Az alábbiakban Taskovics Adél kollégánk beszámolóját olvashatjuk az eseményről.
2024. február 29-én, csütörtökön 13-16 óra között farsangi mulatságot tartottunk telephelyünkön. Az emeleti nagy közösségi teremben népes, 81 fős csapat gyűlt össze. Az egyesületi tagok közül 54 fő jött el, míg a munkatársi gárdából 13 személy vett részt az eseményen. 10 önkéntes és 2 külsős tolmács színvonalas munkájával tevékenykedett a közösségért.
A Henkeltől, akiknek a délután végén kiosztott adományt köszönhették a tagok, ketten tiszteltek meg minket jelenlétükkel.
A rendezvény elején Gangl Tamás elnök köszöntötte a résztvevőket
A farsangi mulatság létrejöttét az is indokolta, hogy tavaly év végén a karácsonyi ünnepség elmaradt. Az egyesület ezzel igyekezett, ha nem is bepótolni az év végi együttlétet, de helyette lehetőséget adni a tagságnak a többiekkel való találkozásra. Megköszönte a munkatársaknak a szervezést, illetve a rendezvényen való aktív segítségnyújtást. Köszönetet mondott az önkénteseknek is, hiszen mindnyájuk együttes erőfeszítése, odafigyelése kell ahhoz, hogy az egybegyűltek jól érezzék magukat.
Köszöntő beszéde keretében örömteli bejelentést is tett
Hosszas előkészítési folyamatot követően megszületett a SVOE tagsági igazolványa egy plasztik kártya formájában. Azt körbe is adták a munkatársak, mindenki megtapogathatta. Az átvétel részleteiről a későbbiekben várható tájékoztatás. Igyekszik az egyesület minél több olyan kedvezmény előtt megnyitni az utat, ami a kártya birtokosai számára elérhetővé válik. Tamás továbbra is várja a tagság ötleteit arról, hogy milyen szolgáltatásokhoz szeretnének hozzáférni, milyen intézményekbe lépnének be kedvezményesen az igazolvány felmutatásával. Akinek van ezzel kapcsolatos kérése, javaslata, írjon Kimlei Gábornak a megszokott e-mail címére!
Tomi után Királyhidi Dorottya főtitkár vette át a szót
Elmondta: az igazolvánnyal kapcsolatos folyamat a következő klubon veszi majd kezdetét. Mostanság kidolgozásra kerül a szabályzat, hogy miként tudják a tagok átvenni azt. Ez egy plasztik kártya, melyen Braille írásban is olvasható: „SVOE”. Kis helyek vannak rajta kialakítva, amelyekbe bélyegeket lehet ragasztani, minden évben egy újat. Rajta lesz a tulajdonosának a neve, illetve születésének helye/ideje. Ha ennek használata során nem hiszik el valakiről, hogy tényleg jogosult a vele járó kedvezményekre, valamilyen más, személyes okmányával tudja igazolni magát. Minden kártyának külön regisztrációs száma van. Ezek alapján mindegyik megkülönböztethető lesz a többitől.
Ha valaki elveszíti a sajátját, akkor az ahhoz tartozó számot törlik a rendszerből. Kaphat helyette másikat, de lehet, hogy a szabályzat tartalmaz majd valamiféle büntetést erre az esetre.
Ha betelnek a matricáknak fenntartott helyek, új igazolványt kap az illető. Erre öt matrica fér. Ha valaki annyira ügyes, hogy öt év alatt tökéletes állapotban megőrzi, lehet, hogy le lehet venni a matricákat és újakat tenni rá. Az erre vonatkozó protokoll is kidolgozás alatt áll még.
A program folytatásaként a tagok által előadott műsor következett
Elsőként Papakosztandi Mária és párja, Obenausz Tamás ragadta magához a mikrofont. Előadásuknak ezt a címet adták: „A siketvakság vidám történetei”. Rövid kis jeleneteket adtak elő párbeszédes formában, melyeket a való élet inspirált. Őket Domonkos Sándorné Éva követte. Saját versét mondta el, melyben csodálatos szavakkal méltatta az anyai szeretetet. Költeményét Anyák Napjára írta. A műsor zárásaként Nagy Istvánné Julika vezényletével közösen énekeltük el az „Itt a farsang, áll a bál…” kezdetű dalt.
A következő programpont a finom ebéd elfogyasztása volt
Ez egyben a kötetlen beszélgetésre is nagyszerű alkalmat biztosított. Annak érdekében, hogy mindenki tudja, ki van jelen és eldönthesse, kivel szeretne beszélgetni, Molnárné Katona Eszter felolvasta a résztvevők névsorát. Ezután a munkatársak és az önkéntesek kiosztották az ebédet. Mindenki kapott egy papírtányért, rajta rántott húsos zsemlével. Aki kérte, kaphatott a szendvicsébe majonézt, illetve mellé egy savanyú uborkát. Emellett innivalót: vizet és szörpöt is felszolgáltak.
Mikor már kezdtek jólesően megtelni a pocakok, a segítők ismét körbe jártak az asztalok között és kiosztották a tombolajegyeket
Ezek különböző színű (pl.: kék, sárga) papír cetlik voltak. Mindegyikre egy-egy szám volt írva. A segítők szóban mindenkit tájékoztattak, hogy melyiket kapta, de a folyamat során az összes résztvevőre odafigyeltek a szemükkel jól látók. A szorgos munkatársak és önkéntesek ezután sem pihentek. Aki kért, annak kávét vittek, s ezzel párhuzamosan a tombola játék is kezdetét vette.
A nyereményekről Molnárné Katona Eszter elmondta: azok mindegyike adományként érkezett különböző forrásokból, így a SVOE dolgozóitól is. Éppen ezért nagyon vegyes volt a kínálat.
Izgalmas volt figyelni a sorsolásra kerülő tárgyak sokféleségét
A teljesség igénye nélkül felsorolok néhány konkrét példát. Gazdára talált több féle bájos plüss állatfigura (bárány vagy épp rénszarvas), női parfümök, szappanok. Volt olyan is, aki egy szelet nápolyinak, csokoládénak örülhetett. Az ügyes háziasszonyok lelkesen fogadták a kifejezetten látássérülteknek készült konyhai segédeszközöket, mint a fokhagyma aprító vagy épp a tojás szétválasztó.
A sorsolás egy rövid időre félbe szakadt, amikor megérkezett körünkbe a Henkel Magyarország Kft képviseletében két hölgy
Ez az a cég, melynek jóvoltából értékes adományt kapott az egyesület. A termékekből a SVOE dolgozói egységcsomagokat készítettek és szétosztották azokat a tagok között. Vendégeink elmondták: a Henkel mindig is fontosnak tartotta a segítségnyújtást és azt, hogy nemes társadalmi célokat felkaroljon. Negyedévről negyedévre kiválasztanak szervezeteket, amelyeket termékportfóliójukból megajándékoznak. Alapvetően háztartási tisztítószerekkel, mosószerekkel, illetve kozmetikumokkal foglalkoznak. Választásuk most a mi egyesületünkre esett. Úgy fogalmaztak: jó szívvel, szeretettel küldték az ajándékot, amihez élő szóban csatolták jókívánságaikat. Rövid, ám annál tartalmasabb beszédük végén mindenkinek egészséget, minden jót kívántak.
Az egyesület nevében Gangl Tamás elnök mondott köszönetet a Henkel munkatársainak személyes jelenlétükért és az ajándékért
Kitért arra is: nem ez volt az első Henkel adomány, amiben részesültünk. Néhány éve rendszeresen kapjuk, ugyanis a Lions Clubon keresztül is érkezett a korábbi években, Karácsony környékén. Megköszönte, hogy több ízben megtiszteltek már minket az adományokkal, melyek minden érintett számára hasznos segítséget jelentenek. Ezt követően ismét Molnárné Katona Eszter vette át a mikrofont és folytatódott a tombola.
Amikor a napnak ez a része is lezárult, a farsang elmaradhatatlan édessége, a fánk következett
Közben az egyesületi tagok és az önkéntesek által hozott süteményeket is megkóstolhattuk, szóval nassolásra volt lehetőség bőven. Aki az ebéd után még éhes maradt és laktatóbb ennivalóra vágyott, másodszor is kérhetett rántott húsos szendvicset. Az újabb étkezés ismét magával hozta a kötöttségek nélküli társalgás lehetőségét. A program végéig vidám csevegés és fel-felcsendülő kacagás hangjai töltötték be a nagy termet.
Szívből jövő köszönet a szervezőknek, minden munkatársnak és önkéntes segítőnek! Tettre készségükkel, ránk figyelésükkel ők teremtették meg a feltételeit annak, hogy ilyen jó hangulatban űzhessük el a telet és fogadhassuk a tavaszias jó időt.
