Egyenlőségi szervezetek egy csoportja felszólítja az uniós intézményeket: gondoskodjanak arról, hogy az EU felnőttek védelméről szóló rendelete biztosítsa a fogyatékossággal élők és az idősek alapvető jogait.
A felhíváshoz az alábbi szervezetek csatlakoztak:
- Európai Fogyatékosságügyi Fórum (EDF),
- Európai Önálló Életvitel Hálózat (angol rövidítése: ENIL),
- Inclusion Europe,
- Mental Health Europe,
- Autisták Európai Tanácsa,
- Központ a Mentális Sérültek Jogaiért Alapítvány,
- AGE Platform Europe.
Szervezeteink elismerik a nemzetközi magánjogi szabályok fontosságát. Ez a jogbiztonság biztosításának, a joghézagok elkerülésének és a nemzetközi jog egységes alkalmazásának eszköze lehet, többek között az EU-ban is. Ugyanakkor komoly aggályainkat fejeztük ki azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság által 2023-ban javasolt rendelet szövege nem áll összhangban a nemzetközi emberi jogi jogszabályokkal.
A rendelet javasolt szövege tovább csorbíthatja az idősek és a fogyatékossággal élők személyes szabadságát és jogait
Automatikusan elismeri azokat a bírósági intézkedéseket, amelyek megfosztják őket jogképességüktől, bárhol is tartózkodjanak az EU-ban. Emellett kényszerítheti az érintetteket arra, hogy akaratuk ellenére meghatározott lakhatási formában vagy intézményi gondozásban éljenek. E célból akár egy másik tagállamba is átszállíthatják őket.
Üdvözlik az Európai Parlament és az EU Tanácsának erőfeszítéseit, amelyek célja a szöveg jobb összehangolása a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel (CRPD), a 2025-ben, illetve 2026-ban elfogadott állásfoglalásaikban.
A rendelettervezet jelenleg intézményközi tárgyalások (háromoldalú egyeztetések) tárgyát képezi annak érdekében, hogy elfogadják a végleges szöveget
Az érintett szervezetek felhívják az uniós intézményeket és az EU valamennyi tagállamát, hogy az egyezménynek megfelelően mozdítsák elő és védjék mindenki jogait, emlékeztetve a 2021-ben elfogadott, az Európai Unióban a kiszolgáltatott felnőttek védelméről szóló tanácsi következtetésekben vállalt kötelezettségvállalásaikra.
Felhívják a tárgyalókat, hogy:
- Biztosítsák az emberek jogainak védelmét azáltal, hogy elismerik és előtérbe helyezik a támogatott döntéshozatali rendszereket és mechanizmusokat.
- Garantálják, hogy a határokon átnyúló elhelyezési intézkedések csak akkor legyenek lehetségesek, ha azok az érintett személyek választásán, autonómiáján és támogatásán alapulnak, és hogy azok ne vonatkozzanak a fogyatékossággal élő személyek intézményi elhelyezésére.
- Biztosítsák a rendelet hatálya alá tartozó polgárok adatvédelmét.
A döntéshozatalban való támogatással vagy a képviseleti joggal kapcsolatos adatok megosztása is csak az érintett személy hozzájárulásával legyen lehetséges.
A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény és az Európai Unió Alapjogi Chartája alapján szövegjavaslatot terjesztettek elő a javaslat felülvizsgálatára.
Háttér
2023 májusában az Európai Bizottság rendeletre és tanácsi határozatra irányuló javaslatot tett közzé a felnőttek „határokon átnyúló védelméről”. Ez a jogszabálytervezet a felnőttek nemzetközi védelméről szóló 2000. évi hágai egyezményen alapul. Ez egy nem ENSZ-jellegű nemzetközi jogi szöveg, amely a határokon átnyúló helyzetekben a felnőttek „védelmére” alkalmazandó szabályokat írja elő.
A javaslat olyan személyekre vonatkozik – főként fogyatékossággal élőkre és idősekre –, akikről úgy vélik, hogy „nem képesek saját érdekeiket védeni”, és akik úgynevezett határokon átnyúló helyzetben vannak. Ezek lehetnek olyan személyek, akiknek pénzük vagy ingatlanjuk (például házuk) van egy másik országban, akik külföldön igényelnek orvosi ellátást, vagy akik egy másik EU-tagállamba költöznek.
(Forrás: Edf-feph.org, angol nyelvről fordította: Taskovics Adél)
