Az Európai Fogyatékossági Kártya megvalósítása – online konferencia az EDF szervezésében

2025. február 27-én, csütörtökön délelőtt online konferencián vettem részt. Az eseményt az Európai Fogyatékosságügyi Fórum (EDF) szervezte a Zoom videócsevegő platformon keresztül. Céljuk az volt, hogy tájékoztatást adjanak az Európai Fogyatékossági Kártya, valamint az Európai Parkolókártya megvalósításáról. Elsőként André Félix, az esemény moderátora köszöntötte a résztvevőket. Az esemény fő előadója Marie Denninghaus volt. Róla azt kell tudni, hogy kapacitásépítési-és szakpolitikai koordinátorként dolgozik az EDF-nél. Ami talán még ennél is fontosabb, az Európai Fogyatékossági Kártyával kapcsolatos tevékenységek vezetője.

A végleges jogi szöveget a múlt év végén fogadták el

• Ez egy olyan kártyáról rendelkezik, ami alapértelmezetten rövid külföldi tartózkodásokhoz lesz használatos.
• Nem juthatunk általa társadalombiztosítási ellátásokhoz. Ha valakinek pl. nincs munkája, vagy a fogyatékossághoz kötődő ellátásokban részesül, a kártya birtoklása nem változtat meg semmit, ha másik országba megy. Új előnyökhöz se juthatunk általa.
• Arra sem kötelezi a tagállamokat, hogy bármilyen specifikus előnyökhöz juttassa a kártya birtokosait. Pl.: ha mondjuk Svédországban a fogyatékossággal élő személy és segítője ingyenesen látogathat el a múzeumokba, a kártya nem kötelezi a többi tagállamot is arra, hogy megadja ugyanezt a lehetőséget.
• Annak meghatározása, hogy milyen előnyökhöz juttat a kártya az egyes országokban, az adott tagállam egyéni döntési jogkörébe tartozik.
• A fogyatékosság definícióját sem szabályozza, ez szintén nemzeti jogkör.
• Nem is harmonizálja a fogyatékossági státusz értékelését az egyes tagállamok között.

Összességében elmondható, hogy az EDF örömmel és megelégedettséggel fogadta a végleges jogi szöveget.

Sok kérésüket számításba vették

• Újdonság, hogy minden EU tagállamban érvényes lesz. De nemcsak az Unió területén, hanem az egész Európai Gazdasági Térségben. Hatásköre Izlandra, Liechtenstein területére és Norvégiára is kiterjed. Svájc jelenleg kérdéses, ott még zajlanak a tárgyalások a szabad mozgásról. Az EDF igyekszik elősegíteni, hogy ott is elérhető legyen.
• Annak szintén nagyon örülnek, hogy a személyszállításhoz kapcsolódó szolgáltatások egyértelműen a jogi szöveg hatókörébe tartoznak. Az államok egy részében, ahol kísérleti jelleggel működött a projekt, ezt belevették, másik részében nem. Az EDF viszont állítja: a szállítás nagyon fontos a szabad mozgás elősegítéséhez. Azért egy kis „de” itt is van, mert lesz ez alól néhány kivétel.
• A szöveg kimondja: ha egy kártyabirtokos Erasmus program keretében külföldre megy, használhatja a kártyáját a kinti tartózkodása alatt még akkor is, ha ez hosszabb, mint 3 hónap. Ennek az az oka, hogy az Erasmus program többnyire fél éves időtartamot ölel fel. Bizonyos esetekben közel 1 év is lehet.
• Azt is sikerült elérniük, hogy az Európai Fogyatékossági Kártyákat ingyenesen adják ki és újítsák meg.
• Nagyon aktívan kampányoltak egy EU-szintű weboldalért is, illetve a nemzeti weboldalakért, amelyek információval szolgálnak a kártyáról.
• A kártyabirtokosok adatvédelme szintén kulcsfontosságú. Ez kifejezetten a digitális formátum esetén hangsúlyos. Az ezzel kapcsolatos döntés még nem száz százalékos. EDF erőteljesen követeli, hogy a digitális formátum kizárólag azokat az információkat tartalmazza majd, mint a fizikai kártya. Kérték azt is, hogy a kártyabirtokos fogyatékossági típusa ne legyen feltüntetve, hiszen ezt sok ember inkább megtartaná magának. Ugyanez a helyzet az egészségügyi információk esetén is.
• A tagállamok eldönthetik, hogy kiterjesztik-e a kártya hatókörét a hosszabb tartózkodásokra.
  Itt két kártyáról van szó: az Európai Fogyatékossági Kártyáról és az Európai Parkolókártyáról. A Bizottság úgy döntött: a jogalkotási folyamatba bevonják a Parkolókártya ügyét is. Így lett egy olyan jogi keretük hozzá, ami korábban nem volt. A Parkolókártya ugyanis már működik néhány évtizede. Ám idáig csak ajánláson alapult, ami jóval gyengébb. Minden tagállam másként értelmezte. Van egy alapvető kinézet, ami mindenütt ugyanaz. Ezen felül, hogy milyen kártyát kapunk jelenleg a kezünkbe, tagállamonként eltérő lehet. Van, ahol egy nagyobb lap, amit az autó ablakára lehet kitenni. Máshol ennél tovább fejlesztették és elektronikus elemeket is tartalmaz. Ezt most harmonizálták.
• Fontos tudni, hogy egyfajta kényszerítő ereje is van. Tehát elmehetünk panaszt tenni, ha bármi problémánk adódik a kártya, vagy annak használata körül.
• Megvan a határidő, amikorra a kormányoknak el kell kezdeni kibocsátani a kártyát. A fogyatékossággal élő embereknek nem kell már bizonytalan ideig várakozniuk, jogi lépések útján a kártya „kikényszeríthető”.
• Adott a lehetőség, hogy az eddig megszokottnál több digitális elemet tartalmazzanak a kártyák. Olyan elemeket, melyek az egyértelmű azonosítást szolgálják. Ezt sok tagállam kérvényezte. Számos olyan esetről lehetett hallani, hogy a tulajdonos kártyáját tovább adta mondjuk rokonoknak. Nem volt egyértelmű, hogy az melyik autóhoz vagy melyik személyhez van rendelve. Most ennek elejét lehet venni. Lehetőség van például egy QR-kód beépítésére. Ezt megvizsgálva egyértelműen látni lehet, hogy kihez/melyik gépjárműhöz kapcsolódik a kártya.
• Újítás az is, hogy az Európai Parkolókártyán is lesz majd Braille felirat. A Fogyatékossági Kártya vonatkozásában erről eddig is volt szó, ám a Parkolókártya esetén korábban nem.

Arra vonatkozóan viszont még mindig nincsenek EU-szintű szabályozások, hogy ki lesz jogosult a kártyára, milyen fogyatékossági típushoz tartozók igényelhetik, stb. Ezt tagállami szinten definiálják majd.

Mik a kártyával járó konkrét előnyök?

• Áll mögötte egyfajta kényszerítő erő. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kártya tulajdonosa elmehet panaszt tenni, ha a dokumentumhoz kapcsolódó jogai sérülnek. A tagállamoknak arra is lehetőségük nyílik, hogy büntetést szabjanak ki azokra a helyekre, melyekkel szemben panasz érkezett.
• Praktikus az is, hogy két kártya (egy Fogyatékossági Kártya és egy Parkolókártya) lesz érvényes az egész EU területére. Ugyanúgy néznek majd ki mindenütt, és ugyanazon információkat tartalmazzák. Tehát könnyen felismerhetők lesznek.
• Megkönnyítik az utazást és a rövidtávú tartózkodásokat is, röviden és egyszerűen: előnyöket biztosítanak. Ez lehet pl. csökkentett árú belépés a helyi uszodába, a sorban állás elkerülése pl. banki ügyintézésnél, stb.
• Általa olyan elbánásban részesülhetünk, mint az adott ország fogyatékossággal élő lakói.
• Az is hasznos, hogy látható bizonyítékát képezi a szemmel egyébként nem látható fogyatékosságoknak.

Az elért eredmények nem jelentik azt, hogy az EDF minden egyes kérését számításba vették a jogalkotási folyamat során

Az viszont biztos, hogy az elért eredmények nagyszerű kezdési pontot jelentenek. Van egy írott jogszabály, amit lehetőség lesz nemzeti hatáskörben kiszélesíteni, vagy erre építve későbbiekben további jogalkotásért kampányolniuk. Remélik, hogy a jelenlegi jogszabály a hozzáférhetőség növelését is eredményezi majd. Azt szeretnék, ha ennek „mellékhatásaként” több fogyatékossággal élő ember menne pl. moziba, színházba, kérne csökkentett árakat a tömegközlekedésben, stb. Ez pedig felhívná a figyelmet arra, hogy még mindig rendkívül nagy hiány mutatkozik a hozzáférhetőségben a városainkban, a közlekedésünkben, épületeinkben, stb. Bíznak abban, hogy ez világossá teszi a szolgáltatók és a kormányok számára, hogy a Fogyatékossági Kártya egy nagyszerű dolog. Ám ha nem tudunk vele belépni bizonyos helyekre, ott, abban a helyzetben a kártya önmagában semmit nem ad a használójának.

A kártyák tekintetében összesen két irányelvről beszélhetünk

Az egyik egy általános irányelv, míg a másik csak azzal egészíti ki az elsőt,
hogy annak hatásköre kiterjed a harmadik országokból érkező állampolgárokra is. Itt azokra kell gondolni, akik legálisan tartózkodnak az EU területén. Az irányelv rugalmas jogszabály, ami különféle célokat irányoz elő, melyeket a tagállamoknak el kell érniük. Ez azonban az idő előrehaladtával jogi szabályozásba ment át. Lényege, hogy szövegét már nem lehet megváltoztatni. Le lehet fordítani nemzeti nyelvre, és a vonatkozó jogszabály onnantól be is építhető a gyakorlati életbe.

Az EDF-nek most arra kell odafigyelnie, amit a fordítás adta rugalmasság eredményezhet

Arra, hogy ez a jogszabály miként kerül át a nemzeti jogalkotásokba. A szövegek, meghatározott célok lefordítását, nemzeti jogszabályokba való adaptálását nevezzük „átültetésnek”. A célok átültetése többféleképpen is megvalósulhat.
Belgiumban pl. úgy döntöttek, hogy egy teljesen új jogszabályt alkotnak a kártyákra vonatkozóan. Ugyanakkor az az út is lehetséges, amit Málta határozott meg magának. Ők azt mondták: nekik már van kész jogszabályuk a hozzáférhetőségre vonatkozóan, vagy a fogyatékossággal élő emberekre irányuló szociális előnyök tekintetében, ezekbe fogják beilleszteni a kártyák jogi szabályozását. Ezt mondjuk úgy, hogy a már meglévő jogszabály „frissítése”.

Azt jelen pillanatban még nem lehet tudni, hogy az egyes tagállamok melyik utat fogják választani

Ahol már van nemzeti Fogyatékossági Kártya, ott könnyen előfordulhat, hogy az erre vonatkozó jogszabályt „frissítik” majd. A jogszabály alkotó folyamatok mentén lehetősége lesz EDF-nek a továbblépésre. A módot, ahogyan a tagállamok ezt a jogszabályt értelmezik majd, el lehet képzelni úgy, mint egy skálát. Ez a lehető legkevésbé ambiciózus értelmezéstől a legambiciózusabb felé halad. Így különböző opciókból lehet választani. EDF természetesen azt szeretné legjobban, ha minden tagállam a lehető legerősebb mellett tenné le a voksát. Ez jelentené azt, hogy a jogszabályt a lehető legjobban értelmezték és a lehető legtöbb előnyt adja majd meg a felhasználóknak.

Amikor megtörtént a nemzeti jogszabályokba való átvitel (adaptáció), utána kezdődhet meg a végrehajtás

Ez az a pont, ahol az adott tagállam már eldöntötte, melyik hatóság felel majd a kártyáért, és elkezdik azt kinyomtatni és kiosztani a lakosok között. Jól körülhatárolható időszaka van annak, amíg az országoknak le kell fordítaniuk az irányelvet saját nemzeti jogkörükre adaptálva. Ennek végső határideje 2027. június 5. Utána lesz még egy plusz év, amit Marie végrehajtási időszaknak nevezett. Ez a 2027-2028 közötti időszak lesz, egészen addig, míg a kártyák gyártását meg nem kell kezdeni.

2028. június 5. a másik, fontos határidő. A digitális és fizikai kártyáknak innentől kezdve kell elérhetővé válniuk a tagállamokban. Ezt a folyamatot egyes tagállamok idő előtt befejezhetik. Különösen azok, akiknek már van funkcionáló kártyarendszerük. Valószínűleg a végrehajtásban ők egy kicsit gyorsabbak lesznek. Némely tagállamokban ezzel szemben arra lehet számítani, hogy lassabban haladnak a megvalósítással. Az uniós irányelvek átültetésének gyakorlatában ez nem egyedi. Bizonyos esetekben jelentős időbeli késések, csúszások is előfordulnak.

Mi fog most történni nemzeti hatáskörben?

1. Elsőként minden országban ki kell jelölni a kártya ügyével foglalkozó, azt koordináló hatóságot. Sok tagállamban ez lehet a szociális ügyekért felelős minisztérium, vagy épp az, amelyik a fogyatékossággal élő emberek ügyeiért felel. Ez azon is múlik, hogy van-e már az adott tagállamban működő kártyarendszer.
2. A jogszabály szerint minden tagállamban szükség lesz egy kapcsolattartó pontra, amely folyamatosan kommunikál az Európai Bizottsággal. Ez lehet a koordinálásért felelős szerv épp úgy, mint a jelenleg is fogyatékossággal élő emberekért dolgozó platform.
3. Ezt követően megindítják a jogalkotási eljárásokat. Kulcsfontosságú, hogy a tagállamoknak konzultálniuk kell a fogyatékossággal élő személyek szervezeteivel. Ha nem keresik meg őket proaktív módon a felelős minisztériumok vagy hatóságok, akkor ezt kérvényezni lehet. Azért is fontos az érintettek szervezeteinek részvétele, mert ők nemzeti szinten a terület legjobb szakértői. Ők ismerik legjobban a tagállamban érvényes helyzetet, szituációt.

Mik a konkrét ajánlások?

• Az egyes tagállamoknak megvan a lehetősége arra, hogy kiterjesszék a kártyát 3 hónapnál hosszabb idejű tartózkodásokra. Vonatkozhat ez a mobilitási programokban (Erasmus) résztvevőkre, de azokra is, akik dolgozni mennek más tagállamokba, de fogyatékossági státuszuk újraértékelésére várnak a nemzeti rendszerben.
• Minimalizálni kell a kivételek használatát. Ezt kifejezetten a személyszállítás kontextusában fontos számításba venni. Az irányelvben benne áll, hogy a tagállamok alkalmazhatnak kivételeket. EDF viszont lehetőségek szerint szeretné lebeszélni őket ezek használatáról. Egyetlen kivételt tartanak engedélyezhetőnek. Ez az, amikor a tagállamok kiegészítő értékelést kérnek a fogyatékossággal élő személytől, aki ingyenesen szeretne a tömegközlekedésben utazni. Születhet olyan döntés, hogy ezt csak kiegészítő értékelést követően lehet megtenni. Ez azonban limitálni fogja azon kártyabirtokosok számát, akik mondjuk csak egy nyaralásra érkeznek az adott tagállamba. Ha valaki csak egy 2 hetes szabadságra érkezik, nem fog bírálati folyamaton keresztül menni, ami egy fél évet is igénybe vehet. Ez egy nagy korlátozás a kártya használatának tekintetében. A helyi lakosokkal egyenlő alapon kellene, hogy kezeljék az adott országokba látogatókat is.
• Alkalmazni kell a lehetőséget és a kampányokat arra vonatkozóan, hogy előnyök szélesebb körét vonják be a kártya hatóköre alá. Egyszerűbben: mondja azt minden ország: „Megnézem, mit ajánl fel a fogyatékossággal élő embereknek a többi tagállam. Lehet, hogy találok közöttük valami olyat, amit én is szeretnék bevonni a kártyánk hatókörébe”.
• Ugyanez a helyzet a hozzáférhetőséggel is. A kártya használatának csak akkor van értelme, ha ezzel egyidőben a hozzáférhetőségért is dolgozunk, mind a fizikai, mind a digitális értelemben vett kártya értelmében. Legyen itt szó akár információkról, akár a szolgáltatásokhoz való hozzáférhetőségről.
• EU szinten azért is kampányolt EDF, hogy legyen külön pénzügyi alap a kártya megvalósítására. Ezzel kapcsolatban viszont nem értek el sikert. Eredetileg uniós szintű alapot szerettek volna, az EU azonban nem volt meggyőződve ennek szükségességéről. Ezért „továbbadták” ennek felelősségét a tagállamoknak. Azt mondták: innentől az ő feladatuk, hogy pénzt szerezzenek erre a célra. A kísérleti projektből már tudják, hogy ez probléma lehet, különösen a kártya kibocsátásának folyamatossága szempontjából. A kísérleti projektben volt egy adott pénzösszeg a kártyák kibocsátásának megkezdésére. Amikor ez elfogyott, sokszor nehéz volt forrást szerezni a folytatásra.
• Az irányelv lehetőséget ad nemzeti szintű weboldal használatára. Kötelező létrehozni, de tartalmuk rendszeres frissítése, naprakészen tartása, a kínált előnyök listájának frissítése nemzeti szintű feladat.
• A tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy feltűntessenek egy „A” betűt a kártyán. Ez a betű azonban sok mindent jelenthet, a nemzeti kontextustól függően. Jelenthet személyi segítőt („A”, mint assistant person), de segítő állatra is utalhat. Nem tudhatjuk, hogy ha valaki egy „A” betűvel ellátott kártyával érkezik országunkba, az a gyakorlatban mit jelent: segítő személlyel, vagy segítő állattal utazik. Ha olyan országba látogatunk, ahol ezt a lehetőséget nem is használják, ott jelentőségét veszti. EDF azért kampányol, hogy a tagállamok egyáltalán ne használják az „A” betűt.
• EDF azt is kérte, hogy a Parkolókártya is legyen díjmentes. A Fogyatékossági Kártya esetében egyértelmű, hogy nem lehet érte pénzt kérni. A Parkolókártyáért egyfajta adminisztrációs díjat felszámolhatnak. Arra kéri EDF a tagállamokat, hogy ne tegyék.
• A tagállamok kötelezhetik a magáncégeket arra, hogy információt adjanak az általuk nyújtott szolgáltatásokról és mindezt hozzáférhető módon tegyék meg. EDF azt szeretné, ha ez nem választás kérdése lenne, hanem kötelezettség.
• Legyen erős és kompetens az a nemzeti hatóság, ami a kártya ügyével foglalkozik. A kísérleti projektből kiderült: ez tényleg kulcsfontosságú a kártya sikeréhez. Sok esetben több különböző minisztériumot, ügynökséget vonnak be. A jól működő projekt érdekében viszont elengedhetetlen az erős koordinátor.
• Végül, de nem utolsósorban: A panasztevő mechanizmust és a hozzátartozó büntetéseket nemzeti hatáskörben kell felállítani.

Mik lesznek a következő lépések?

• Úgy is lehet mondani: ez bizonyos értelemben az EDF tennivalóinak a listája. A Bizottságnak ugyanis még több mindent ki kell dolgoznia a kártya digitális elemeire, pl.: a QR-kódra vonatkozóan. Az irányelvben ez nyitva maradt, a Bizottság most megalkothat hozzá egy kiegészítő jogszabályt. A folyamat még nem kezdődött meg, de az EDF figyelemmel követi a dolgok alakulását. Biztosítani szeretnék, hogy ezek a digitális elemek valóban elérhetők legyenek, de védjék is a felhasználók adatait.
• A Bizottságnak létre kell hoznia egy külön bizottságot a kártyával kapcsolatos folyamatok értékelésére, követésére, tanácsadásra.
• A digitális adatok kapcsán hivatalos konzultációra lesz szükség EDF berkein belül. Erről pedig informálják majd tagjaikat, partnereiket, amikor ez megtörténik. Ennek pedig idén, 2025-ben be kell következnie.
• Tovább folytatják tagjaik támogatását a végrehajtásban, pl. abban is, hogy teret biztosítanak a tapasztalatcserének.

Munkájuknak tehát még messze nincs vége. Jelenleg egy új jogszabály megalkotását kérvényezik, a mozgásszabadság biztosításának még hatékonyabb elősegítése érdekében.

(Angol nyelvről fordította, összegezte: Taskovics Adél)