Mit jelent ez a siketvak embereknek?
A kormány elfogadta az Országos Fogyatékosságügyi Program 2026–2027-es évekre vonatkozó intézkedési tervét, amelyet az 1303/2026. (IX. 18.) Korm. határozat tartalmaz. A dokumentum számos, a fogyatékossággal élő emberek élethelyzetét érintő feladatot határoz meg. Ezek közül több közvetlenül vagy közvetve a siketvak emberek és családjaik számára is jelentős változásokat hozhat.
Összegyűjtöttük a legfontosabb intézkedéseket, és bemutatjuk, miért lehetnek különösen fontosak a siketvak közösség számára.
Pontosabb diagnosztika a siketvak gyermekek számára
Az intézkedési terv egyik legfontosabb, kifejezetten a siketvak embereket érintő eleme egy munkacsoport létrehozása a siketvak gyermekek egészségügyi diagnosztikai módszertanának kidolgozására.
A munkacsoport feladata lesz annak vizsgálata is, hogyan lehetne a siketvakságot beépíteni a betegségek nemzetközi osztályozására szolgáló BNO-rendszerbe. Ennek különös jelentősége van, hiszen a siketvakság jelenleg nem szerepel önálló tételként a BNO-rendszerben. Ez a helyzet a siketvak emberek pontosabb nyilvántartását, a célzott ellátások megtervezését és a szükségletek felmérését is megnehezítheti.
Az önálló besorolás lehetőségének vizsgálata hozzájárulhat ahhoz, hogy a siketvakság felismerése és dokumentálása pontosabbá váljon. Fontos azonban, hogy az önálló BNO-kód bevezetése még nem eldöntött tény: az intézkedési terv ennek megvizsgálását írja elő. A munkacsoport feladataihoz kapcsolódó módszertani anyagnak 2027. november 15-ig kell elkészülnie.
Személyi asszisztencia: nagyobb önállóság a mindennapokban
A siketvak emberek önálló életvitelét támogató intézkedések közül kiemelkedő jelentőségű a személyi asszisztencia fejlesztése. Az intézkedési terv előírja a személyi asszisztencia és a személyes költségvetés nemzetközi gyakorlatának, valamint tapasztalatainak összegyűjtését. Ezek alapján meg kell határozni az itthon is alkalmazható megoldásokat, továbbá ki kell dolgozni és el kell indítani a személyi asszisztencia szolgáltatás modellprogramját.
A feladat határideje 2027. december 31., a megvalósításhoz európai uniós forrást, az EFOP Plusz program keretét jelölték meg.
De mit jelenthet mindez a siketvak emberek számára?
A személyi asszisztencia megfelelő kialakítása esetén segítséget nyújthat a mindennapi élet különböző területein, például az ügyintézésben, a bevásárlásban, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésben, a közlekedésben és a társadalmi kapcsolatok fenntartásában.
Siketvak embereknél különösen fontos, hogy a támogatás ne csupán a fizikai segítségnyújtásra terjedjen ki, hanem az egyéni kommunikációs és tájékozódási szükségleteket is figyelembe vegye. Az asszisztens közreműködése segítheti az információkhoz való hozzáférést, a környezet megismerését és a különböző élethelyzetek önállóbb kezelését. A személyi asszisztencia akkor szolgálja igazán az önrendelkezést, ha a segítséget igénybe vevő személy maga határozhatja meg, milyen támogatásra van szüksége, és hogyan kívánja megszervezni a mindennapjait. A személyi asszisztencia modellprogramjának kidolgozása fontos előrelépés lehet, de önmagában még nem jelenti azt, hogy a szolgáltatás országosan, minden érintett számára hozzáférhetővé válik. A későbbi megvalósítás részletei ezért különösen fontosak lesznek.
Személyes költségvetés: a támogatás igazodjon az egyéni szükségletekhez
A személyi asszisztencia mellett az intézkedési terv a személyes költségvetés lehetőségét is vizsgálja. Ennek lényege, hogy a fogyatékossággal élő személy szükségleteihez igazodó támogatás ne kizárólag egyetlen ellátási formában legyen elérhető, hanem többféle szolgáltatás, eszköz és segítségnyújtási forma összehangolásával valósulhasson meg.
A siketvak emberek szükségletei rendkívül különbözőek. Van, akinek elsősorban a közlekedéshez és a tájékozódáshoz van szüksége segítségre, másnak a kommunikációban, az információk elérésében vagy a mindennapi ügyintézésben jelentkeznek nagyobb nehézségei. Egy egyéni szükségletekre épülő támogatási rendszer lehetőséget adhat arra, hogy a segítségnyújtás jobban igazodjon ezekhez az eltérésekhez. A terv egyelőre a nemzetközi tapasztalatok összegyűjtését és a személyi asszisztencia modellprogramjának elindítását írja elő, ezért a személyes költségvetés későbbi működésének részletei még tisztázásra várnak.
Hozzáférhetőbb közszolgáltatások és ügyintézés
A siketvak emberek szempontjából az egyik legjelentősebb intézkedés a közszolgáltatások hozzáférhetőségének egységes felmérése. A terv szerint 2026. december 31-ig olyan felmérő eszközt kell kidolgozni, amely egységes szempontok alapján teszi lehetővé a közszolgáltatások hozzáférhetőségének vizsgálatát. Ezt követően felmérés és ütemezési terv készül, amely meghatározza a szükséges feladatokat, azok határidejét, a forrásokat és a felelősöket. Ennek határideje 2027. október 31.
Különösen fontos a 2027. november 30-ig előírt intézkedés, amelynek keretében munkacsoport vizsgálja meg, hogy a szabályozási környezet mennyiben felel meg a fogyatékossággal élő személyek kommunikációs igényeinek, különös tekintettel a hivatalos ügyintézésre.
A munkacsoport tapasztalatai alapján szakmai támogató anyagot és képzési tervet is ki kell dolgozni.
Ez a siketvak emberek számára azért lehet jelentős, mert a hivatalos ügyintézés során nem elegendő kizárólag az épített környezet akadálymentességét biztosítani. Az információk hozzáférhetőségére, a megfelelő kommunikációra és az egyéni szükségletek figyelembevételére is szükség van. Egy személyes ügyintézés során például nem mindenki számára megfelelő ugyanaz a kommunikációs megoldás. Egyesek taktilis jelnyelvet használnak, mások más jelnyelvi vagy egyéb kommunikációs formával élnek, illetve írásban vagy technikai segédeszközök segítségével kommunikálnak.
Az intézkedési terv további fontos eleme a komplex kommunikációs igényű személyek számára kialakítandó szolgáltatási hálózat, amelynek megtervezését és elindítását 2027. december 31-ig irányozza elő. Ez a fejlesztés lehetőséget teremthet arra, hogy a siketvak emberek számára is jobban hozzáférhetők legyenek az egyéni kommunikációs szükségletekhez igazodó szolgáltatások. A tényleges lehetőségek azonban attól függnek majd, milyen szolgáltatások épülnek be a hálózatba, és azok hol, milyen feltételekkel lesznek elérhetők. Addig természetesen a siketvak embereknek joguk van a jelnyelvi tolmácsszolgáltatástól segítséget kérni.
Digitális akadálymentesség és hozzáférhető információk
A terv a közszféra szervezetei honlapjának és mobilalkalmazásai hozzáférhetőségével is foglalkozik. Az intézkedés célja, hogy felmérjék a közszféra szervezeti honlapjai, mobilalkalmazásai és az oktatási platformok hozzáférhetőségét, majd fejlesztési javaslatokat dolgozzanak ki.
Ennek határideje 2027. szeptember 30.
Ez a siketvak emberek számára azért különösen lényeges, mert a digitális akadálymentesség nem merül ki abban, hogy egy weboldal képernyőolvasóval használható legyen.
Figyelembe kell venni például a nagyítás, a megfelelő kontraszt, a billentyűzetes navigáció és a különböző segítő technológiák használatának lehetőségét is. A siketvak emberek eltérő látási, hallási és kommunikációs szükségletei miatt a hozzáférhetőség személyenként más megoldásokat igényelhet.
A digitális ügyintézés megfelelő kialakítása csökkentheti a személyes ügyintézésből adódó akadályokat, és elősegítheti, hogy az érintettek önállóbban férjenek hozzá a közszolgáltatásokhoz.
Támogató technológiai eszközök: a hozzáférés feltételeinek felülvizsgálata
Az intézkedési terv előírja a gyógyászati segédeszközök és az életvitelt segítő eszközök körének, beszerzési feltételeinek, forgalmazási és támogatási rendszerének felülvizsgálatát.
A vizsgálatnak arra is ki kell terjednie, hogyan alakítható ki széles körben hozzáférhető kölcsönzési rendszer, hogyan támogathatók az új, korszerű technológiák, és miként hangolhatók össze az eszközök az azok használatához kapcsolódó szolgáltatásokkal.
A felülvizsgálat határideje 2027. december 1.
A siketvak emberek számára a megfelelő eszközök alapvető jelentőségűek lehetnek az információk elérésében, a tájékozódásban és az önálló életvitelben. Ide tartozhatnak például a speciális kommunikációs eszközök, a képernyőolvasóval vagy nagyítással használható digitális megoldások, illetve az egyéni szükségletekhez igazodó egyéb segítőtechnológiák.
Fontos, hogy az eszközökhöz való hozzáférés ne kizárólag a beszerzés lehetőségét jelentse. Az egyéni szükségletek felmérése, az eszköz kiválasztása, a használat betanítása és a későbbi szakmai támogatás ugyancsak meghatározó lehet.
Felkészültebb egészségügyi szakemberek
A siketvak emberek egészségügyi ellátásában nemcsak a megfelelő diagnosztikai módszereknek, hanem a kommunikáció minőségének is kiemelt szerepe van.
Az intézkedési terv előírja az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók fogyatékosságspecifikus ismereteinek bővítését célzó képzési programterv kidolgozását. Ennek határideje 2027. december 31.
Emellett az orvosok számára olyan tréningek indulnak, amelyek az orvos és a beteg, illetve az orvos és a hozzátartozó közötti együttműködő kommunikáció fejlesztését szolgálják.
A terv azt is előirányozza, hogy az egészségügyi vizsgálatokra és beavatkozásokra való felkészítés gyakorlata igazodjon a fogyatékossággal élő személyek képességeihez és szükségleteihez.
Ezek a fejlesztések a siketvak emberek számára is fontosak lehetnek. A megfelelő kommunikáció és a vizsgálatok érthető, hozzáférhető előkészítése segítheti az egészségügyi helyzetek jobb megértését, az együttműködést és az önrendelkezés érvényesülését.
A háziorvosok fogyatékosságspecifikus ismereteinek bővítése és a komplex rehabilitáció fejlesztési irányainak vizsgálata ugyancsak hozzájárulhat ahhoz, hogy az érintettek szükségletei nagyobb figyelmet kapjanak.
További támogatások a családok és az önálló életvitel számára
A terv több olyan intézkedést is tartalmaz, amely közvetve segítheti a siketvak embereket és családjaikat.
Ilyen például a segítő kutyák képzésének támogatása, amelynek határideje 2026. december 31. A segítő kutyák megfelelő képzése egyes érintettek számára a biztonságosabb közlekedést és a mindennapi önállóságot is támogathatja.
Fontos elem a fogyatékossággal élő gyermekek és fiatal felnőttek otthonában nyújtott időszakos segítő szolgáltatás támogatása, majd országos kiterjesztése is. Ezek a szolgáltatások a családok tehermentesítésében és az otthoni életvitel fenntartásában játszhatnak szerepet.
A dokumentum emellett támogatott lakhatási férőhelyek kialakítását és a már működő szolgáltatások fejlesztését is előírja. A cél, hogy a fogyatékossággal élő emberek minél inkább a saját szükségleteikhez igazodó környezetben, megfelelő támogatással élhessenek.
A személyes gondoskodásra épülő szolgáltatásokon túl a fogyatékossággal élő emberek és családjaik társadalmi részvételét segítő szolgáltatások elindítása is szerepel a tervben.
Mindezek mellett az elemi rehabilitációs szolgáltatások támogatása is fontos lehet a látás- és hallássérülésből adódó mindennapi akadályok leküzdésében, az önállóság fejlesztésében és a társadalmi részvétel erősítésében.
Közlekedés, kultúra és társadalmi részvétel
A siketvak emberek önálló életvitelét nemcsak az egyéni támogatások, hanem a hozzáférhető közlekedési és kulturális szolgáltatások is befolyásolják.
Az intézkedési terv előírja a fogyatékossággal élő személyek intézményekhez való eljutását biztosító közlekedési kapacitások felmérését, valamint a közlekedési nehézségek és a közlekedési szegénység vizsgálatát.
Ez azért fontos, mert a megfelelő közlekedési lehetőségek hiánya megnehezítheti az egészségügyi ellátás, a rehabilitáció, a közösségi programok és más szolgáltatások elérését.
A kulturális intézmények komplex akadálymentesítésére irányuló intézkedések szintén relevánsak. A terv például Braille-írásos könyveket, múzeumi Braille-feliratokat és indukciós hurkokat is említ. Emellett a kulturális intézmények munkatársainak képzése is szerepel a feladatok között.
A siketvak emberek tényleges hozzáféréséhez ugyanakkor a felsorolt megoldásokon túl egyéni szükségleteikhez igazodó információátadásra és kommunikációra is szükség lehet.
Mit jelent mindez a gyakorlatban?
Az intézkedési terv több olyan területet érint, amely meghatározó a siketvak emberek önálló életvitele, jogérvényesítése és társadalmi részvétele szempontjából.
Különösen fontosnak tartjuk:
- a siketvak gyermekek diagnosztikájának fejlesztését és a siketvakság BNO-rendszerbe történő beépítésének vizsgálatát;
- a személyi asszisztencia modellprogramjának kidolgozását;
- a személyes költségvetés lehetőségének vizsgálatát;
- a komplex kommunikációs igényű személyek számára tervezett szolgáltatási hálózatot;
- a közszolgáltatások és a hivatalos ügyintézés hozzáférhetőségének felmérését;
- a digitális akadálymentesség fejlesztését;
- a támogató technológiai eszközökhöz való hozzáférés felülvizsgálatát;
- az egészségügyi szakemberek fogyatékosságspecifikus felkészítését;
- az elemi rehabilitációs szolgáltatások, a segítő kutyák képzésének és az otthoni időszakos segítő szolgáltatások támogatását;
- a jelnyelvi tolmácsszolgálatok működésének biztosítását;
- megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása.
A következő években az lesz a döntő kérdés, hogy ezek az intézkedések miként valósulnak meg a gyakorlatban, és mennyiben igazodnak a siketvak emberek tényleges szükségleteihez.
Érdekvédelmi szervezetként fontosnak tartjuk, hogy a részletek kidolgozásában a siketvak emberek és az őket képviselő szervezetek tapasztalatai is érvényesüljenek. A siketvak emberek rendkívül sokféle kommunikációs és támogatási szükséglettel rendelkeznek, ezért a számukra megfelelő megoldások kialakításához nélkülözhetetlen az érintettek érdemi bevonása.
Bízunk abban, hogy a tervezett intézkedések nem csupán szakpolitikai dokumentumokban jelennek majd meg, hanem a mindennapi életben is érezhető változásokat hoznak: több önállóságot, jobb hozzáférést a szolgáltatásokhoz és nagyobb lehetőséget a társadalmi részvételre.
Mi minden szakmai rendezvényen egyeztetésen a Siketvakok Országos Egyesülete munkatársaiként részt fogunk venni, ami a siketvak emberek életminőségének javítását célozzák és minden területen felajánljuk szakmai tudásunkat, ahol segíthetjük ezt a folyamatot.
Az anyagot összeállította:
Királyhidi Dorottya szakmai vezető, Kőrösiné Dr. Babinszki Vera jogász
