2024. június 29-én ünnepeltük meg egyesületünkben a siketvakság nemzetközi világnapját.
Ennek keretében a népes, 66 főt (köztük 45 tagot és 21 segítőt) számláló csapatunk Martonvásárra, a Brunszvik kastélyba látogatott.
A társaság – a nagy létszámra való tekintettel – két részre oszlott
Az egyik a Beethoven Emlékmúzeumot nézte meg tárlatvezetéssel. Eközben a másik az Agroverzum interaktív kiállításán keresztül tehetett szert a mezőgazdasággal kapcsolatos ismeretekre. Itt nem volt tárlatvezető, mindenki a segítőjére bízta magát. Utána helyet cseréltünk, hogy mindnyájan részt vehessünk mindkét programon.
A Beethoven Emlékmúzeumról megtudtuk
1958-ban nyitott meg. Négy évvel ezelőtt teljesen felújították. Azóta digitális, interaktív, és hét teremből áll. Leginkább azt hivatott bemutatni, hogy milyen viszony fűzte a neves zeneszerzőt a Brunszvik család tagjaihoz. Itt egészen pontosan Ifj. Brunszvik Antal négy gyermekéről van szó: Terézről, Ferencről, Jozefinről és Karolináról. E cikknek nem célja minden Brunszvik életét és Beethovenhez fűződő kapcsolatát bemutatni.
Egy-két fontosabb információra térnék ki röviden
Terézt arról ismerjük, hogy ő nyitotta meg az első magyarországi és Közép-európai kisdedóvót. Kiválóan énekelt, gyönyörűen zongorázott, remekül szavalt. Verseket írt, néhányat meg is zenésített. Szépen rajzolt és festett, hatalmas tudásszomja és széles érdeklődési köre volt. Korának egyik legműveltebb – ha nem a legműveltebb – asszonyaként tartották számon. Emlékirataiban megemlíti, hogy életében nemcsak a tudatlanság és tunyaság, de a rosszakarat ellen is küzdenie kellett.
Ahhoz, hogy megnyithassa a kisdedóvót 1828-ban, egyesületet toborzott. Rosszakarói viszont meggyőzték József Nádort, az ország első emberét, hogy Teréz valójában kis forradalmárokat akar nevelni az óvodáiban. Így a nádor feloszlatta az egyesületet. Teréz nagyon elszomorodott és külföldre ment. Élete során, személyes közreműködésével 80 óvoda nyílt meg. Jozefint azért érdemes kiemelni, mert ő volt az „angyali szépség” a családban. 20 évesen édesanyja férjhez kényszerítette. Kétszer házasodott, nyolc gyermeket szült, és csak 42 évet élt.
Beethoven 1799-ben lett Teréz és Jozefin zongoratanára
Utóbbival fokozatosan kölcsönös, plátói szerelem szövődött, amit levelezésekből lehet tudni. 1957-ben előkerült 14 szerelmes levél, amit Beethoven írt Jozefinnek. Fellelhető nyolc válaszfogalmazvány is. Ezt a szerelmet titokban kellett tartani. A nő első férje, Deym gróf nem mindennapi bizalmát úgy fejezte ki, hogy halálos ágyán Jozefint tette meg négy gyermekük egyedüli gyámjává. Erre való jogát könnyen elveszíthette volna, ha bármilyen botrányba keveredik: legyen az rangon aluli házasság vagy hírbe hozás.
Ezért történhetett, hogy egyetlenegy, nyomtatásban megjelent Beethoven-művön sem szerepel Jozefin neve. Ennek ellenére tudjuk, hogy vannak hozzá köthető művek. Az egyik ilyen: „A reményhez” c. dal. A másik az „Andante favori”, ami egy 15 perces zongoradarab. Van benne egy dallam, egy zenei motívum, ami úgy hangzik, mintha Beethoven Jozefine nevét énekelné.
Számomra a Beethoven Emlékmúzeum utolsó, hetedik szobája volt a legérdekesebb
Ez a sokat mondó „Rejtély szoba” nevet viseli. Itt arra kerestük a választ, hogy ki lehetett Beethoven „Halhatatlan Kedvese”. A zeneszerző halála után a titkos fiókjában találtak három levelet a „Halhatatlan Kedveshez” címezve. Nem volt rajtuk sem címzett, sem helymegjelölés, sem dátum. Nem lehetett tudni, hogy kinek, hol és mikor írta.
Megkezdődött a rejtély több évszázados fejtegetése. Számos jelölt neve a figyelem középpontjába került. Kb. 30 lehetséges címzettet tartottak számon. Gyakorlatilag az összes nőismerőse gyanúba keveredett.
Alapos vizsgálódások után kiderítették a zenetörténészek
A levél 1812. július 6-án és 7-én íródott. Egy olyan, szerelmes éjszaka előzte meg, amit Beethoven és az ő „Halhatatlan Kedvese” Prágában töltött el, 1812. július 3-án. Innentől kezdve az a fő kérdés, hogy ki az a hölgy, aki bizonyíthatóan ott járt 1812. július 3-án. Ezzel 28 jelölt ki is esett, s mindössze ketten maradtak. Egyikük Antonie Brentano, egy frankfurti kereskedő lánya, aki bizonyítottan Prágában volt ekkor. Ugyanabban a fogadóban szállt meg mint Beethoven. Ő viszont nem volt egyedül. Vele volt a férje, az ötéves kislánya, az inas, a dada, ő maga pedig babát várt. Másnap hajnalban tovább is utaztak. Beethoven becsületkódexe sem engedte volna meg, hogy egy férjes asszonnyal legyen viszonya.
A másik jelölt
Jozefin. Róla tudjuk, hogy kölcsönös, plátói szerelem fűzte Beethovenhez. Ezt a család rossz szemmel nézte. Jozefin elkezdett egyre gyakrabban nem otthon lenni, ha a zeneszerző kereste. Ő pedig belátta: ebből nem lesz semmi. Évek teltek el így. Jozefin másodszor is férjhez ment, és szült még két gyermeket. Házassága boldogtalan volt, és a férje elhagyta egy hatalmas családi veszekedés következtében. Ez 1812 júniusában volt, a „Halhatatlan Kedves” pedig júliusban tartózkodott Prágában.
Ami biztos
Jozefin leírja a naplójában, hogy Prágába akar menni, és azt is tudjuk, hogy útlevelet kért.
A levélben sok minden van, ami illik Jozefinre. Beethoven egy olyan hölgyhöz írta, akit korábban Bécsből ismert, aki házas, de akár úgy is rendezhetné a dolgait, hogy ők ketten együtt lehessenek.
Érdekes mondat a levélben: „Soha ne rejtőzz el előlem!” Jozefin viszont elbújt előle korábban.
A legerősebb bizonyíték viszont az a kislány, aki épp 9 hónappal a levél keletkezése után született. Ő Jozefin hetedik gyermeke, aki a talányos Minona nevet kapta. Visszafelé olvasva a neve: anonim. Ez utalás lehet arra, hogy a legnagyobb zeneszerző gyermekének anonimitásban kell majd leélnie az életét.
Jozefinen az évek folyamán egyre inkább elhatalmasodott az ideg-és kedélybetegség. 1821-ben egyedül halt éhen a bécsi otthonában.
Az Emlékmúzeumból utunk az Agroverzumba vezetett
Akinek segítője felolvasta a kiállítás elemei között megbúvó szövegeket, nagyon érdekes információkat kaphatott.
Az egyik ilyen leírás a biodiverzitás témakörét járta körül. Ez arról szólt, hogy a virágos réten többszáz, míg egy-egy nemzeti parkunkban sokezer állat- és növényfaj él együtt. A mezőgazdasági kultúrákban sokkal kevesebb található meg. Egyes fajok mindkettőben előfordulnak. Magyarországon több mint százezer faj él, de ez folyamatosan változik. A Földön eddig több mint másfélmillió féle élőlényt írtak le a kutatók.
A tárlat egy következő állomásán ámulva tapogattam meg egy hatalmas, műanyagból készült kukoricaszárat, s azon egy kukoricacsövet
A levelek mellett és között a kukoricacső héját, és héjából kilógó „haját” is meg lehetett érinteni. Meglepetésemre óriási nagyban megformázott, műanyag lepke és egy nagy kukac is volt egyik-másik levélen. Egy falra kifüggesztett szövegből megtudtuk: ezt a növényt évezredek óta termeszti és nemesíti az ember. Öt-hétezer éves kukoricacsöveket is találtak.
Az elmúlt évezredek során folyamatosan változott, ma többezer fajtája létezik. A világ különböző részein más-más típusút kedvelnek. Mexikóban népszerű a lila változat, Európában a sárga. Dél-Afrikában csak a fehéret fogyasztják.
A következő teremben méretes műanyagkockák összeforgatásával képeket lehetett kirakni, vagy épp különböző társasjátékokkal játszani
Figyelemfelkeltő volt számomra az a helyszín is, ahol egymástól nagyon eltérő járófelületeken megtapasztalhattuk, milyen talajfajták léteznek. Szinte eltörpültem amellett a különleges alakzat mellett, mely gabonamagot formázott. Közepére monitort helyeztek, ennek segítségével megtudhattuk, hogy milyen az éretlen és az érett búzaszemtermés. Emellett a DNS molekulájáról is információt adott. Egy speciális szemüveg-fejhallgató kombináción keresztül a velünk levő látók megtapasztalhatták, hogyan látnak a rovarok. A méhek zümmögését és a madarak csicsergését mi, látássérült résztvevők is hallhattuk.
Kirándulásunk következő programja az ebéd volt, amelyet a szabadban (a kastély parkjában) költhettünk el
Utána még jutott idő a kötetlen beszélgetésre és egy sétára is az épülethez tartozó, hetven hektáros angolparkban, ahol természetesen egy tó is van, melyet a Szent László patak felduzzasztásával hoztak létre. A tó közepén kedves kis sziget állt, ahova fahídon átsétálva lehet bejutni. A sziget legfőbb érdekessége a hangversenykert mellett a mocsári ciprus nevű fakülönlegesség. A park része az a kastély mellett álló kőoroszlán is, ami eredetileg a Széchenyi Lánchídra készült, de mivel nem nyert a pályázaton, ide került. Mindeközben elhaladtunk a Szent Anna templom mellett is.
Köszönet a szervezőknek, a segítőknek, a velünk levő önkénteseknek! Az ő munkájuknak, ránk figyelésüknek köszönhető, hogy idén is méltóképpen ünnepelhettük meg a siketvakság nemzetközi világnapját.
(A cikket írta: Taskovics Adél)