Fájó szívvel értesítjük tagjainkat, hogy Szmolka János a mai reggel elhunyt!
Szmolka János 1955-ben született. 10 éves kora előtt vesztette el a látását majd 36 éves korában a hallását is. Egyesületünk létrejöttében is aktívan közreműködött, valamint 1994-2006-ig Ő volt a Siketvakok Országos Egyesületének első elnöke.
Többek között az Ő közreműködésével fejlődött a siketvak emberek képzése, valamint sokat segített a jeltolmácsok képzésében. Az utolsó 25 évét a Vakok Állami Intézetében töltötte.
Nyugodj békében, János!
Szmolka János:
“Megszülettem szépen, kicsiny vak verébnek,
hülyén, ahogy “illik”, mentem falnak, széknek.
Gyermekkorban mindig orvosost játszottam,
de igazi vér folyt, és az orvos nem én voltam.
Könyörögtem néha: “Cseréljünk már helyet!”
Azt mondták: “Butaság!” meg hogy: “Azt nem lehet!”
Ráadásnak ott volt a híres iskola,
bizony, csak muszájból járogattam oda.
Jól fejünkbe verték, kik a párt nagyjai,
de azt nem mondták meg, hogy kell nőkkel bánni,
vagy tán ők se tudták…
Jobb ezt nem piszkálni!
A saját bőröm ezt is megtanultam,
de őszinte és romantikus voltam.
Mindig későn jöttem rá, hogy ezért csalódtam.
Aztán a süketség tönkretett, de végleg,
már csak vegetálok, mert ez így nem élet!
Olyan nulla vagyok, már belém sem rúgnak!
Nem vagyok útban, se parasztnak, se úrnak!
Na, de hagyjuk abba! Sok értelme nincsen!
Aki még barátom, áldja meg az Isten. ”
