2021. októberétől ismét online előadásokat, webináriumokat szervez a lengyel HumanDoc alapítvány. Ezek témája az információs hozzáférhetőség biztosítása a siketvak személyek számára. A tapasztalatcsere a Visegrádi Négyek országain belül történik (Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország). Október 25-én, hétfőn délután egyesületünk főtitkára, Királyhidi Dorottya tartott előadást a témában. Mindeközben ismertette a Siketvakok Országos Egyesületének tevékenységi körét, a szolgáltatásokat, melyeket tagjaink igénybe vehetnek.
Bevezetőjében elmondta:
ha a siketvak személyekért szeretne dolgozni az ember, vagy az a célja, hogy harcoljon a jogaikért, létfontosságú tudni, hogy az adott ország jogrendje miként definiálja ezt az állapotot. Magyarországon azokat a személyeket soroljuk ide, akik egyidejű látás-és hallássérüléssel élnek, és kétszeres érzékszervi károsodásuk nem engedi, hogy használják azon oktatási, kommunikációs és segítségnyújtó módszereket, melyeket a látássérültek és a siket/nagyothalló emberek általában használnak.
A szervezetről megtudtuk:
1994-ben alapították, a következő célokkal:
• A siketvak gyermekek és felnőttek, valamint családjaik támogatása és az érdekképviseletükről való gondoskodás;
• A mind teljesebb társadalmi integráció elősegítése;
• A közvélemény tudatosságának növelése a siketvakságról, mint önálló, speciális igényekkel rendelkező fogyatékossági ágról;
• E kétszeres, érzékszervi sérülés kialakulásának a megakadályozása.
Mi szükséges ahhoz, hogy hozzásegíthessük a célcsoport tagjait az elérhető kommunikációhoz?
Mindenekelőtt joguk kell, hogy legyen a hozzáférhető információkhoz. Jogok nélkül nagyon nehéz megfelelően kommunikálni. Informatikai segédeszközökre is szükségük van és olyanokra, melyek megtámogatják a hallást, a látást. Mindezek mellett azt is meg kell érteniük, hogy miként tudják ezeket használni. Elengedhetetlen, hogy legyenek olyan emberek, akik elérhetővé teszik számukra a könnyített kommunikációt, mellettük vannak a folyamat során, és azon személyek is nagyon fontosak, akik munkájukkal hozzájárulnak ennek jobbá tételéhez.
A területek, melyeken szükségük lehet a megfelelő információkra, a következők:
• mindennapi élet;
• számukra elérhető szolgáltatások;
• emberi kapcsolatok;
• programok, események, melyeken teljes értékkel részt tudnak venni.
A jó érdekképviseleti munka végzéséhez elengedhetetlen ismerni a jogi hátteret, melynek szintén meg kell, hogy teremtse az optimális feltételeket. A hazai szabályozásról szólva Dorka kitért a jelnyelvi-és az elemi rehabilitációs törvényre. Előbbit 2009-ben fogadták el, míg az utóbbi „újszülöttnek” számít, az idei évben szavazta meg a Parlament.
A segédeszközökről szólva ismertette:
Miként lehet a társadalombiztosítás igénybevételével ingyenesen, netán féláron hozzájutni ezek bizonyos fajtáihoz. Van egy lista, amiről ki lehet választani azokat a szerkezeteket, amelyeket beszereznénk. Ezek nem a legmagasabb minőségűek, de mégis hatalmas segítséget nyújthatnak tulajdonosaiknak. Hallókészülékért 6, míg speciális szemüvegért 2 évente lehet jelentkezni. Ha időközben jelentős változás áll be látás-vagy épp hallásteljesítményünkben, ezen időszakok lejárta előtt is lehet kérvényezni. Támogatás nélkül természetesen nagyon sokféle eszköz kapható, ám magas áruk miatt ezeket csak néhány ember tudja megvásárolni.
Azt azonban nagyon fontos tudni, hogy a legdrágább is haszontalan, ha nem tudjuk kezelni
Épp ezért jelentett nagyon nagy előrelépést az érdekképviseleti munkában, amikor az egyesület tevékenységébe bekerülhetett az alkalmazásukra való oktatás. Számos olyan opció van még, melyek közül választhatnak a kliensek. Úgy, mint:
• funkcionális látásvizsgálat;
• látásnevelés – az optikai segédeszközök használatának elsajátítása -;
• funkcionális hallásvizsgálat;
• hallásnevelés – hallást segítő eszközök használatának tanulása -;
• tájékozódás és közlekedés;
• mindennapi tevékenységek – főzés, takarítás, mosogatás, stb -;
• tapintás útján való írás-olvasás – például Braille – tanulása;
• informatika – ideértve az okostelefonok használatát;
• alternatív kommunikációs eszközök és módszerek elsajátítása.
• szociális munkás általi segítségnyújtás;
• pszichológiai konzultáció.
A legtöbb siketvak személy igénybe veszi jelnyelvi tolmácsok szolgáltatásait, tehát az ő munkájuk is a kommunikációs hozzáférhetőséget biztosítja. Az egyesület az ő speciális felkészítésüket is végzi.
Értékes és informatív előadását ezzel a mondattal fejezte be Dorka, melyről úgy gondolom: kitűnő zárszó és gondolatébresztő is volt egyben:
„Az tehát nem lehetetlen vállalkozás, hogy a siketvak személyeknek kommunikációs hozzáférhetőséget biztosítsunk, de jogi eszközök, jól képzett szakemberek és megfelelő képesítéssel ellátott siketvak személyek nélkül nem lehetséges.”
(Angol nyelvről fordította, összegezte: Taskovics Adél)
A webinárium teljes hosszában itt tekinthető meg.:
Videó lejátszása
