2025. május 6-án akadálymentességet felmérő sétán, majd közéleti műhelyen vettem részt. Az eseményt a Civil Kollégium Alapítvány (CKA) Hálózat Akadálymentes Munkacsoportja és az Akadályok nélkül – az akadálymentes Józsefvárosért csoport közösen szervezte. Engem az Akadálymentes Józsefváros csoport egykori tagjaként, és a Siketvakok Országos Egyesülete képviselőjeként hívtak meg.
A séta útvonala a következő volt:
- Corvin köz
- Práter utca
- Vajdahunyad utca
- Nap utca
- Brunszvik Júlia tér
Az első felújított kereszteződés a Nap utcában volt
Nagy örömömre lábbal és fehér bottal is jól érezhető, szaggatott taktilis burkolat fogadott a járdaszegélynél. A Futó utcai volt a következő új átkelő. Itt, bár a szaggatott vonalnak (vagy pöttyözésnek) örültem, viszont felhívtam a figyelmet egy dologra, ami egy vak ember számára nehézséget jelenthet. A járdaszegély nagyon le van laposítva, gyakorlatilag egy szintben van az úttesttel. A taktilis burkolat határa adhat támpontot a fehér botos számára, ám ha lankad a figyelme, könnyen lesétálhat az úttestre anélkül, hogy észrevenné.
A Hock János utcánál kísértetiesen hasonló tapasztalatokat szereztem
Nagyszerűen érezhető a pöttyözés, de nagyon lelapított a járdaszegély… A mozgássérültek, kerekesszékesek megelégedéssel fogadták az átkelőt. Itt lehetőséget kaptam arra, hogy a hangosbemondóba (vagy megafonba) is elmondjam a tapasztalatomat úgy, hogy a többiek is hallhassák. Miután kifejtettem a véleményemet, Anett elmondta: ő, mint kerekesszékes kisfiát toló anyuka azért lobbizik, hogy legyen egy szintben a járdaszegély az úttesttel. Itt nehéz megtalálni a konszenzust, a mindenkinek jó megoldást. Ekkor mindenesetre mind a két szempont megszólalt. A Brunszvik Júlia téren csoportképek készültek a résztvevőkről.
Ezután az önkormányzat épületébe mentünk, ahol a közéleti műhely vette kezdetét
Ez lényegében egy moderált beszélgetés volt, ahol a meghívottak (Józsefvárossal határos kerületek önkormányzatainak képviselői, civil szervezetek dolgozói) elmondhatták, hogy ők mit tesznek az akadálymentesítés érdekében. A megbeszélés résztvevői voltak:
- a IX. kerületből Lacza Annamária, a Humánszolgáltatási Iroda esélyegyenlőségi referense és Tóth Tímea, a „Van Visszaút Alapítvány” képviselője,
- a VII. kerületből Lakner Zsófia, a polgármester szakpolitikai tanácsadója és Gyuris Gabriella, a Humánszolgáltató Iroda vezetője,
- A főváros képviseletében Cseicsner Otília, a Főpolgármesteri Iroda Szociál-politikai Főosztályának társadalmi és kulturális inklúzióért felelős koordinátora,
- a VII. kerületi Küldetés Egyesületből Rábaközi Emma,
- a VIII. kerületből Rádai Dániel alpolgármester úr,
- a Budapest Közút Zrt. képviseletében Molnár Csaba, Hadobács Kornél és Gál Krisztián,
- a BKK képviseletében Ivicsics Borbála.
A megbeszélésen sok nagyszerű kezdeményezés, hasznos információ elhangzott. Ezek legnagyobb része azonban kizárólag az adott kerületek lakosságának szólt. Épp ezért nem fejtem ki bővebben, cikkemben csak a leglényegesebb gondolatokat összegzem.
Csordás Anett egy nagyszerű prezentációban összegezte az Akadálymentes Józsefváros csoport eddigi tevékenységét
2022-es megalakulásukkor egyértelműen megfogalmazták céljukat. Nemcsak a fogyatékossággal élő emberekre gondolnak, hanem az idős, nehezen közlekedő emberek, babakocsis szülők és megváltozott munkaképességű személyek számára is szeretnék a kerületet akadálymentesíteni. Nemcsak a fizikai akadálymentesítésre kell gondolni. A szolgáltatások tekintetében is szeretnék elérni az egyenlő esélyű hozzáférhetőséget. Érdekképviseleti munkájukat ennek fényében látják el.
Rádai Dániel, a VIII. kerület alpolgármestere elmondta:
az akadálymentesítés ügyét kiemelten fontosnak tartják. A gyalogosbiztonságra is figyelnek. A csomópontoknál épp ezért igyekeznek a járda szintjébe hozni az úttestet. Ennek további akadálymentességi szempontjai is vannak.
A Közösségi Részvételi Iroda képviselője, Csenge is felszólalt. Ők azon igyekeznek, hogy az akadálymentesítés ne csupán egy absztrakt fogalom legyen. Fontos projektjük a részvételi költségvetés. Az elmúlt években az Akadálymentes Józsefváros csoport fantasztikus eredményeket ért el ezen a téren. Ilyen volt Egyedi Gazsi Beáta fogyatékosügyi referens alkalmazása is a VIII. kerületi önkormányzaton.
A szomszédos kerületek képviselői közül Lacza Annamária (Ferencváros) szólalt fel először
Elért eredményeik közül kiemelte pl. a Pöttyös utcai metrófelszín felújítását, vagy azt hogy az MVM Dome környéke is teljesen akadálymentes. A gyalogátkelők, útkereszteződések javítását csak lesüllyesztéssel engedélyeztetik. Fontos továbbá, hogy a mozgássérültek lakhatási akadálymentesítési támogatását az ő önkormányzatukon is igénybe lehet venni.
VII. kerület (Gyuris Gabriella):
Erzsébetváros az akadálymentesítés és a fogyatékossággal élő emberek támogatása terén a saját otthonban való megtartás fontosságát hangsúlyozta. Abban igyekeznek segíteni az érintetteknek és családtagjaiknak, hogy saját környezetben és ne intézményes formában éljék mindennapjaikat. Olyan lakások felújítását vállalták a fővárosi önkormányzattól erre a célra kapott keretből, melyekbe fogyatékossággal élő személyek költözhettek be. A bölcsődékben, óvodákban Braille felirat van. Vannak olyan kollégáik, akik a siket szülőkkel is tudnak jelnyelven kommunikálni. Nagyon sok olyan civil szervezettel állnak kapcsolatban, akik állami feladatot vállalnak át. A saját intézményeikben dolgozó kollégáik professzionálisak, de mégis vannak olyan feladatok, és nemcsak szociálisak, amit a civilek sokkal jobban tudnak szívből, lélekből és lendületből csinálni, mint maga az állam.
A közéleti műhelyen hallottam először a Küldetés Egyesület munkájáról
Értelmileg akadályozott felnőttekkel foglalkoznak leginkább, de autistákat és halmozottan sérülteket is ellátnak. A VII. kerületben van egy támogatott lakhatásuk, ezen felül Székesfehérváron három, Törtelen négy intézményük. Támogatószolgálatuk csak Székesfehérváron van. Amit itt, a fővárosban nyújtani tudnak, az a támogatott lakhatás és a nappali ellátás. Mivel civilek, így megválogathatják, hogy kit tudnak ellátni. A támogatott lakhatásnál konkrétan kiírják, hogy ki a célcsoport.
A főváros képviselője, Cseicsner Ottília:
Ahol ő dolgozik, az a társadalompolitikai stratégiai osztály, különböző stratégiákon dolgoznak. A Szociálpolitikai Osztálynak ez egy új, a jelen választási ciklussal létrejött osztálya. Október 1-jével jött létre, ő november első napján csatlakozott. Jelenleg egy felmérésen dolgozik, ami a különböző fővárosi intézmények, kulturális és nem kulturális intézmények inkluzivitását méri. Mindezt a külső szolgáltatások irányába. Nem azt vizsgálják, hogy tudnak-e megváltozott munkaképességű embereket alkalmazni, avagy milyen ott bizonyos nehézségekkel dolgozni. Erre van már egy párhuzamosan futó kutatás. Ők azt nézik, hogy aki kívülről jön, mit tapasztal. Ezt egy bécsi modell alapján kezdik el.
Budapest Közút: Ők azok, akiket keresni kell, ha valami olyat tapasztalunk, ami akadályozza a közlekedést – pl. oszlop a buszmegállóban, ami akadályt jelent a kerekesszékes számára, stb.
Ivicsics Borbála, a BKK-tól:
nyertek egy uniós pályázatot, amiből részben finanszírozni tudják gyaloglási és akadálymentesítési stratégiájukat. A jövő év végéig szeretnék ezt elkészíteni. Ez a megbeszélés idején egy friss hír volt, a stratégiának is nagyon kezdeti fázisában tartanak. Ennek is lesz majd felmérési szakasza, amiben a közterek hozzáférhetőségét vizsgálják. Emellett saját projektje is van.
Nagyon sok bejelentés érkezik a közterületi liftek hibás működéséről. Próbál kapcsolatokat teremteni azokkal, akik ezek működéséért felelnek. Ez nem BKK feladat, de a panaszok hozzájuk futnak be.
Nemrég járt Berlinben, ahol kapott egy projektpéldát. Működik náluk egy honlap, aminek a nevét úgy lehetne fordítani, hogy: „rosszliftek.com”. Ide az összes berlini lift nem megfelelő működését be lehet jelenteni.
Valami hasonlót szeretnének ők is.
A „beszélő buszok” projekt kapcsán elmondta: tavaly az összes trolira kiterjesztették. A cél, hogy az idei év végére az összes autóbusz is „tudjon beszélni”. Emellett a régi villamosok beszéddel történő akadálymentesítése is megvalósul majd. A kérdések, hozzászólások között Bori megemlítette, hogy a Freekey szervezet képviseletében is érkezett erre a rendezvényre.
Azért dolgoznak, hogy a fogyatékossággal élő embereknek megteremtsék a lehetőséget a személyi asszisztenciára. Ez több, mint az otthonápolás vagy a támogatószolgálat. Lényege, hogy az érintett maga választhatja meg, hogy ki segítsen neki. Tehát nagyobb a mozgástere, nemcsak arra jelentkezhet, hogy valakit küldjenek hozzá.
(A cikket írta: Taskovics Adél)
