a megjelentek számára tekintet nélkül, határozatképesnek kell tekinteni. A Közgyűlésen szavazati joggal csak azok rendelkezhetnek, akik a tárgyévre (2018.) a tagdíjat befizették. A tagdíj készpénzben történő befizetésére a Közgyűlést megelőzően a helyszínen is lehetőség van. Kísérési és jelnyelvi tolmácsigényét a szokott módon jelezzék elérhetőségeink valamelyikén legkésőbb május 18-ig! Kísérést csak korlátozottan áll módunkban biztosítani. Budapest, 2018. május 7. Az egyesület vezetősége nevében: Gangl Tamás elnök CZIBERE KÁROLY SZOCIÁLIS ÜGYEKÉRT ÉS TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁR EGYESÜLETÜNKNÉL JÁRT Újabb három évig finanszírozza a kormány országszerte a jelnyelvi tolmácsszolgálatok működését, jelentette be Czibere Károly államtitkár a Siketvakok Országos Egyesületének V. kerületi irodájában tartott sajtótájékoztatón. A támogatásnak köszönhetően idén áprilistól 2021. március 31-éig 22 szervezet, 19 megyei és 3 budapesti biztosítja majd az érintetteknek a szolgáltatást, amelyre évente 420 millió forintot szán a kormány. Czibere Károly külön kitért arra, hogy a pályázaton évi 17 millió forintot nyert el a siketvakok egyesülete, amely a kormány kiemelt partnere, ezért az elmúlt négy évben 21-ről 27 millióra nőtt az éves költségvetési támogatása. "A kormány elkötelezett amellett, hogy a fogyatékos embereknek megteremtse a teljes, önálló és autonóm élet feltételeit, hogy a társadalom egyenjogú és egyenrangú tagjai lehessenek. Ehhez a legfontosabb feltétel a kommunikáció akadálymentesítése, ezért fontos a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás biztosítása, amelyet a kormány többlépésben is támogatott" - hangsúlyozta az államtitkár. KLUBÉLET A SVOE-BEN Rehab klub Az áprilisi rehab klub meghívott vendége Schwarcz Péter 6 danos karate mester volt. A többszörös világbajnok, európa bajnok mester jelenleg a Magyar Karate Szövetség elnökségi tagja is. Emellett a TTC Yamakarate sportegyesületben edzéseket tart. Előadása elején elmesélte a karate kialakulását. A karate-do indiai-kínai fejlődéstörténetű, okinawai eredetű pusztakezes harci művészet. Az eredetileg Okinawa-te-nek nevezett (okinawai kéz) pusztakezes módszert később már karate-jutsu (kínai kéz művészete) néven ismerték. Amikor Japánba került, az okinawaiak felháborodására nevét úgy változtatták meg, hogy a “kara” szót más jellel írták le, ami az azonos ejtés ellenére nem kínait, hanem üreset jelentett. A karate-do elnevezés tehát japán, szó szerinti jelentése: üres kéz útja, ahol az út (do) szellemi utat, élet- és gondolkodásmódot jelöl. A karate szülőföldje, a Ryukyu szigetcsoporthoz tartozó Okinawa szigete Japán és Kína között helyezkedik el, kultúráját és fejlődését a kínai és japán hatások együttesen alakították. A karate kialakulásának első mozzanata 1349-hez köthető, amikor megtiltották a fegyverviselést a polgári személyeknek. Ezt követően a köznép figyelme a pusztakezes harci rendszerek felé fordult, míg a fegyveres küzdelmi formákat a nemesség ápolta tovább. Elsősorban kínai hatásra ebben az időszakban fejlődött ki egy "te” (kéz) elnevezésű módszer, amely nevéből fakadóan a fegyvertelen küzdelmi elképzeléseket foglalta magába. A későbbiek során gyakran használták az Okinawa-te elnevezést is. 1609-ben Japán katonai megszállás alá helyezte a szigetcsoportot. Betiltották mindenfajta fegyver használatát, és a harci művészetek gyakorlását sem engedélyezték. A tiltás csaknem 300 éven át tartó érvényessége ellenére az Okinawa-te nem veszett el. A fegyveres technikákat az okinawai nemesi kasztban apáról fiúra hagyományozták, míg a köznép soraiban titokban tartott tréningek zajlottak. Miután a fegyverek tiltását szigorúan ellenőrizték, az okinawaiak hétköznapi munkaeszközeiket kezdték fegyverré fejleszteni. Így alakult ki a kobudo, ami a későbbiekben a pusztakezes harci művészet szerves részévé vált. A XX. század elején bekövetkezett a konszolidáció: engedélyezni kezdték a harci művészetek nyílt gyakorlását. Sőt, 1903-tól a művészet a hivatalos oktatás részeként is megjelenhetett. Ekkor váltotta fel az addigi elnevezést a karate jutsu. Az addig kizárólagosan Okinawán gyakorolt harci művészet 1921. március 6-án lépett ki a nyilvánosság elé, amikor a modern karate megalapítójának tartott Gichin Funakoshi és más mesterek bemutatót tartottak Hirohito régenshercegnek (későbbi császárnak) Japánban, elindítva ezzel a karate jutsu nemzetközivé válását. A klasszikus karate a test, a szellem és a lélek művészete. Nem csupán fizikális tréning, hanem törekvés olyan harcossá válni, aki képes a testét és lelkét egyaránt uralni. A karate nem csak az önvédelem eszköze: gyakorlása javítja a vérkeringést, fejleszti a fizikumot, mozgásanyaga a test valamennyi izmát és ízületét igénybe veszi, ily módon egészségmegőrző, kondicionáló hatású. A karatéban az övek színe jelzi, hogy viselőjének milyen a tudásszintje. A kezdők fehér övet viselnek, és a színek annál sötétebbek, minél elmélyültebb a karatéka tudása. A fehér övtől a barna övig “kyu”, vagyis tanuló fokozatokról beszélünk. Aki elérte a fekete övet, “dan”-okat szerezve fejlődhet tovább. A technikák a test érzékeny pontjaira irányuló rúgásokban, ütésekben és védésekben összegződnek. Alapvető filozófia, hogy „a karatéban nincs első támadás”, ezáltal a harcmodor a védekezésre épül. Mindazonáltal a karate az 1930-as évektől kezdődően szakított a kizárólag filozofikus szemlélettel, és idővel az egész világon elterjedt küzdősporttá vált.   A klub végén néhány kéz és lábmozdulatot is megtanultunk. Szabadidős klub Április 11-én a Szentendrei Városi Tömegközlekedési Múzeumban jártunk. A Városi Tömegközlekedési Múzeum névre elkeresztelt ipartörténeti szakgyűjtemény 1992. július 14-én nyitotta meg kapuit először a nagyközönség előtt, a HÉV-vonal villamosításakor, 1914-ben épült kocsiszín épületében. Az öreg kocsiszínt felújították és átalakították, hogy megfeleljen legújabb rendeltetésének. A múzeum ma öt kiállítóteremmel, bemutatócsarnokkal, szabadtéri kiállító területtel várja a közlekedés iránt érdeklődőket. A látogatók számos fényképfelvétel és korabeli tárgyi emlék segítségével kaphatnak képet a magyar főváros közösségi közlekedésének kialakulásáról és fejlődéséről az első lóvasúti vonal 1866. augusztus 1-jén történt megnyitásától egészen a megépített- és tervezett metróvonalakig. Megismerhettük a mai BKV Zrt. jogelődjeit, továbbá az egykori és mai Magyarország nagyvárosainak közlekedését, villamoshálózatát, járműveit. Megnézhettük a vasutakat kiszolgáló infrastruktúra, a pálya- és felsővezeték építés, -fenntartás, a távközlés és az áramellátás műszaki emlékeit és eredeti helyén tekinthettük meg a szentendrei régi kocsiszín egykori kovácsműhelyét. Külön terem foglalkozik a budapesti autóbusz- és trolibusz-közlekedés történetével. Megismerhettük mind a korabeli jegyfajtákat és vállalati rangjelzéseket, mind a különféle járműalkatrészeket és berendezéseket. Mindezek mellett a múzeum mintegy 60 felújított járművel várja a régi korok szerelmeseit. Nem csak gyerekek számára jelenthet élményt, hogy a kiállított járművek egy részére fel is szállhatunk.  A járművek között szerepel az 1887-ben - a legelső HÉV mozdonyok egyikeként - forgalomba helyezett, 4-es pályaszámú, Haraszti névre keresztelt gőzmozdony, de - a legidősebbek közül válogatva bemutatják azt az 1897-ben készült, 1906. évi állapotában megtekinthető 418-as pályaszámú villamost, mely 2001-ben a párizsi magyar évadon reprezentálta a budapesti közösségi közlekedés több mint másfél évszázados történetét. A kiállítást megtekintve végigkísérhetjük a villamosok és a HÉV járművek fejlődését a kéttengelyes kocsiktól, az ikerkocsikon át egészen a csuklós járművekig, illetve a gyorsvasúti motorvonatokig. A HÉV-ek és a villamosok mellett a hetvenes éveket elénk idéző Ikarus autóbuszok, egy - az első magyar önhordó szerkezetű autóbusz típusnak emléket állító - autóbusz-"torzó", valamint a hatvanas-hetvenes évekből származó trolibuszok várják az ide érkezőket.  Miután megmásztuk a régi járműveket, úgy gondoltuk kipihenjük fáradalmainkat egy cukrászdában egy fagyi mellett. Ez megkoronázta a napot és elfáradva tértünk haza.  A VÍGSZÍNHÁZBAN JÁRTUNK KULISSZAJÁRÁSON A Vígszínház a legnagyobb múltú, legnépszerűbb budapesti színházak egyike. Három játszóhelye van: a nagyszínpad, a Házi Színpad nevű stúdió és kamarája, a Pesti Színház. Április 26-án a Vígszínházban jártunk kulisszajáráson. Olyan helyekre mehettünk be, amelyek a nagyközönség elől elzárt területek. Két zseniális építész, az osztrák származású Ferdinand Fellner és a porosz Hermann Helmer a századforduló évtizedeiben megtervezte és megalkotta az európai polgárság színházideálját, és Odesszától Prágáig, Bécstől Budapestig 47 gyönyörűséges színházépület hirdeti azóta is e két nagyszerű tervező emlékét. 1993. április és 1994. július között a színházat teljesen felújították: a kétmilliárdos beruházás során a színházépület külsőleg is megújult, belső berendezését is kicserélték, a színpad a legmodernebb technikát kapta. Az épület egy 100 férőhelyes stúdiószínházzal bővült, így a színház három játszóhelyén már összesen 1700 néző foglalhat helyet. Kis csapatunk a szívélyes fogadtatás után útnak indult. Először a forgószínpad alatti területet vettük szemügyre. El sem tudtuk képzelni, hogy ezen a kis helyen mennyi dolog található és hogyan dolgoznak itt. Ahogy a nagyszínpad alatt sétáltunk, láttuk, hogy hatalmas fogaskerekek forgatják (illetve forgatnák, ha épp arra lenne szükség) a forgószínpadot. Az egész hely sötét és poros, mégis ámulatba ejtő. Minden nagy és komplex, a hétszintű színpadba belátni oldalról – ez az a hely, ahol a színészek két jelenet között mozognak. Ezek után egyből a harmadik emeleten folytattuk. A zsinórpadlás nagyon izgalmas: korábban kézzel, most géppel irányítják a díszletek mozgását a zsinórok segítségével. A „vezetőnk” elmondta, hogy mi, nézők gyakran észre sem vesszük, hogy egy többmázsás fal tűnik el a háttérből, de amikor egy színészt „repülni” látunk, azért is a zsinóros a felelős. A sötét, emeleti lyukból jól látni az eldugott irányítópultot, ahol - ahogy a vezetőnk fogalmazott - a „nagyfőnök” ül. Irányítópultján a zenét, a fényeket, a díszleteket és a színészeket is ő felügyeli. Következett a háziszínpad. Ez 60 fő befogadására alkalmas színpad, ahol közvetlen a nézők előtt játszanak a színészek. Nincs megemelt színpad, 2 lépés választja el a közönségtől. Ismét útnak indultunk a rengeteg folyosóból és lépcsőből álló labirintusban. Átéreztük, hogy egy darab alatt hány km-t tesznek meg a színészek. A program végén a kellékes várt bennünket. Kézbe vehettük a jelenleg futó darabok néhány kellékét. Ámulva hallgattuk mennyire kreatívnak kell lenni 1-1 darabban. Megfoghattuk milyen is az a szilvásgombóc amit dobálnak, milyen egy műfül, műagy, műnyelv. Zenélhettünk azokkal az eszközökkel, amelyekkel A Pál utcai fiúkban zenélnek. Végül pedig whyskishettünk is. Elmondták, hogy ténylegesen nem isznak alkoholt a darabokban a színészek, hanem egy speciális színű teát isznak, amit mi is megkóstolhattunk. Olyan élményeket kaptunk, amelyeket hosszú időre elraktározhatunk. Ezúton is köszönjük a Vígszínháznak a szívélyes fogadtatást! SAJTÓKÖZLEMÉNY A BRAILLE-VERSENY HAZAI FORDULÓJÁRÓL 2018. április 21.-én tartották a Visegrádi Alap által támogatott nemzetközi Braille-verseny magyarországi válogatóját. A két évente megrendezett vetélkedő célja, hogy népszerűsítse a Braille-kultúrát, erősítse a modern technika és a Braille-hagyományok összefonódását, valamint elmélyítse a barátságot a különböző országokból érkező, a Braille-kultúra iránt elkötelezett résztvevők között. A verseny során négy feladat megoldásában mérték össze tudásukat a résztvevők. Ezek a következők: Braille írás, olvasás, szövegszerkesztés, az írásban megoldott feladatok elküldése e-mailben a zsűritagok részére. A feladatokat a versenyzők iPhone és Braille-kijelző használatával oldották meg. A verseny magyarországi fordulóját Budapesten az „Informatika a látássérültekért” Alapítvány szervezte. A nemzetközi verseny májusi döntőjén hazánkat Lakatos Melitta, Péter Zsigmond és Lebcelterné Veiland Orsolya képviseli majd Poznanban. A döntő során a magyar versenyzők cseh és lengyel társaikkal mérkőzhetnek meg. Gratulálunk a résztvevőknek. A mai esemény jó példa arra, hogy a Braille-kultúrának az informatika által meghatározott társadalomban is megvan a maga helye és szerepe. A Braille-kultúra hidat képez a közép-európai régió vak és gyengénlátó polgárai között. PROGRAMAJÁNLÓ Comedium Corso Utcaszínház és Kortárs Művészeti Fesztivál 2018 Esztergom, május 18., 12:00 – május 21., 23:00 Comedium Corso Utcaszínház és Kortárs Művészeti Fesztivál idén négy napon keresztül, három színpaddal, egyedülálló zenei és színházi produkciókkal, kortárs művészekkel, gyermekprogramokkal várja látogatóit Esztergomban, május 18-21-ig. A fesztivál INGYENESEN látogatható! Tihanyi Levendula Fesztivál: június 29., 8:00–július 1., 19:00 Ez a fesztivál Tihany egyik legnagyobb rendezvénye. Itt minden a levenduláról szól ilyenkor, így ha Te is szerelmese vagy ennek a csodás növénynek, akkor itt a helyed! A bevezető úton, a virágzás függvényében már június 22-től Szedd magad! akciót tart a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, ahol mindenki kipróbálhatja a levendula aratást. Június utolsó hétvégéjén pedig a Belsőtó partján, kézműves kirakodóvásárral, színes programokkal és vezetett túrákkal várják a kedves látogatókat. Mindenünk a kutya 2018. május 23., 8:00-17:00 Az Állatorvostudományi Egyetem Laborállat-tudományi és Állatvédelmi Osztálya, a Munkahelyi Állatjóléti Bizottság, valamint az Állatorvosok az Állatvédelemért Alapítvány sok szeretettel meghívja 2018. május 23-án, szerdán MINDENÜNK A KUTYA címmel megrendezésre kerülő „kutyás” szakmai napjára Helyszín: Állatorvostudományi Egyetem, 1078 Budapest, István utca 2. HASZNOS INFORMÁCIÓK Kivételes rokkantsági ellátás 2018 A megváltozott munkaképességű személyek közül nagyon sokan és joggal nehezményezték, hogy a rokkantsági nyugdíj lehetőségének megszüntetése (2011. december 31.) óta semmilyen méltányossági lehetőség nincs azon rokkantak számára, akik nem rendelkeznek a rokkantsági vagy a rehabilitációs ellátás megállapíthatóságához szükséges biztosítási idővel (vagyis nem tudnak igazolni a kérelem benyújtása előtti 5 évben legalább 3 évi, vagy 10 évben legalább 7 évi, vagy 15 évben legalább 10 évnyi biztosításban töltött időt, jellemzően munkaviszonyt, vagy hasonló, munkavégzésre irányuló jogviszonyt). Részletes cikk: https://www.nyugdijguru.hu/nyugdij/megvaltozott-munkakepesseguek-ellatasai/kiveteles-rokkantsagi-ellatas-2018 Táppénz 2018 A táppénz, amit a munkavállaló kap, ha betegség miatt nem tud munkába állni. Táppénz folyósításának vannak más törvényi esetei is, de most elsősorban a betegség esetére járó táppénz szabályait vesszük végig. Ha megbetegedünk és elmegyünk a háziorvosunkhoz, akkor táppénzre fog minket venni. A táppénzt abban az időben kapjuk meg, míg betegség miatt otthon fekszünk. Ilyenkor fizetés nem jár. Ez az idő a keresőképtelenség. A keresőképtelenség először betegszabadsággal kezdődik, ami 15 munkanapig tart. Ha nem pont év elején kezdődött a munkaviszony, akkor a betegszabadságot is ugyanúgy kell számítani, mint a rendes szabadságot, vagyis arányosan kevesebb lesz. A betegszabadság kizárólag akkor vehető ki, ha a dolgozó saját maga betegszik meg, gyermek betegsége esetén nem. Amikor betegszabadságon vagyunk, akkor a távolléti díjból számítják ki a 70%-ot, amit a munkáltató fizet ki. A betegszabadság kivételéhez is szükséges a háziorvos, vagy ha kórházi kezelésről van szó, akkor annak az igazolása, hogy be tudjuk mutatni a munkáltatónál, miért nem voltunk munkára képes állapotban. Ha lejárt a betegszabadság, akkor már táppénzről beszélünk. A táppénz már csak a 60%-a a távolléti díjnak. Bizonyos esetben csak 50%-a. Ha 2 éve folyamatos a munkavállaló munkaviszonya, akkor a táppénze 60%-os lesz, míg ha nincs meg a két éves jogviszony, akkor csak 50%-os. (akkor is 50%, ha fekvőbeteg, intézeti ellátást kap valaki) Mivel elég kevés pénzhez jutunk, ha lebetegszünk, sokan inkább szabadságot írnak ki maguknak, hiszen szabadság alatt ugyanazt az összeget kapjuk meg, mintha dolgoznánk. Egy hetes otthoni fekvéskor több ezer forint mínusz lehet a fizetésünkből. Amikor táppénzt számítunk, akkor vesszük a munkabért, amit a pótlékokkal össze kell számítani a prémium és jutalmak kivételével természetesen. De nem kell figyelmen kívül hagyni a nem rendszeres jövedelmeket sem, de azt arányosítva kell figyelembe venni. Abban az esetben, ha a táppénz előtt nincs 180 nap biztosított jogviszony, akkor a mindenkori minimálbért kell alapul venni a táppénz számításához. A táppénznek viszont nem csak minimuma, hanem felső határa is van, vagyis a minimálbér kétszeresének egyharmadánál nem több. Ha tehát nő a minimálbér, akkor nő a táppénz is. A táppénz sem jár viszont határok nélkül. A végső határa egy év, de csak akkor, ha közben megvan a munkaviszony, vagyis biztosítási jogviszonyban áll a keresőképtelen. Korábban volt passzív táppénz, vagyis, mikor nem volt munkajogviszony mögötte, ezt viszont már rég megszüntették. 2011 óta nincs passzív táppénz. Pár éve megváltoztak a táppénz alatti felmondás szabályai is. Korábban felmondási védelem alatt álltak a táppénzre vett munkavállalók, így akik megneszelték, hogy munkáltatójuk fel akar nekik mondani, gyorsan „lebetegedtek”. A jelenleg hatályos munkajogi szabályok szerint azonban nem illeti meg védelem a munkavállalót, így ha huzamosabb ideig táppénzen van a dolgozó, munkáltatója ezalatt is felmondhat neki. Forrás: www.mixin.hu Siketvakok Országos Egyesülete Hungarian Deafblind Association Székhely:1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 39. Levelezési cím: 1053 Budapest, Múzeum körút 3. II. em.1. Telefon: 06-1/361-2007 Fax: 06-1/209-5829 E-mail: siketvakok@gmail.com Adószám: 18061031-1-42 Összeállította, szerkesztette: Katona Andrea