Tagjaink mondták az új SVOE igazolványról

2024. április 22-én megkezdődött az új tagsági igazolványok átvétele. Az első néhány hétben több alkalommal is bementem egyesületünk telephelyére, hogy pár rövid, egyszerű kérdésen keresztül felmérjem a tagok véleményét az újdonsült kártyáról.

2024. május 6-án Pliháné Havai Máriával, május 8-án Scsúr Anikóval, május 14-én pedig Molnárné Majsai Zsuzsannával beszélgettem. Az alábbiakban e párbeszélgetések rövid összegzését teszem közzé.

Az első kérdésem minden esetben arra vonatkozott, hogy praktikusnak találják-e a megkérdezettek az új tagsági igazolvány kinézetét

Erre mindnyájan igennel feleltek. Ezt követően az iránt érdeklődtem, hogy milyen előnyét/előnyeit tudják megnevezni a régi dokumentummal szemben. Abban mindnyájan egyetértettek, hogy a legnagyobb előnye a méretéből fakad. Éppen akkora, mint a többi plasztik kártya, amit magunknál hordunk, így könnyedén elfér azok között a pénztárcában vagy a személyigazolvány tartóban.

Anikónak azonban először voltak fenntartásai amiatt, hogy – a régi típusú irattal szemben – ezen nincs rajta tulajdonosának a fotója

„Először egy kicsit aggódtam, hogy ha nem lesz rajta fénykép, akkor majd nem fogják komolyan venni. De most már úgy gondolom, hogy ugyanúgy fog működni, mint a MÁK-kártya. Abból a szempontból nem is gond, hogy nincs rajta fénykép, mert amiatt nem kell aggódni, hogy gyengül a minősége. Ezen felül az se jelenthet problémát, hogy idővel változik a kinézetünk”.

Az előnyöket firtató kérdésemre Majsai Zsuzsa olyan választ adott, melyet nagyon meglepőnek találtam

„Előnye mindenféleképpen az, hogy ezzel igazolni tudom, hogy tag vagyok itt. Az igazolvány, amit korábban használtam, csak a vakság tényét igazolta, ezen az újon viszont lehet érzékelni, hogy nemcsak látás-, hanem hallássérült is vagyok”.

Ehhez kapcsolódó kérdéseimre válaszul elmondta: ő már hét éve tagja egyesületünknek. Rendszeresen fizette is a tagdíjat, amiről Gábortól meg is kapta papíron az igazolást. Fényképes SVOE igazolványa azonban nem volt, a Vakok és Gyengénlátók Közép-magyarországi Regionális Egyesületétől (VGYKE) kapott igazolvánnyal járt mindenhová, és az ehhez kapcsolódó kedvezményeket tudta csak igénybe venni.

„Kb. 2 vagy 3 éve kerültem az egyesülethez, tehát még viszonylag új tag voltam itt, amikor először megfogalmazódott, hogy új formátumú igazolvány lesz. Csak aztán annak a fejlesztése abbamaradt, amikor ide költöztünk a Korányi Sándor utcába, és elhúzódott a dolog. Én ebben látom az okát annak, hogy korábban nem kaptam, de a lényeg az, hogy most már megvan…”

A harmadik kérdésem arra vonatkozott, hogy mit várnak a kártyától a jövőre nézve

Kértem, soroljanak fel olyan helyszíneket, esetleg szolgáltatásokat, amelyekre szívesen kiterjesztenék az igazolvány hatókörét. Havai Marika néni úgy fogalmazott: mivel a közgyógy már a fürdőkre nem érvényes, ő nagyon örülne, ha a SVOE tagsági igazolvány ezekre kedvezményt nyújtana. Lehetne egy-két budapesti intézményt is kijelölni erre a célra, de egy általános kedvezmény szerinte még nagyszerűbb lenne. Három beszélgetőtársamból ketten is javasolták a kártyával járó kedvezmények egészségügyre való kiterjesztését. Anikó a magánszemészeti rendelőket hozta szóba, a fogászatot pedig Marika nénivel együtt mind a ketten megemlítették.

Anikó ezen kívül is tett még egy figyelemre méltó észrevételt:

„Ettől az igazolványtól én azt is várom, hogy népszerűsíteni lehessen vele az egyesületet. A SINOSZ vagy éppen az MVGYOSZ már népszerűbb. Ha elmegyek például a Tapolcai-tavasbarlangba, az ügyintéző ismeri a fentebb megnevezett két szervezet igazolványát, míg a SVOE kártyája új lesz neki. Ez abból adódik, hogy a másik két szervezet tagjaihoz képest mi, siketvak személyek kevesebben vagyunk. Ha viszont felmutatjuk a kártyát, a pénztáros majd megjegyzi, mert az újdonság erejével hat rá…”

Zsuzsa intézmények, szolgáltatók egész tárházát sorolta fel, ahová szívesen bejutna a kártya által adott kedvezménnyel: pl. színházak, állatkertek, cirkuszok, múzeumok (amennyiben tapintható tárlatokat kínálnak). Anikó a SVOE vezetőségének korábbi tagjaként, saját bevallása szerint, aktív szerepet vállalt az új igazolványt elfogadó helyek listájának kialakításában.

Ezért tőle, mintegy kiegészítő kérdésként, még azt is megtudakoltam: miként zajlott ez a folyamat

„A régi tagsági igazolványt csak a Fővárosi Állatkertben fogadták el. Az elmúlt években többször is voltam kirándulni, nyaralni a családdal, és ezeket általában én szerveztem. Eközben pedig mindig megnéztem, hogy az adott helyszínen milyen kedvezmény van. A kedvezményre jogosító dokumentumok listáján nem egy helyszínnél ott szerepelt a Siketvakok Országos Egyesülete. Erről jutott eszembe, hogy biztos vannak más olyan helyszínek is, ahol önmaguktól betették az egyesületet. Feltételezem, ők mindenfajta fogyatékossággal élő emberekre szerettek volna gondolni, megnézték, hogy milyen szervezetek vannak. Vagy a másik eshetőség, hogy valaki felmutatta a régi igazolványt és ebből rájöttek, hogy ez az egyesület is van és felvették a listára. Leültem tehát a számítógép elé és felkutattam az interneten, hogy milyen helyeken fogadják még el. Így született ez a hosszú lista”.

(A cikket írta: Taskovics Adél)