Egy közelmúltban elfogadott törvény, mely a termékek és szolgáltatások akadálymentességéről szól (összefoglaló)

  • Mikre vonatkozik, s mikre nem vonatkozik majd az új törvény?
  • Milyen általános szabályok vonatkoznak majd a termékek akadálymentesítésére?
  • Milyen általános szabályok vonatkoznak majd a szolgáltatások akadálymentesítésére?
  • Mi az az akadálymentességi dokumentáció, melyet készíteni kell?
  • Hogyan zajlik majd az ellenőrzése a betartásoknak?
  • Mikor lép érvénybe mindez?

Az Országgyűlés nemrég elfogadta a 2022. évi XVII. törvényt, mely a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeknek való megfelelés általános szabályairól rendelkezik. Ennek összefoglalóját olvashatja az alábbiakban, melyben a fent említett kérdésekre is választ talál.

Írta Dr. Babinszki Vera, egyesületünk jogi munkatársa.

Mire vonatkozik a törvény?

  • Laptopok,
  • asztali számítógépek,
  • tabletek,
  • okostelefonok,
  • fizetési terminálok,
  • jegykiadó automaták,
  • bankautomaták,
  • e-könyvolvasók

akadálymentesítésére.

  • A hírközlési szolgáltatások,
  • a médiaszolgáltatók,
  • a közösségi közlekedés honlapjaira,
  • telefonos alkalmazásaira,
  • a menetjegy értékesítésre,
  • az utastájékoztató rendszerekre (Magyarország területén),
  • a 112 hívószámú segélyhívásra
  • a banki szolgáltatásokra

is vonatkozik az akadálymentesség követelménye.

Nem kell alkalmazni:

  1. online térképekre, feltéve hogy a navigációhoz szükséges alap információk akadálymentes formában rendelkezésre állnak;
  2. Valamint harmadik fél tulajdonában lévő tartalmakra, ha ezen tarrtalmak az adott gazdasági szereplő ellenőrzési körén kívül esnek.

A termékekre vonatkozó akadálymentességi követelmények

A termékeket úgy kell megtervezni, előállítani, hogy a fogyatékos személyek minél nagyobb mértékben igénybe tudják venni. + a használati utasítás is akadálymentes legyen.

  • az információkat egynél több érzékszervi csatornán keresztül érzékelhetően kell megjeleníteni. + közérthetően, megfelelő betűméret, kontraszt
  • kommunikációs elemek közöttkell lennie vizuális, akusztikus, szóbeli, taktilis elemeknek
  • beszéd alkalmazásával működő eszköznél alternatíva biztosítása
  • vizualitás esetén nagyítás, kontraszt + támogató programokkal való együttműködés pl. képernyőolvasó szoftverrel
  • színek felhasználása mellett alternatíva biztosítása
  • hangjelzések mellett alternatíva biztosítása
  • audio elemek esetén hangerő, sebesség állíthatósága, hang tisztasága
  • manuális,finommotorikus készségek használatához alternatívák biztosítása
  • alternatíva a biometrikus azonosítás mellett

A fizetési termináloknak:

  • a szöveget beszéddé átalakító technológiával kell rendelkeznie
  • saját fülhallgató használatának lehetősége
  • rendelkezésre álló idő meghosszabbításának biztosítása
  • annak a biztosítása, hogy a felhasználó önállóan be tudja kapcsolni az akadálymentes módot
  • hallókészülék, cochleáris implant stb.kompatibilitás biztosítása

az ügyfélszolgálatoknak tájékoztatást kell adniuk a termék akadálymentességéről és pl. a hallókészülék vagy képernyőolvasó szoftverrel való kompatibilitásáról

Szolgáltatások, pl. segélyhívás

  • valós idejű szöveges kommunikáció biztosítása a szóbeli mellett
  • közösségi közlekedésnél tájékoztatás a járművek és az épített környezet akadálymentességéről, jegyértékesítés, menetrendek, csatlakozás, esetleges fennakadások hozzáférhetővé tétele
  • Használat látás nélkül, korlátozott látással, hallás nélkül, korlátozott hallással stb., ez azt jelenti, hogy ha a termék vagy szolgáltatás használatához látás, hallás stb.szükséges, legalább egy olyan üzemmódot tartalmaznia kell, amelyhez nem szükséges a látás / hallás.

A 2. melléklet

Egy szempontrendszert tartalmaz, amely a gazdasági szereplők költségeit sorolja fel, amelyet az akadálymentesség elősegítésére fordítanak. Ez egyfajta többlet költség nekik. Azt kell megnézni, hogy mi az a becsült haszon, amit a gazd. szereplő a termék forgalmazásával nyer, és ez arányban áll-e azzal a becsült előnnyel, amelyet a fogyatékos személy élvez a termék használatakor.

A 3. melléklet

Az akadálymentesítésre vonatkozó dokumentáció elkészítését írja le. A szolgáltatónak az akadálymentesség tényéről írásos dokumentációt kell készítenie, amelyet a fogyatékos személyek számára is elérhetővé kell tennie. Amennyiben a szolgáltató azt észleli, hogy nem felel meg a szolgáltatása az akadálymentesség követelményeinek, köteles azokat a korrekciós intézkedéseket meghozni, amelyek az akadálymentességet elősegítik.

Az akadálymentesség hiányáról a szolgáltató haladéktalanul tájékoztatja az ellenőrző hatóságot, részletesen ismerteti a meg nem felelést és a meghozott korrekciós intézkedéseket.

Ellenőrzés, végrehajtás

Az ellenőrző szervet a kormány rendeletben jelöli ki. Az ellenőrző hatóság többek között ellenőrzi az akadálymentességi követelmény fennállását, kérelemre eljár az akadálymentességi követelmények teljesítésével kapcsolatos ügyekben.

Ha az ellenőrzés során az ellenőrző hatóság megállapítja, hogy a szolgáltatás nem felel meg az akadálymentességi követelményeknek, figyelmeztetést tartalmazó döntésében felhívhatja a jogsértő gazdasági szereplőt a jogszabályok betartására, valamint egyeztetést kezdeményez arról, hogy az érintett gazdasági szereplő milyen határidővel vállalja az ellenőrzéssel megállapított hiányosságok kezelését.

Ha a jogsértő fél az egyeztetésben nem működik együtt, vagy a megállapított határidő alatt nem gondoskodik az akadálymentesítési követelmények teljesítéséről, az ellenőrző hatóság a gazdasági szereplővel szemben közigazgatási bírságot szab ki.

Az ellenőrző hatóság feladatai ellátása során együttműködik a fogyatékos személyekkel és az őket, illetve érdekeiket képviselő szervezetekkel.

A fogyasztó az ellenőrző hatóságnál, illetve bíróság előtt eljárást indíthat annak érdekében, hogy az akadálymentességi követelmények érvényesüljenek.

A fogyatékos személyek érdekképviseletére létrejött szervezetet az eljárásban megilletik az ügyfél jogai, valamint az ellenőrző hatóság előtt eljárást indíthatnak, ha az akadálymentességi követelmények megsértése vagy annak közvetlen veszélye a fogyasztók pontosan meg nem határozható, nagyobb csoportját érinti.

Az ellenőrzésre, a végrehajtásra, valamint a közigazgatási szankció megállapításának szempontrendszerére, a közigazgatási bírság megfizetésének módjára és összegére vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendelete tartalmazza.

Az ellenőrző hatóság ötévente jelentést tesz az Európai Bizottságnak az e törvényben meghatározott kötelezettségek teljesítéséről és az ellenőrzések eredményeiről.

Ez a törvény 2025. június 28-án lép hatályba.