Most itt vagy: Főoldal / A Siketvakok Országos Egyesületének alapszabálya

A Siketvakok Országos Egyesületének alapszabálya

Az alábbiakban egyesületünk alapszabályának jelenleg is érvényben lévő
tartalmát adjuk közre. Tehát minden pontot és alpontot tartalmaz a
szöveg, ugyanakkor felhívjuk a figyelmet, hogy az eredeti dokumentum
egy pecséttel is hitelesített írás, s tartalmaz olyan plusz
információkat is, melyek az alapszabály megismeréséhez nem
szükségesek, ám a bírói eljárás jogszerűsége okán az eredeti
dokumentumban fel kell tüntetni (pl. hatályukat vesztett alpontok).

Mivel az egyesületi tagság egyik feltétele, hogy az adott személy
elfogadja az alapszabályunkban szereplő információkat, s azokkal
egyetértsen, így ez az aloldal arra szolgál honlapunkon, hogy
alapszabályunk érvényben lévő pontjai és alpontjai elektronikus úton
is hozzáférhetők legyenek.

  1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

    1. Az egyesület neve: Siketvakok Országos Egyesülete
    2. A Siketvakok Országos Egyesületének (a továbbiakban: Egyesület) székhelye: 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 39. (Vakok Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Egységes Gyógypedagógiai, Módszertani Intézménye, Kollégiuma és Gyermekotthona)
    3. Az Egyesület telephelye: 1089 Budapest, Korányi Sándor u. 30.
    4. Az Egyesület az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény (a továbbiakban: civil törvény) alapján jogi személy.
    5. Az Egyesület Magyarország Alaptörvényét tiszteletben tartva az Alapszabály és a Civil Törvény rendelkezéseinek megfelelően működik.

  2. AZ EGYESÜLET CÉLJA ÉS FELADATAI

    1. Az Egyesület célja:
      1. Siketvak gyermekek, felnőttek és azok családjainak megsegítése; ezen személyek sajátos állapotából eredő problémák megoldásában való részvétel, mellyel a társadalomba való beilleszkedésüket kívánja segíteni;
      2. A siketvak személyek, hozzátartozóik, valamint a velük foglalkozó szakemberek érdekképviselete, a siketvak személyek hatékony érdekvédelme.
      3. A siketvak személyekkel foglalkozó szakemberek továbbképzése.
      4. Közreműködés a siketvak állapot megelőzésében, a fogyatékosság súlyosbodásának megakadályozásában.
    2. Az egyesület tevékenysége:
      1. Az egyesület tevékenységei négy alappillérre épülnek. E pillérek:
        1. az érdekvédelmi tevékenység, mely a szolgáltató tevékenység mellett az Egyesület legfőbb feladata,
        2. az elemi és foglalkozási rehabilitációs tevékenység,
        3. a jeltolmácsolás és egyéb infokommunikációs akadálymentesítés érdekében végzett tevékenység, valamint
        4. a személyi segítés tevékenysége.
      2. Az egyesületnek a fenti pillérekre épülő részletes tevékenységei:
        1. Jogszabályok kezdeményezése; Jogszabálytervezetek véleményezése, javaslattétel jogszabályok módosítására, ezen belül különösen a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény változásainak figyelemmel kísérése, e törvényhez javaslatok, vélemények, észrevételek készítése, a hivatkozott törvény, valamint a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény és az ahhoz kapcsolódó fakultatív jegyzőkönyv érvényesülésének elősegítése, jogi tanácsadás a siketvak emberek számára, tevékenység az egyenlő hozzáférés előmozdítása érdekében;
        2. Külföldi és hazai társadalmi szervezetekkel, közigazgatási szervekkel, egészségügyi, szociális és más intézményekkel, jogi személyekkel, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokkal, továbbá természetes személyekkel való kapcsolattartás;
        3. Kapcsolattartás és együttműködés a fogyatékos embereket képviselő, vagy számukra szolgáltatást nyújtó szervezetekkel;
        4. Siketvak gyermekek és felnőttek felkutatása, részükre az őket érintő, fogyatékos állapotukból eredő hátrányaik kompenzálását segítő információk biztosítása különösen a vonatkozó jogi, egészségügyi, szociális, informatikai, technikai ismeretek átadása révén;
        5. Az állami gondoskodásban élő siketvak gyermekek, valamint a szociális intézményben élő siketvak felnőttek egyéni problémáinak különös figyelemmel kísérése;
        6. Siketvak gyermekek korai fejlesztésének, speciális oktatásának, nevelésének segítése, a velük való foglalkozás anyagi, személyi és tárgyi feltételei megteremtésének elősegítése – különös tekintettel a tananyagokhoz való egyenlő hozzáférésre;
        7. Felnőttkorú siketvak személyek oktatásának és képzésének, valamint ezzel összefüggésben a tananyagokhoz való egyenlő hozzáférésének elősegítése;
        8. A siketvak emberek védett vagy nyílt munkaerő-piacon történő elhelyezkedésének elősegítése, számukra védett, vagy integrált munkahelyek teremtése, rehabilitációs foglalkoztatás biztosítása;
        9. Siketvak személyek családjainak anyagi, erkölcsi, szakmai támogatása az Egyesület mindenkori gazdasági lehetőségeitől függően, rehabilitációjuk szorgalmazása;
        10. Siketvaksággal élő személyek életminőségét javító, illetve biztonságos közlekedését támogató segédeszközökkel kapcsolatos információk megosztása, ezekhez a segédeszközökhöz való hozzájutás elősegítése, segédeszközök kölcsönzésének biztosítása, illetve a segédeszközök használatának bemutatása, betanítása;
        11. A fentieken túlmenően is a siketvak emberek elemi rehabilitációjának támogatása;
        12. Siketvakokkal foglalkozó szakemberek szakmai támogatása, e szakemberek, továbbá siketvak emberekkel kapcsolatba kerülő egyéb szakértők képzése, továbbképzése;
        13. Siketvak gyermekek és felnőttek számára kulturális, művészeti, játék és sport tevékenység elősegítése, támogatása, ezeket a tevékenységeket magukba foglaló szabadidős programok, táborok, klubok szervezése;
        14. Az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében közérdekű önkéntes tevékenység szervezése a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. Törvénynek megfelelően;
        15. Lakóotthon létrehozása és működtetése siketvaksággal élők számára;
        16. Tolmácsszolgálat működtetése siketvaksággal élők számára;
        17. Támogató szolgálat, vagy támogató szolgáltatásnak nem minősülő személyi segítő és kísérő szolgálat működtetése;
        18. Az Egyesület támogatói részére – a mindenkori lehetőségekhez mérten – promóciós és hírdetési lehetőség biztosítása.
    3. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
    4. Az Egyesület közhasznú tevékenysége keretében az alábbi közfeladatokat látja el:
      1. más szervekkel együttműködve, közvetett feladat ellátásként közreműködés a fogyatékos személyeket megillető jogok érvényesítésében, akár közérdekű igényérvényesítés révén is bíróság és hatóságok előtt; továbbá a fogyatékos személyek hátrányait kompenzáló intézményrendszer működtetése révén – A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. Törvény (a továbbiakban: Fot.) 2. § (5) bekezdése szerint;
      2. együttműködés a fogyatékos emberek rehabilitációját végző szervekkel és személyekkel, valamint rehabilitációs tevékenységben való részvétel közvetett feladatellátásként a Fot. 21. § c) pontja szerint;
      3. c.) közvetlen feladatellátásként ismeretterjesztés, érzékenyítés, a tudatosság növelése. A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihírdetéséről szóló 2007. évi XCII. Törvény 8. cikk szerint;
      4. a habilitációhoz és rehabilitációhoz kapcsolódó, a fogyatékos személyek számára tervezett támogató-segítő eszközök és technológiák elérhetőségének, ismeretének és használatának elősegítése – más szervekkel együttműködve, közvetett feladat ellátásként – a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihírdetéséről szóló 2007. évi XCII. Törvény 26. cikk 3. pontja szerint;
      5. jelnyelvi tolmács szolgáltatás fenntartása hallássérült és különösen siketvak személyek számára a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. Törvény 5. § (1) és (2) bekezdése, 6. §-a, valamint 10. § (1) és (2) bekezdése alapján közvetlen közfeladat ellátásként;
      6. közvetett feladatvállalásként az euro-atlanti integráció elősegítése – Magyarország Alaptörvényének E) cikke alapján;
      7. támogató szolgáltatás működtetése közvetlen közfeladat vállalásaként a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III, Törvény 65/C. § alapján.

      Az Egyesület közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül más is részesülhet. Az Egyesület a szolgáltatásai igénybevétele módjának, beszámolói közzétételének, valamint a szervezet működésének nyilvánosságát akként biztosítja, hogy az ezekre vonatkozó adatokat honlapján (www.siketvak.hu) nyilvánosságra hozza.

  3. TAGSÁGI JOGVISZONY

    1. Az Egyesület tagjai rendes tagok vagy pártoló tagok lehetnek. Ahol az alapszabály a rendes, vagy pártoló tagságra való utalás nélkül tagot említ, azon az Egyesület rendes tagját kell érteni.
    2. Rendes tag lehet bármely siketvak személy, aki
      • az Egyesület alapszabályát elfogadja,
      • belépési szándékát nyilatkozat aláírásával kifejezi és
      • a tárgyévre a tagdíjat megfizeti.
    3. Pártoló tag lehet minden olyan természetes vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását akár erkölcsileg, akár anyagilag támogatni kívánja, alapszabályát elfogadja és belépési szándékáról, valamint az általa nyújtandó támogatás módjáról belépési nyilatkozat aláírásával nyilatkozik.
    4. Az Egyesület alapítói az alakuló közgyűlés napjától tagjaivá válnak az Egyesületnek.
    5. A tagsági viszony megszűnik a tag halálával, kilépésével, illetve kizárásával, valamint a tagsági igazolvány érvényességének lejártával, az alábbiak szerint:
      1. a tag halála esetén tagsága automatikusan, a haláleset napjától megszűnik és kikerül a tagnyilvántartásból,
      2. a tag kilépési szándékát az elnökséghez benyújtott kilépési nyilatkozat aláírásával fejezi ki. Tagsági viszonya e nyilatkozat benyújtásának napjától szűnik meg és a tag kikerül a tagnyilvántartásból.
      3. A tagnak jogszabályt, az Egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. A tag kizárására irányuló kezdeményezést az elnökséghez kell bejelenteni. A bejelentett kezdeményezést az elnök terjeszti a közgyűlés elé. A kizárásra irányuló eljárás megindítását a közgyűlés határozattal rendeli el. A kizárás elrendelésére irányuló eljárásban legalább tizenöt napos határidővel lehetőséget kell adni az eljárás alá vont tagnak, hogy védekezését akár szóval, akár
        írásban kifejtse. Az érintett tag emellett védekezését a kizárás tárgyában határozó közgyűlésen is előadhatja. A kizárásra vonatkozó döntés előtt a kizárási eljárás megindítására alapot adó körülmények tárgyában a releváns tényekről tudomással bíró tanúkat meg kell hallgatni, továbbá az ügyre vonatkozó okiratokat be kell szerezni, és azok ügyre vonatkozó tartalmát a közgyűléssel ismertetni kell. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; azindokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A határozatot a taggal írásban, igazolható módon közölni kell. A kizárásról rendelkező határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye, a kizárt tag az Egyesület székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát. A fentieken túl – a taggal szemben a jogszabályt, az alapszabályt, vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények és a taggal szembeni eljárás szabályozását az Egyesület mellőzi.
      4. A tag tagsági jogviszonya a tagsági igazolvány érvényességének lejártával a lejárat napjától megszűnik, amennyiben nem kéri az érvényesség meghosszabbítását.
    6. A tagsági viszony felfüggesztésre kerül abban az esetben, ha a rendes tag nem fizeti be a tárgy évre a tagdíjat, s fizetési kötelezettségének írásban, igazolható módon közölt, a következményre történő figyelmeztetést is tartalmazó felhívásra sem tesz a felhívás kézhez vételétől számított tizenöt napon belül eleget. A felfüggesztés idejére a tag a 8. pontban foglalt jogosultságokkal nem rendelkezhet. A felfüggesztés megszűnik, ha a tag befizeti a hátralékos tagdíjat, a befizetés napjától a 8. pontban foglalt jogosultságokkal a tag ismét rendelkezhet.
    7. Az egyesület tagjait a főtitkár tartja nyilván, ennek keretében
      1. A rendes és pártoló tagok nyilvántartását vezeti, aláírt belépési nyilatkozataik eredeti példányát a nyilvántartás mellékleteként megőrzi;
      2. A tagsági viszony megszűnése esetén a nyilvántartásból az adott tagot törli;
      3. A tagsági viszony felfüggesztését és helyreállítását a nyilvántartásban rögzíti;
      4. Rendes tagok esetében a tagsági viszony igazolására tagsági igazolványt ad ki.
    8. A rendes tag, amennyiben tagsága nem került felfüggesztésre:
      1. az Egyesület közgyűlésén részt vehet, ott felszólalhat és szavazati joggal rendelkezik,
      2. az Egyesületben a 18. életévét betöltött tag bármely tisztségre választható,
      3. javaslattal, észrevétellel, kéréssel fordulhat az Egyesület szerveihez és tisztségviselőihez,
      4. az Egyesület egyes szolgáltatásait igénybe veheti,
      5. az Egyesület által szervezett programokon díjmentesen, vagy kedvezményesen részt vehet,
      6. köteles az Egyesület szerveinek döntéseit, határozatait tudomásul venni, az azokban foglaltaknak megfelelően eljárni.
    9. A tagsági viszonyt nem pártoló tagok esetében tagsági igazolvány kiállításával igazolja az Egyesület. A tagsági igazolvány két részből áll:
      1. fényképes tagsági igazolványból, mely tartalmazza:
        • a tag nevét,
        • a tag fényképét,
        • az Egyesületi tagság jogcímét (siketvak, hozzátartozó, szakember),
        • az igazolvány sorszámát,
        • a kiállítás keltét,
        • az érvényesség dátumát, mely a kiállítás keltétől számított 5 év;
      2. a tárgyévre érvényes tagsági igazolvány szelvényből, amely a tárgy évre befizetett tagdíj ellenében adható ki, és tartalmazza:
        • a tárgyév évszámát,
        • a fényképes tagsági igazolvány sorszámát.
    10. A pártoló tag:
      1. részt vehet az Egyesület közgyűlésén, ott véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik, azonban szavazati joga nincs,
      2. kötelezettsége, hogy az általa a belépésekor vállalt támogatást teljesítse.

  4. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE

    1. Az Egyesület szervei:
      1. közgyűlés
      2. vezetőség
      3. felügyelő bizottság
    2. Az Egyesület tisztségviselői:
      1. elnök,
      2. főtitkár,
      3. ügyvezető,
      4. a vezetőség további tagjai,
      5. a felügyelő bizottság tagjai;

A közgyűlés

    1. Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, amelyen a rendes tagok teljes jogkörrel vehetnek részt.
    2. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik minden olyan kérdés, melyet a Ptk, vagy más – jogszabály a jogi személy legfőbb szerve, illetőleg a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal, továbbá azon kérdések, melyekben a döntési jogot a közgyűlés határozattal magához vonja -feltéve, hogy az adott kérdésben való döntést jogszabály nem utalja más szerv kizárólagos hatáskörébe.
    3. A közgyűlést a vezetőség készíti elő és hívja össze évente legalább egy alkalommal. A közgyűlés helyéről és idejéről, valamint tervezett napirendjéről a vezetőség a közgyűlés előtt legalább 15 nappal írásbeli, igazolható módon (ajánlott levél, vagy visszaigazolt e-mail útján) közölt meghívó útján értesíti a tagokat. A közgyűlést vagy az Egyesület székhelyére, vagy – ha ezt az akadálymentesség követelménye, vagy egyéb fontos ok indokolja – más alkalmas helyre lehet összehívni. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított nyolc napon belül a tagok és az Egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. A közgyűlést a tagok 1/3-ának írásbeli kérésére is össze kell hívni. A közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli. A fentieken túl – az ügyvezető szerv köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
      1. az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
      2. az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
      3. az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.

      A fenti, a-c. pontok alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszűntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszűntetéséről dönteni.

    4. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint 50 %-a jelen van. Ha a szabályszerűen összehívott közgyűlés nem határozatképes a közgyűlés eredeti időpontjától számított tizenöt napon belül megismételt közgyűlés összehívására van lehetőség, ha a tagok figyelmeztetése erre a meghívóban megtörtént. A megismételt közgyűlés – az eredeti napirend tekintetében – a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, ha erről a tagok tájékoztatása a meghívóban megtörtént. A közgyűlés határozatait – általában – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, ám a IV. rész 4. pontjának d. és i. alpontja esetében a határozat elfogadásához a jelen lévő tagok 2/3-ának igenlő szavazata szükséges. Személyi kérdésekben a közgyűlés titkos szavazást rendelhet el, a titkos szavazás lebonyolításának szabályait a közgyűlés választási szabályzatban határozza meg – oly módon, hogy a szavazásban minden jogosult fogyatékosságára tekintet nélkül a titkosság megtartásával részt tudjon venni. Az Egyesület ehelyütt is rögzíti, hogy a határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
      1. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít, vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
      2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
      3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
      4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
      5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
      6. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

      A közgyűlés megkezdését követően először a jelenlévők közül levezető elnököt szükséges választani.
      Ezt követően a közgyűlés a jelenlévők sorából megválasztja a két szavazatszámlálót, a jegyzőkönyvvezetőt és a jegyzőkönyv két hitelesítőjét. A fenti személyekre a szavazásra jogosultak közül bárki javaslatot tehet, megválasztásukról a közgyűlés szavazással határoz, megválasztottnak a legtöbb szavazatot kapott jelöltet, illetve jelölteket kell tekinteni. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető vezeti, és a két hitelesítő hitelesíti. Ezt követően kerül sor a napirendi kérdések tárgyalására, majd az érdemi határozatok meghozatalára.

    5. A közgyűlés nyilvános, a nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. Az ülésről hangfelvétel készül, melynek alapján az ülést követő tizenöt napon belül jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza:
      1. a közgyűlés helyét,
      2. kezdetének és befejezésének időpontját,
      3. a napirendet,
      4. az elhangzott lényeges javaslatokat és észrevételeket, valamint
      5. az ülésen elfogadott határozatokat – oly módon, hogy a jegyzőkönyvből a szavazás módja, valamint a határozatot támogatók, ellenzők és a tartózkodók száma, továbbá a határozatok hatálya megállapítható legyen.

      A jegyzőkönyvet a közgyűlést vezető személy, valamint a közgyűlés elején megválasztott jegyzőkönyvvezető írja alá, s a hasonló módon választott két hitelesítő hitelesíti. A jegyzőkönyv alapjául szolgáló hangfelvételt a közgyűlés napjától számított öt évig meg kell őrizni. A közgyűlési határozatok közzétételére a vezetőség határozataira vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

    1. A. A közgyűlés a tagok személyes jelenléte nélkül, elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével (online közgyűlés) is megtartható.

      A tagok emellett — ha ezt egészségvédelmi vagy más fontos ok indokolja — a közgyűlés hatáskörébe tartozó határozatokat írásbeli döntéshozatal révén is meghozhatják.

    1. B. Határozathozatal ülés tartása nélkül – írásbeli döntéshozatal

      A vezetőség döntése alapján az elnök elektronikus levél útján írásbeli döntéshozatalra kéri fel a tagokat.

      Az írásbeli döntéshozatal akkor eredményes, ha a tagok legalább annyi szavazatot küldenek meg az elnök részére, amennyi a határozatképességhez szükséges lenne közgyűlés tartása esetén — azzal, hogy a megismételt közgyűlésre vonatkozó határozatképességi szabályokat írásbeli döntéshozatal esetén nem lehet alkalmazni.

      Az írásbeli döntéshozatal előkészítése során az elnök elektronikus levélben vagy — ha erre nincs lehetőség — postai úton elküldi a szavazásra jogosult tagoknak a döntéshez szükséges dokumentumokat — így különösen:

      1. a határozattervezet szövegét,
      2. a szavazólapot („igen”, „nem”, „tartózkodik” válaszlehetőséggel), valamint
      3. megjelöli a szavazatok leadásának határidejét.

      A szavazat megküldésére legalább tizenöt napot kell biztosítani.

      A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

      A határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot küldenek meg az elnök részére, amennyi tag jelenléte a határozatképességhez szükséges lenne közgyűlés tartása esetén.

      a szavazat akkor érvényes, ha abból egyértelműen megállapítható a tag személye (neve, E-mail címe), a szavazásra bocsátott határozattervezet megjelölése — több határozati javaslat esetén a határozattervezetek sorszáma — és az arra adott szavazat.
      A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül — ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül — az elnök megállapítja a szavazás eredményét. Ennek során összesíti a szavazatokat, megvizsgálja, hogy eredményes volt-e a szavazás, majd írásbeli jegyzőkönyvet készít a határozatokról, melyet három napon belül megküld a tagoknak. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a határozatra leadott „igen”, „nem”, és „tartózkodik”, valamint az érvénytelen szavazatok számát, továbbá a határozat lényeges tartalmát és sorszámát.

    1. C. Elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével tartott közgyűlés

      A vezetőség döntése alapján az elnök elektronikus hírközlő eszköz alkalmazásával tartandó közgyűlést (a továbbiakban: online közgyűlés) hívhat össze, ha ennek technikai feltételei mind az Egyesület, mind a tagok oldalán fennállnak. Az online közgyűlés megtartására alkalmas elektronikus hírközlő eszköz kiválasztása és eredményes működésének biztosítása az elnök feladata.

      Az online közgyűlés határozatképességére a tagok személyes megjelenésével megtartott közgyűlés határozatképességére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

      Az alkalmazott elektronikus hírközlő eszköznek lehetővé kell tennie az online közgyűlésen részt vevő tagok azonosítását.

      Az online közgyűlésen ugyanúgy biztosítani kell a tagsági jogok gyakorlását, mintha a tagok személyesen vennének részt a közgyűlésen. A tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció teljesülése érdekében az alkalmazott elektronikus hírközlő eszköznek egyszerre kell biztosítania a hang- és képfelvétel egyidejű továbbítását úgy, hogy minden résztvevő minden másik résztvevővel képes legyen kommunikálni, és minden kommunikációt minden résztvevő egyidejűleg követhessen, bármihez hozzászólhasson, minden hozzászólást figyelemmel kísérhessen.

      Az online közgyűlés tartásakor figyelemmel kell lenni arra, hogy az alkalmazott elektronikus hírközlő eszköz használataa során illetéktelenek ne férhessenek hozzá szenzitív információkhoz.

      Az online közgyűlésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok később bármikor ellenőrizhetők és visszakövethetők legyenek. A felvételeket archiválásuk előtt időbélyeggel kell ellátni.

      Az online közgyűlésen történő határozathozatal a közgyűlésen történő határozathozatalnak minősül. Az elnök emellett az online közgyűlést oly módon is összehívhatja, hogy a tagok választásuk szerint személyesen vagy online módon is részt vehetnek a közgyűlésen. Az online közgyűlésen irányadó szabályokat ezen esetben is alkalmazni kell.

      Az online közgyűlés megtartása esetén egyebekben megfelelően alkalmazni kell a rendes közgyűlésre vonatkozó általános szabályokat, különösen: az összehívására, napirendjének közlésére, eljárási rendjére, határozatképességének megállapítására, határozathozatalára.

A vezetőség

    1. A vezetőség az Egyesület tevékenységének irányítását végző szerv – amely a közgyűlés által nyílt szavazással választott hét tagú testület. A vezetőségnek tisztségénél fogva tagja az Egyesület elnöke és főtitkára. A vezetőségbe legfeljebb két olyan személy is jelölhető és megválasztható, aki az Egyesületnek nem tagja, ám a siketvak személyek érdekében végzett szakmai munkája alapján, vagy siketvak személy hozzátartozójaként hathatósan képes segíteni az Egyesület vezetőségének munkáját.
    2. A vezetőséget a közgyűlés négy évre választja. A vezetőség a közgyűlés előtt tartozik számot adni a tagságnak tevékenységéről. A vezetőség önállóan dönthet munkatervéről, belső munkarendjéről, valamint minden olyan ügyben, amely nem tartozik a közgyűlés, vagy más szerv kizárólagos hatáskörébe. A vezetőség kizárólagos hatáskörébe tartozik minden olyan döntés, melyet a Ptk, vagy más jogszabály a jogi személy, illetőleg az Egyesület vezető szervének kizárólagos hatáskörébe utal.
    3. A vezetőségi ülést az elnök hívja össze a napirend írásbeli közlésével, a szükségesnek megfelelő gyakorisággal, de legalább félévenként. A vezetőséget legalább két vezetőségi tag indítványára is össze kell hívni. A vezetőségi ülés határozatképes, ha a vezetőségi tagok közül legalább három fős vezetőség jelen van. A határozatképtelen ülést addig kell ismételten összehívni, amíg határozatképessé nem válik. A vezetőségi tagnak kötelezettsége különösen, hogy a vezetőség ülésein részt vegyen – feltéve, hogy távolmaradását alapos okkal nem menti ki.
    4. A vezetőségi üléseket az elnök vezeti.
    5. A vezetőség döntéseit általában nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. A vezetőség ülése nyilvános, a nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.
    6. A vezetőségi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni és erről a határozatok könyvét kell vezetni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülés helyét és időpontját, a meghozott döntések (határozatok) szó szerinti szövegét, a döntés hatályára vonatkozó rendelkezéseket, a döntést támogatók és azt ellenzők számarányának rögzítését. A jegyzőkönyveket és a határozatok könyvét az Egyesület iratai között meg kell őrizni. Az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett valamennyi iratba való betekintést – előzetes egyeztetés alapján – az Egyesület munkanapokon, munkaidőn belül bárki számára lehetővé teszi. A vezetőségi ülés, valamint a közgyűlés határozatait az érintettekkel írásban, igazolható módon, a nyilvánossággal az Egyesület működési helyén való kifüggesztéssel, valamint – lehetőség szerint – az Egyesület honlapján (www.siketvak.hu), újságjában, vagy internetes hírlevelében való közzététellel kell közölni.
    1. A. Határozathozatal ülés tartása nélkül

      Két vezetőségi ülés között, ha ezt a hatékony működés megkívánja, az elnök írásbeli döntéshozatalra kéri fel a vezetőség tagiait. Ilyen esetben a szavazat megküldésére legalább nyolc napot kell biztosítani. A vezetőség írásbeli döntéshozatalának lebonyolítására és az ily módon hozott határozatokra egyebekben a közgyűlés írásbeli döntéshozatalának szabályait kell megfelelően alkalmazni.

    1. B. A vezetőségi ülés a vezetőségi tagok személyes jelenléte nélkül elektronikus hírközlő eszköz igénybe vételével (online vezetőségi ülés) is megtartható.

      Online vezetőségi ülés megtartását – elektronikus hírközlő eszköz alkalmazásával – az elnök kezdeményezheti. Ez esetben az online közgyűlésre irányadó szabályokat az online vezetőségi ülésre is alkalmazni kell — azzal az eltéréssel, hogy — amennyiben a résztvevők azonosítása így is megoldható — az ülés kép továbbítása nélkül, csak hang továbbításával is megtartható. Az online vezetőségi ülésre — az értelemszerű eltérésekkel – egyebekben alkalmazni kell a személyes részvétellel tartott vezetőségi ülésre vonatkozó általános szabályokat, különösen: az összehívására, napirendjének közlésére, eljárási rendjére, határozatképességének megállapítására, határozathozatalára.

    1. A vezetőségi tagság megszűnik:
      1. A mandátum lejártával:
        A vezetőség tagjának megbízatása megszűnik a négy éves időtartam
        leteltével.
      2. Elhalálozással:
        A vezetőségi tag tisztsége megszűnik a tag halálával.
      3. Cselekvőképtelenné válás esetén:
        A vezetőségi tag tisztsége megszűnik a tag cselekvőképtelenné válásával.
      4. Lemondással:
        A vezetőségi tag a vezetőséghez intézett írásbeli nyilatkozatával tisztségéről bármikor indokolás nélkül lemondhat.
      5. Visszahívással:
        A közgyűlés a vezetőség tagját visszahívhatja, ha az feladatának ellátásában hat hónapot meghaladóan akadályozva van. A közgyűlés visszahívhatja a tagot akkor is, ha az olyan szabályszegést követ el, mely ezen alapszabály értelmében Egyesületi tag kizárását alapozhatja meg.
    2. A vezetőségi ülések között az Egyesületet az elnök, az ügyvezető és a főtitkár vezetik, továbbá az ezen alapszabályban rögzített feladatmegosztás szerint képviselik az Egyesületet.
    3. Az elnök:
      1. képviseli az Egyesületet más szervezetek és hatóságok irányában,
      2. vezeti az Egyesület közgyűlését és vezetőségi üléseit.
    4. A főtitkár:
      1. irányítja az Egyesület munkaszervezetének tevékenységét, ügyintézését, gyakorolja a munkáltatói jogokat az Egyesület munkavállalói vonatkozásában,
      2. gondoskodik a vezetőségi ülések között az Egyesület ügyeinek folyamatos viteléről,
      3. gondoskodik a közgyűlési és vezetőségi határozatok közzétételéről és végrehajtásáról,
      4. biztosítja az ügyvitel során az Egyesület költségvetésében előirányzott összegek rendeltetésszerű, gazdaságos és jogszabályoknak megfelelő felhasználását.
    5. Az ügyvezető kinevezéséről a vezetőség dönt, feladatát munkaviszony keretében látja el. Az ügyvezető felett a munkáltatói jogokat a főtitkár gyakorolja azzal, hogy az ügyvezető munkaviszonyának létesítéséhez és megszüntetéséhez a vezetőség előzetes egyetértő határozatára van szükség. Az ügyvezető a vezetőség döntése alapján jogosult gyakorolni az elnök részére a 16. pont a.) alpontjában, továbbá a főtitkár számára a 17. pontban biztosított jogokat. Ennek során az elnökkel, illetőleg a főtitkárral párhuzamosan, önállóan rendelkezik képviseleti joggal. Az ügyvezető képviseleti joga az elnök és a főtitkár önálló képviseleti jogát nem érinti. Azon ügyekben, melyekben az ügyvezető és a főtitkár, illetve az elnök párhuzamos jogkörrel rendelkeznek, eljárásuk során egymással egyeztetni és együttműködni kötelesek.
    6. Mind az elnök, mind az ügyvezető, mind pedig a főtitkár beszámol a vezetőségnek és a közgyűlésnek a tevékenységéről és a határozatok végrehajtásáról.
    7. Az Egyesület bankszámlája felett az elnök, az ügyvezető és a főtitkár egyaránt önálló aláírással jogosult rendelkezni.
    8. Az elnök és a főtitkár megbízatásának megszűnésére a vezetőségi tagság megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Felügyelő bizottság

    1. A felügyelő bizottság létszáma 3 fő. A felügyelő bizottság tagjait a közgyűlés négy évre választja.
    2. A felügyelő bizottságnak csak az a személy lehet a tagja, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától.
    3. A felügyelő bizottság évente legalább egyszer ülésezik, ülése nyilvános. Az ülésről jegyzőkönyv készül, melyre a vezetőségi ülésekről készített jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni. A felügyelő bizottság ülését annak elnöke hívja össze. A közgyűlés a felügyelő bizottság három tagja közül először a felügyelő bizottság elnökét, majd ezt követően két további tagját választja meg. A felügyelő bizottság tevékenységéről évente beszámol a közgyűlésnek. A felügyelő bizottság határozatait egyhangú döntéssel, nyílt szavazással hozza. A felügyelő bizottság határozatképes, ha azon legalább két tagja jelen van. Ha a felügyelő bizottság tagjainak száma két fő alá csökken, vagy nincs, aki ülését összehívja, az Egyesület vezetősége hatvan napon belül köteles közgyűlést összehívni új felügyelő bizottsági tag(ok) megválasztása céljából. A felügyelő bizottsági tagnak kötelezettsége különösen, hogy a felügyelő bizottság ülésén részt vegyen – feltéve, hogy távolmaradását alapos okkal nem igazolta.
    4. A felügyelő bizottság feladata és hatásköre:
      1. Ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, tájékoztatást kérhet, Az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, és azokat megvizsgálhatja.
      2. A felügyelő bizottság tagjai a vezetőségi ülésen tanácskozási joggal részt vehetnek.
      3. A felügyelő bizottság köteles a közgyűlést tájékoztatni és közgyűlés összehívását kezdeményezni a vezetőségnél, ha arról szerez tudomást, hogy az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés, vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszűntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult közgyűlés döntését teszi szükségessé, vagy a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel. A felügyelő bizottság ilyen esetben ajánlást tehet a közgyűlésnek a követendő eljárásra.
      4. A közgyűlést a felügyelő bizottság indítványára – annak megtételétől számított 30 napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a közgyűlés összehívására a felügyelő bizottság is jogosult.
      5. Ha a közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
    5. A felügyelő bizottsági tagság megszűnik:
      1. A mandátum lejártával;
      2. Elhalálozással;
      3. Cselekvőképtelenné válás esetén;
      4. Lemondással:A felügyelő bizottsági tag a vezetőséghez intézett
        írásbeli nyilatkozatával tisztségéről bármikor indokolás nélkül lemondhat;
      5. Visszahívással:A közgyűlés a felügyelő bizottság tagját visszahívhatja, ha az feladatának ellátásában hat hónapot meghaladóan akadályozva van. A közgyűlés visszahívhatja a tagot akkor is, ha az olyan szabályszegést követ el, mely ezen alapszabály értelmében Egyesületi tag kizárását alapozhatja meg;

  1. ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI, ÉS BEJELENTÉSI SZABÁLYOK

    1. A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig,
      1. amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
      2. amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tart fel,
      3. amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
      4. amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
    2. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
    3. Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
      1. a vezetőség tagja,
      2. az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
      3. az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
      4. az a-c. pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
    1. a fentieken túl – az Egyesület adott szervének határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
      1. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
      2. bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás.
    2. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
      1. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
      2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
      3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
      4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
      5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
      6. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
    3. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátoztak.
    4. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
    5. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
    6. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető
      tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
    7. A felügyelő bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátoztak. Nem lehet a felügyelő bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

  2. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

    1. Az Egyesület elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységet nem folytathat, ilyen tevékenységet csak céljai megvalósításának előmozdítása érdekében, céljaival közvetlenül összefüggően, a közhasznú célokat nem veszélyeztetve, kiegészítő jelleggel végezhet. Fentieknek megfelelően az Egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.
    2. Az Egyesület vagyonát, valamint a gazdasági tevékenysége során elért eredményét tagjai közt, vagy más módon nem oszthatja fel, tagjai részére nyereséget nem juttathat, azt a jelen alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania.
    3. Az Egyesület — a fentiekre is tekintettel – éves költségvetés és beszámoló alapján gazdálkodik. A beszámolót a közgyűlés az általános határozathozatali szabályok szerint fogadja el.
    4. Pénzügyi tekintetben az Egyesület
      1. alapcél szerinti (közhasznú), és
      2. gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat.
    5. A 4. pontnak megfelelően – figyelemmel az 1. pontban foglalt korlátozásra – az Egyesület vagyonát a gazdasági-vállalkozási tevékenység eredménye is gyarapíthatja.
    6. Az Egyesület bevételei:
      1. egyesületi tagdíj;
      2. gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;
      3. költségvetési támogatás, mely lehet pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás, az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás, az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás, továbbá a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;
      4. az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;
      5. más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;
      6. befektetési tevékenységből származó bevétel;
      7. az a-f pontokban nem említett egyéb bevétel.
    7. Az Egyesület csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.
    8. Egyebekben az Egyesület gazdálkodására és adománygyűjtésére a vonatkozó, hatályos jogszabályok, így különösen a számviteli jogszabályok és a civil törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

  3. EGYÉB ELŐÍRÁSOK

    1. Az Egyesület a Ptk-ban és a civil törvényben meghatározott okokból szűnhet, ill. szüntethető meg.
    2. Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a 2013. évi V. Törvény (Ptk.) és a 2011. évi CLXXV. Törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

Kelt: Budapest, 2020. szeptember 23.

SIKETVAKOK ORSZÁGOS EGYESÜLETE
1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 39.
Tel.: +361/209-58-29
Számlaszám: 10409015-90117325-00000000
Adószám: 18061031-1-42

Gangl Tamás
Elnök

Az eredeti okiratot ellenjegyezte [KASZ: 36066575]:
Dr. Ozvári-Lukács Ádám
egyéni ügyvéd