Az EU Tanácsa a Foglalkoztatási és Szociális Tanács november 27-i ülésén elfogadta az Európai Fogyatékossági Kártyával és az Európai Parkolókártyával kapcsolatos álláspontját („általános megközelítés”). Ez alapvető lépés a végleges szövegről szóló tárgyalások megkezdéséhez, miután az Európai Parlament is elfogadja saját állásfoglalását.
A Tanács a spanyol elnökség vezetésével szokatlanul gyors megállapodásra jutott
A bizottsági javaslat közzétételétől a tanácsi álláspont kialakításáig kevesebb, mint 3 hónap telt el. Sok más esetben évekbe telik, mire eljutunk ebbe a szakaszba. A javaslatok néha bizonytalan ideig a tanács előtt „ragadnak” (mint például az „egyenlő bánásmódról szóló irányelvre” vonatkozó 2008-as javaslat). Gratulálunk a spanyol elnökségnek az általános megközelítés ilyen gyors eléréséhez, és ahhoz, hogy egy lépéssel közelebb kerültünk a javasolt Európai Fogyatékossági Kártya és az Európai Parkolókártya megvalósításához!
A gyorsaság azonban önmagában nem érdem
A kártyának segítenie kell a fogyatékossággal élő emberek szabad utazását. Ezért örülünk annak, hogy a Tanács az eredeti bizottsági javaslat nagy részét megtartotta, és a legtöbb lényeges pontot érintetlenül hagyta. Ez magában foglalja, ami fontos, a személyszállítási szolgáltatásokat, amelyeket prioritásként kezelünk.
További pozitív pontok:
- A személyes adatok biztonságban lesznek, és csak az arra jogosult felhasználók férhetnek hozzá az információkhoz mindkét kártyán.
- A szöveg kiegészült azzal a követelménnyel, hogy az Európai bizottságnak létre kell hoznia egy hozzáférhető, az EU valamennyi nyelvén elérhető weboldalt, amely tartalmazza az Európai fogyatékossági Kártyára és az Európai Parkolókártyára vonatkozó információkat.
Vannak azonban hiányosságok is
Az EDF szeretné kiemelni, hogy az Európai Fogyatékossági Kártya nem biztosít egyenlő elismerést az alábbi csoportokba tartozó szolgáltatások számára:
- a fogyatékossággal élő személyek hosszú távú integrációját, habilitációját vagy rehabilitációját szolgáló, fizetett vagy nem fizetett szolgáltatások;
- különleges feltételek, vagy kedvezményes bánásmód a fogyatékossággal élő személyek számára nyújtott különleges szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez, további kritériumok teljesítése esetén, beleértve a speciális, egyéni értékelés elvégzését vagy a fogyatékosságon alapuló szolgáltatásokra való jogosultságról szóló, specifikus döntést.
A hatály bármilyen korlátozása sajnálatos a fogyatékossággal élő személyek szempontjából. Mivel a kivételek meglehetősen homályosan vannak megfogalmazva, nem világos, hogy a gyakorlatban pontosan milyen típusú és hányféle szolgáltatás zárható ki.
További hiányosságok:
- Gyengültek az intézkedések a szabályok be nem tartása esetén. A „hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókra” való hivatkozást törölték, és „megfelelő intézkedésekkel” helyettesítették. Az „ezen irányelv megsértésére” való hivatkozás helyébe „az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések be nem tartása vagy megsértése” lépett, ami nem olyan erős, mint a bizottsági javaslat megfogalmazása.
- A Tanács szövege a tagállamokra bízza annak eldöntését, hogy a kártya kibocsátásakor a vonatkozó adminisztratív költségeket fedező díjat számítanak-e fel.
Az EDF sajnálja, hogy nem említi kifejezetten, hogy a kártyának a felhasználó számára ingyenesnek kell lennie – ez azonban csak egy preambulumbekezdés (25. pream-bulumbekezdés), és nem szerepel az irányelv fő szövegében. - Az 1. mellékletet úgy módosították, hogy kiemeljék a tagállamok azon lehetőségét, hogy a kártya hátoldalán további információkat tüntessenek fel. Vonatkozik ez a kártya birtokosának fogyatékossági státuszára vagy fogyatékosságán alapuló, meghatározott szolgáltatásokra való jogosultságára. Ideértendő a fogyatékosság típusa vagy besorolása is.
Az EDF sajnálja, hogy ez az információ hozzáadható, mivel ez adatvédelmi és diszkriminációs aggályokat vet fel. - A “rövid távú tartózkodás” fogalmát mostantól „rövid, legfeljebb 3 hónapos látogatásként vagy tartózkodásként” határozzák meg, a 2004/38/EK irányelvvel („állampolgársági irányelv”) való összhangra hivatkozva.
Sajnáljuk, hogy ez a határérték bekerült az irányelvbe. Még akkor is, ha egy olyan záradékkal egészítették ki, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy túllépjenek a „rövid távú tartózkodás” meghatározásán. - A Tanács hosszabb határidőket adott meg a tagállamoknak a parkolókártya kibocsátására. Most már 90 napon belül kell kiállítani a javaslatban előirányzott 60 nap helyett. A meglévő Európai parkolókártyák lecserélésének határideje is megváltozott, az irányelv hatálybalépésétől számított 2 évről 5 évre.
- A parkolókártyát nem kötelező digitális formátumban biztosítani, erről az egyes tagállamok maguk dönthetnek.
- Meghosszabbították a határidőket, amelyek tisztázzák, hogy az egyes országoknak mennyi idő alatt kell a szöveget nemzeti jogrendszerükbe átültetniük. A Tanács álláspontja szerint az eredeti 18 hónapból 36 hónap lett. A tagállamok számára az irányelv teljes körű alkalmazására – azaz az átültetést követően a kártya kibocsátásának megkezdésére – vonatkozó határidőt 30 hónapról 48 hónapra hosszabbították meg.
Az általános megközelítés szövege szerint a biztosított szolgáltatásokra vonatkozó, hozzáférhető információ nyújtása az állami szervek számára kötelező lesz, a magánvállalkozásoknak azonban csak „ajánlott”. A kártya felhasználóinak szempontjából az információkat mindig hozzáférhető formában kellene biztosítani, függetlenül attól, hogy ki nyújtja a szolgáltatásokat.
Összességében ez egy elfogadható szöveg az intézményközi tárgyalások megkezdéséhez. Addig is reméljük, hogy az Európai Parlament ugyanilyen fegyelmezett lesz és időben elfogadja álláspontját. Ezzel lehetővé teheti, hogy a tárgyalások lezárulhassanak, és a végleges szöveg még a 2024. júniusi európai választások előtt elfogadásra kerüljön.
Forrás: Edf-feph.org
Angol nyelvről fordította: Taskovics Adél
