Márciusi szabadidős klub: kézműveskedéssel hangolódtunk a Húsvétra

Tanakodik pár résztvevő az asztalnál, mit készítsenek

2024. március 20-án, szerdán délelőtt szabadidős klubra gyűltünk össze telephelyünk nagy, közösségi termében. A program húsvéti kézműveskedés volt. Összesen 13 fő vett részt rajta: 7 egyesületi tag, 5 munkatárs és 1 önkéntes segítő.

Molnárné Katona Eszter az alkalom elején ismertette velünk a létrehozható dísztárgyak körét

Aki szerette volna, húsvéti kosárkát csinálhatott

Ehhez először egy A4-es papírlapra volt szükség. Erre egy félbe vágott papírtányért ragasztottunk, ami így egy kosárkát formál. Fölé fület rögzítettünk, szintén papírból. Ezek az elemek nagyon sokféle színben rendelkezésre álltak, mindenki kedvére válogathatott közöttük. Utána mind a kosárkát, mind az alapjául szolgáló lapot kidíszítettük gyöngyökkel, szárított virágokkal, húsvéti matricákkal, vagy épp sablon alapján körberajzolt, majd utána nagy gonddal kivágott papírtojásokkal.

Aki az ünnepre képeslapot szeretett volna valakinek küldeni, ezen a délutánon saját kezével készíthette el

Színes papírból kivághatta a képeslap formáját, majd különböző díszeket ragaszthatott bele. Ehhez talán a legjobb választást az előre megírt, „Kellemes húsvéti ünnepeket kívánok!” szövegezésű, tojást formázó lapocskák jelentették. Ám az előre elkészített, nyuszis matricák felragasztásával is el lehetett érni az ünnepi hatást.
Akinek több türelme volt a tojás motívumok felviteléhez, egy másik módszerhez is folyamodhatott. Ehhez egy-egy kisebb, tojás formájú krumplira volt szükség. Ezt félbe lehetett vágni, majd késsel mintát belevésni. Utána összekenni festékkel, majd a képeslap elejére nyomni, hogy ott maradjon a nyoma.

Az, aki saját otthonát készült az ünnep színeire hangolni, az itt létre hozott függő dísz segítségével is megtehette

Nem volt más dolga, mint tojásokat papírból kivágni, kidíszíteni. Ehhez mindenféle technikát igénybe lehetett venni: rajzolni, festeni, vagy épp szárított növényeket ráragasztani. A tojásokat utána ragasztópisztollyal egy szalagra lehetett füzérszerűen ragasztani.

Ahhoz, hogy az alkotások egytől egyig elkészüljenek, minden esetben szükség volt látó segítő közreműködésére. A ragasztópisztollyal bánni vagy a körberajzolt tojásokat ollóval kivágni ugyanis nem éppen látássérült embereknek való feladat. Épp ezért külön köszönet illeti a SVOE látó munkatársait, illetve az önkéntes segítőt. Ránk figyelésük nélkül nem koronázhatta volna siker ezt a húsvéti, kézműves délutánt…

(A cikket írta: Taskovics Adél)