Beszámoló az EDbU szakmai Konferenciájáról
A svédországi Almåsa Havshotell adott otthont az Európai Siketvak Unió (European Deafblind Union – EDbU) szakmai konferenciájának 2026. Június 11–12-én. A Stockholm központjától mintegy 45 percre délre, a Balti-tenger partján fekvő Västerhaningében rendezett kétnapos esemény középpontjában az európai akadálymentesítési jogszabályok, a mesterséges intelligencia (MI), valamint a siketvak személyeket segítő innovatív technológiák álltak. A konferenciát Klas Nelfelt, a Svéd Siketvakok Szövetségének (FSDB) elnöke nyitotta meg. Az esemény különlegességét a fogyatékosságügyi szakértők, európai szintű jogalkotók és a technológiai fejlesztők közvetlen párbeszéde adta, amelynek célja a siketvak emberek önálló életvitelének előmozdítása volt.
Jogi és szabályozási környezet az unióban
A konferencia első szekciója a jogi és szabályozási környezettel foglalkozott, kiemelten vizsgálva az Európai Akadálymentesítési Irányelv (European Accessibility Act – EAA) céljait, jelenlegi végrehajtását és jövőjét.
Daniel Casas Ballester, az Európai Fogyatékosügyi Fórum (European Disability Forum – EDF) képviselője átfogó előadásában mutatta be az EAA-t, amelyet az EU egyik legjelentősebb fogyatékosügyi jogszabályaként írt le
Az irányelv közös akadálymentesítési követelményeket határoz meg számos digitális termékre és szolgáltatásra, többek között a weboldalakra, az e-könyvekre, a banki szolgáltatásokra, az e-kereskedelemre és az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozóan.
Az előadó ugyanakkor rámutatott arra, hogy – bár a jogszabály alkalmazása 2025 júniusában megkezdődött – több tagállam nem fejezte be időben a nemzeti átültetést, ami miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásokat indított.
Ballester kiemelte, hogy a fogyatékosügyi szervezeteknek kulcsszerepük van az akadályok azonosításában, valamint azon esetek bejelentésében a nemzeti hatóságok felé, amikor a termékek vagy szolgáltatások nem felelnek meg a jogi követelményeknek. Tájékoztatta a résztvevőket arról is, hogy az Európai Fogyatékosügyi Fórum tagként vesz részt az Európai Bizottság azon szakértői csoportjában, amely az EAA végrehajtásának nyomon követéséért felelős. A szakértő részletesen ismertette az irányelv hatályát és követelményeit. Megjegyezte: bár a fizetési terminálok érintőképernyőinek alternatív információs módszereket (például hangot vagy Braille-írást) kell biztosítaniuk, a szabályozás nem terjed ki minden területre, így például a tolmácsolási szolgáltatásokra sem.
Az előadást követő beszélgetés során több résztvevő is kérdéseket tett fel konkrét akadálymentesítési kihívásokkal kapcsolatban
Az érzékelési módok és a segítő (asszisztív) technológiák kapcsán Til Apfel Németországból rákérdezett a hallási és látási elemeken túli, taktilis (érintésalapú) akadálymentesítés beemelésére. A válaszból kiderült, hogy a vonatkozó európai akadálymentesítési szabályozás és az európai IKT-szabvány (EN 301 549) részletesen foglalkozik ezzel a kérdéssel, mégpedig a többféle érzékelési módot – köztük a taktilis és haptikus elemeken alapuló megoldásokat – előíró követelményeken keresztül.
Hans von Axelsson, a Svéd Posta- és Távközlési Hatóság (PTS) szakértője előadásában a jogszabályok és a technikai szabványok közötti kapcsolatot világította meg
Mint fogalmazott: a jogszabály határozza meg, hogy mit kell akadálymentessé tenni, míg a szabványok írják le azt, hogy az akadálymentesítést hogyan kell a gyakorlatban megvalósítani. Bemutatta az európai szabványosítási folyamatot, amely a hatóságok, az ipar, a kutatók és a fogyatékosügyi szervezetek konszenzusos együttműködésén alapul. Külön hangsúlyozta a fejlesztés alatt álló új európai IKT-akadálymentesítési szabványokat (például a megújuló EN-szabványokat), amelyek lehetőséget biztosítanak a tapintási (taktilis) és haptikus megoldások beépítésére a siketvak felhasználók érdekében.
Fókuszban a mesterséges intelligencia
A délutáni program a mesterséges intelligencia (MI) térnyerésére és annak a siketvak közösségre gyakorolt hatásaira fókuszált.
Kave Noori, az EDF képviselője az MI-szakpolitika és a siketvakok előtt álló lehetőségek kettősségét elemezte
Előadásában bemutatta azokat a lehetőségeket és kihívásokat egyaránt, amelyeket a mesterséges intelligencia teremt a fogyatékossággal élő emberek számára. Szemléltette, hogyan segítheti az MI a kommunikációt, az információkeresést, a dokumentumelemzést és az önálló életvitelt, rávilágítva arra, hogy a technológia óriási potenciált hordoz az akadálymentesítés és a személyes függetlenség javításában. Ugyanakkor kiemelte, hogy az MI-rendszerek akaratlanul is hátrányos helyzetbe hozhatják a fogyatékossággal élőket, ha hiányos vagy elfogult adatokon tanítják be őket, ezért a fejlesztéseket már a kezdetektől fogva az akadálymentesítés szem előtt tartásával kell végezni.
Noori részletesen ismertette az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletét (AI Act), amely termékbiztonsági jogszabályként működik. Külön kitért a magas kockázatú MI-alkalmazásokra, ahol az akadálymentesítés, az átláthatóság és a folyamatos emberi felügyelet kötelező előírás, valamint bemutatta a fórum munkáját, amely biztosítja, hogy a fogyatékosügyi szervezetek érdemben hozzájáruljanak az európai MI-politika alakításához.
Natacha Plemenos, a Görög Siketvakok Egyesületének tagja Görögországban már működő, gyakorlati és megfizethető technológiai megoldásokat mutatott be
Részletesen ismertette a Demi Assistant („Félasszisztens”) nevű, Dimitris Theranos által fejlesztett MI-alapú alkalmazást, amely a látássérült és siketvak embereket segíti a mindennapi tevékenységek során. Emellett demonstrálta, hogyan lehet olcsó, érintésalapú NFC-címkéket hétköznapi tárgyakhoz rögzíteni. Ezeket okostelefonnal leolvasva a siketvak személyek önállóan azonosíthatják a saját tulajdonukat. Az előadás jól szemléltette, hogy a viszonylag egyszerű és megfizethető technológiák miként növelhetik az önállóságot a napi feladatok során, a résztvevők pedig megvitatták a jövőbeli többnyelvű támogatást és a Braille-kijelzőkhöz való csatlakoztatás lehetőségeit is.
A délután második felében a kifejezetten siketvakok számára tervezett céleszközök és a feltörekvő technológiák mutatkoztak be
Samantha Johnson, a Tatum Robotics alapítója és vezérigazgatója a Tatum 1 elnevezésű robotizált taktilis ujjbeszéd-rendszer fejlesztését ismertette
A Wi-Fi-re csatlakozó, gombos kezelőfelülettel (interfésszel) rendelkező eszköz közvetlenül a siketvak végfelhasználókkal szoros együttműködésben készült, hogy valós kommunikációs igényeket elégítsen ki. A mechanikus kéz képes leképezni a kézjeleken alapuló ujjbeszédet (fingerspelling), így a felhasználók híreket, időjárás-jelentést olvashatnak, telefonálhatnak, vagy akár vészhelyzeti értesítéseket is kaphatnak. Johnson kiemelte a végfelhasználók bevonásának értékét a teljes folyamat során, ami jól megmutatta, hogy a fejlesztők és a felhasználók közötti partnerség hogyan vezethet praktikus segítő technológiákhoz.
Jenny Widmark, a svéd Nemzeti Siketvaksági Erőforrás Központ (NKCdb) munkatársa a feltörekvő segítő technológiákat ismertette
Bemutatta többek között az új, vezeték nélküli hangtovábbításra képes Auracast Bluetooth-technológiát, amely a jövőben kiegészítheti a hallókészülékeknél használt, hagyományos indukciós hurokrendszereket. Emellett bemutatta a Meta Smart Glasses okosszemüveget, amely beépített mesterséges intelligencia támogatással javítja a környezeti információkhoz való hozzáférést. Az előadás jól illusztrálta a technológiai fejlődés gyors ütemét, valamint az új megoldások felhasználókkal közös értékelésének fontosságát.
Szintén a svéd NKCdb képviseletében Karin Jönsson a jelenleg is elérhető MI-alapú akadálymentesítési eszközöket demonstrálta
Bemutatójában kitért a valós idejű beszéd-szöveg (speech-to-text) szolgáltatásokra, az automatikus képleírásokra, valamint az MI-asszisztált szövegfeldolgozásra. Hangsúlyozta, hogy a különböző felhasználók eltérő igényekkel rendelkeznek, ezért a megoldásoknak rugalmasságot és többféle információ-hozzáférési módot kell biztosítaniuk.
Kézbe vett innováció – Gyakorlati tapasztalatok a workshopokban
A konferencia második napja az elmélet után a gyakorlati tapasztalatszerzésé volt. A résztvevők négy különböző teremben, 25 perces forgórendszerben maguk is kipróbálhatták a bemutatott technológiákat:
- A Tatum 1 taktilis ujjbeszéd-robotrendszer gyakorlati tesztelése Samantha Johnson vezetésével.
- A hangok fizikai érzékelése egy rezgésekre és tapintási ingerekre épülő, speciális, hangerősítős gamer mellényen (gaming vest) keresztül, Klas Nelfelt prezentálásában.
- Valós idejű beszéd-szöveg átalakítás nagyított kijelzőre és/vagy Braille-kijelzőre Karin Jönsson irányításával.
- Az MI-támogatás kipróbálása a Meta okos szemüvegben, valamint a 3D-nyomtatott ujjbeszéd-ábécé tanulmányozása Jenny Widmark asztalánál.
A Meta okos szemüveg a hordható, beépített kamerákkal és mikrofonokkal ellátott asszisztív technológiák új generációját képviseli, amely a környezet multimodális elemzésére hivatott
Az eszköz szó szerint a META névre hallgat; felhelyezés után egy hangos „Hey Meta!” felszólítással aktiválható. A beépített asszisztens jelenleg angolul és néhány világnyelven kommunikál, a magyar nyelvű támogatás egyelőre nem elérhető. Az aktiválást követően a felhasználó közvetlen kérdésekkel fordulhat a rendszerhez: információt kérhet az előtte lévő akadályokról, az ablakon túli látképről, vagy az ajtó pontos elhelyezkedéséről. A szemüveg teljes, jól felépített mondatokban válaszol, elnavigál a célpontokhoz, és elvileg arcok felismerésére is alkalmas.
Bár az eszköz bizonyos élethelyzetekben rendkívül hasznosnak bizonyulhat, a gyakorlati teszt rávilágított néhány kritikus tervezési hiányosságra. A hardver egyik legnagyobb gyengesége, hogy a hangszórót kizárólag a jobb szárban helyezték el. Ez a mono kialakítás teljesen kizárja a használatból azokat a látássérült embereket, akik történetesen a jobb fülükre siketek. A beépített hangszóró maximális hangereje még egy teljesen csendes szobában is alig elegendő, egy zajosabb külső környezetben pedig szinte nem is hallható. Szoftveres téren a rendszer megköveteli a mereven és precízen megfogalmazott kérdéseket, miközben a válaszadás sokszor indokolatlanul terjengős és hosszú még a legegyszerűbb kérdések esetén is.
Fejlesztési szempontból komoly mulasztás, hogy nem használták ki a Bluetooth-technológiában rejlő lehetőségeket: az eszköz nem képes közvetlenül hallókészülékekhez vagy fülhallgatókhoz csatlakozni, ami pedig kiküszöbölhetné a külső zajokat. Szintén hiányzik az okostelefonos alkalmazáson keresztüli, írásos kommunikáció lehetősége. Jelenlegi formájában a szemüveg még a látássérültek számára sem jelent teljes értékű segédeszközt, a siketvak felhasználók speciális igényeit pedig egyáltalán nem képes kiszolgálni.
A Tatum 1 taktilis ujjbeszéd-robotrendszer egy olyan egyedülálló, antropomorf robotkéz, amely a szöveges forrásokat alakítja át valós időben a siketvakok által használt ujjbeszéddé
A gyakorlati próba megmutatta, hogy a technológia használatának komoly előfeltételei vannak. Azok számára, akik nem ismerik magabiztosan a taktilis betűjeleket, a mechanikus kéz mozdulatainak követése szinte lehetetlen feladat. A robotkéz felületi kialakítása szintén finomításra szorul: tapintásra egy merev, kesztyűs felület érzetét kelti ahelyett, hogy egy természetesebb, simább – például szilikon alapú – borítást alkalmazna. Emiatt a teszt során rendkívül nehéz volt pontosan kitapintani az ujjak finom mozgásait és helyzetét az egyes betűk formálásakor. Bár egy gyakorlott siketvak felhasználó számára a rendszer jól követhető lehet, funkcionálisan jelenleg egyoldalú csatornaként működik.
Az eszköz kizárólag a bejövő szövegek felolvasására és lebetűzésére képes, de nem kapcsolódik hozzá olyan beviteli felület, amellyel a felhasználó közvetlenül válaszolhatna egy SMS-re vagy elektronikus levélre. A Tatum 1 egy rendkívül izgalmas technológiai alap, amely a mechanika finomhangolásával, a tapintási felületek fejlesztésével és a betűzési sebesség növelésével a jövőben nélkülözhetetlen kommunikációs eszközzé válhat.
Összegzés és a jövő távlatai
A szakmai program zárásaként a résztvevők egy video üzenetet tekintettek meg Abir Al-Sahlani svéd európai parlamenti képviselőtől (Renew Europe), aki az Európai Parlament Fogyatékosügyi Csoportjának (Disability Intergroup) tagja.
A konferencia egyértelműen rávilágított arra, hogy az akadálymentesítési jogszabályok, a mesterséges intelligencia és a technológiai innováció egyre szorosabban összefonódnak, és egyre nagyobb jelentőséggel bírnak a siketvak emberek mindennapjaiban. A rendezvény legfontosabb tanulsága, hogy a hatóságoknak, a kutatóknak, a fejlesztőknek és a fogyatékosügyi szervezeteknek szorosan együtt kell működniük az innováció ösztönzése érdekében. Az igazi áttörést azonban csak az hozhatja el, ha a siketvak személyeket közvetlenül és aktívan bevonják az új termékek, szolgáltatások és MI-alapú megoldások tervezési, fejlesztési és értékelési folyamataiba. Az Almåsa Havshotellben bemutatott nemzetközi példák jó alapot adnak ehhez a közös munkához és a jövőbeli tapasztalatcseréhez.
(A cikket írta: Gangl Tamás, az MI közreműködésével)
