2026. március 18. a dátum, mikor az egyesület kilenc fiatal tagja és nyolc fő kísérőjük “bevonult a börtönbe”. Nagy létszámú csapatunk lelkesen várta az eseményt, ám miután megérkeztünk a 6. kerületi Börtönmúzeumba, megtudtuk, ebben az épületben sosem volt büntető intézet, a múzeum egy irodaházban került kialakításra. Tárlatvezetőnket két kollégája segítette, így hárman kalauzoltak minket végig a kiállításon.
Speciális igényeinkre már idejekorán felkészültek, még az érkezésünk előtt kikészítették a megtapintható tárgyakat
Miután röviden bevezettek a börtönépítészet rejtelmeibe, betértünk egy kis, sötét helységbe, ahol átélhettük, milyen körülmények között éltek a rabok egykor. A muzeális cellában vas emeletes ágy, tárolószekrény, valamint a társalkodó asztalon sakktábla is helyet kapott és természetesen a rabok ruházatát is tanulmányozhattuk. A fogvatartottak ruhája egyedi anyagokból készül. Külön érdekesség, hogy a következő bemutatóteremben egy textil katalógus várt minket, melyben különféle anyagmintákat tapinthattunk meg és azok elnevezése Braille felirattal is fel volt tüntetve. Ebben a csarnokban csapatunk szétszóródott és külön-külön a segítőkkel fedeztük fel a büntetés-végrehajtás eszközeit.
Bilincsek, gumibotok, elektromos sokkolók mellett önvédelmi spray-k és technikai eszközök, mint például biztonsági kamerák is be lettek mutatva. Akinek kedve volt, ki is próbálhatta, milyen lábbilincsbe verve sétálni.
Vezetőnk ekkor mesélni kezdett a büntetés végrehajtás történetéről és típusairól
Bűnelkövetők, így börtönök is már a Bibliai időkben ugyanúgy voltak, csak a módszerek változtak. Többek között a halálbüntetést hazánkban a 90-es években eltörölték. A magyar büntető törvény egészen az államalapításig nyúlik vissza. Szent István király rendeletei határozták meg alapvetően, hogy milyen bűncselekményért milyen büntetés járt.
Manapság a büntetés végrehajtás fegyveres rendvédelmi szervként a Belügyminisztériumhoz tartozik. Megközelítőleg húszezer fogvatartott van napjainkban börtönökben. A büntetés végrehajtás személyi állománya pedig 9-10000 fő.
A fogvatartási épületek között vannak különböző kategóriák az elhelyezés feltételei és módjai alapján. A fogház a legenyhébb fokozat, ahová kisebb bűncselekményt elkövetők kerülnek. A leggyakrabban alkalmazott, középső fokozat, a köznyelvben is leginkább használt börtön. A legsúlyosabb fokozat pedig a fegyház, ahová a legveszélyesebb bűnelkövetőket zárják be.
A büntetés-végrehajtás nem csupán egy épület a benne lévő elítéltekkel, hanem egy komplex tevékenység. Az a cél, hogy a társadalomba visszakerülő fogvatartott egy, a társadalmi normákat betartó személy legyen. Nagy hangsúlyt fektetnek az integrációra. Az oktatás például az általános iskolától egészen a felsőfokú végzettségig terjedhet a rabok számára.
Az új információk birtokában felsétáltunk az emeletre
Ott a fegyverteremben számos pisztoly és egyéb lőfegyver mellett a műveleti egységek teljes ruházatát és felszerelését is megmutatták.
A tárlatvezetés után az előcsarnokban összeálltunk csoportkép készítéséhez, majd a „börtönből” szabadon távoztunk.
(A cikket írta: Scsúr Anikó)
