Az alábbiakban Taskovics Adél kollégánk – az áprilisi Hírmondóban is már megjelent – azonos című cikkéből osztjuk meg azt a részt, mely a kirándulás élményeiről szól, képekkel kiegészítve.
2024. április 10-én, szerdán délután a Normafa Parkba látogattunk. Népes csapatunk összesen 33 főt számlált: 17 egyesületi tag mellett 16 segítő vett részt a programon. Ez utóbbi csoportba az egyesület munkatársai és az önkéntesek is beletartoztak. 13:40 és 14 óra között, a Széll Kálmán téri metróállomás felszíni kijáratánál gyülekeztünk. Innen a 21-es számú busszal utaztunk a végállomásig, ami a Normafa Látogatóközpont nevet viseli.
Innen egy komótos, ám kiadós séta következett a friss levegőn
Utunk mezei virágok és virágzó fák között vezetett. Nekem különösen a meggyfák ragadták meg a figyelmemet, melyek úgy festettek tavaszi „virág-ruhájukban”, mint a fehérbe öltözött menyasszonyok. A Kopp Mária sétányon rövid időre megálltunk, hogy találkozzunk egyesületünk autóval érkező néhány tagjával és az őket szállító önkéntesekkel. Aki a várakozásban elfáradt, letelepedhetett az itt kihelyezett padok egyikére. Én egy olyan ülőalkalmatosságon helyeztem kényelembe magam, mely tökéletes összhangban van a természettel: úgy építették, hogy körbevesz egy öreg, vastag törzsű fát. Látó segítőink elmondták: velünk szemben a Normafa Síház különleges, kupolás épülete nyújtott egyedi látványt.
Ezen a helyszínen Miklós Csilla köszönetet mondott a segítőknek, önkénteseknek
Jelenlétükkel, ránk figyelésükkel lehetővé tették, hogy ilyen sokan vehessünk részt ezen a tavaszias hangulatú programon. Ezután felolvasta az összes jelenlevő nevét, majd folytattuk a sétát egészen a Normafa Pavilonokig. Itt mindenki eldönthette, hogy rétest vagy lángost szeretne-e venni, majd helyet foglaltunk a Normafa Rétes, illetve a Normafa Piknik asztalainál. Én az utóbbi kínálatából választottam. Fantáziámat leginkább az ún. magyaros lángos ragadta meg, mely nevéhez híven klasszikus hazai ízeket,pl. kolbászt, lilahagymát, paprikát, sajtot és tejfölt, valamint fokhagymát kapott feltétnek.
Érzékszervi sérüléssel élő vendégként magával ragadott az a megoldás, amellyel kiértesítettek ételünk elkészültéről
Mindenki kapott egy kör alakú kis szerkezetet. Ezt ki-ki az asztalra helyezte, avagy a kezében fogta, gondosan odafigyeltünk rá. Amikor valamelyikünk rendelése elkészült és átvehető volt, a nála levő kis eszköz csipogással, illetve rezgéssel jelző figyelmeztetést adott. Ekkor még nem tudtam, de a Normafa Pikniknek még az interneten fellelhető jelmondata is igen hangzatos. Úgy is mondhatnám: már az olvasásától is megéhezik az ember…
A normafapark.hu weboldalon, a pavilonok felsorolásánál ezt írják róla: „Az imádott lángos mellett finom, ropogós falatokkal várják a hegyoldalban falatozni vágyókat”! Ugyaninnen tájékozódtam arról is, hogy a fentebb felsorolt két szolgáltatás mellett a Normafa Bár is várja az erre járókat. Ennek figyelemfelkeltésként megfogalmazott szlogenje így szól: „Egy kiadós séta vagy tekerés után jólesik egy jéghideg frissítő. A Normafa Bárban széles alkoholmentes és alkoholos italkínálat támogatja a napsütéses beszélgetéseket!”
Miután mindenki jóllakott, sétáltunk még egy nagyot a Normafa Park területén. Ez lehetőséget adott arra is, hogy szót válthassunk, beszélgethessünk egymással. A délután végén, a buszmegállóhoz közeledve, ismét a Kopp Mária sétányon ballagtunk keresztül.
