Alább a 2025. október 14-én megtartott egész napos konferencia második panelének összefoglalóját olvashatják. A beszélgetés címe
ez volt: „A mesterséges intelligencia az akadálymentességért”.
Résztvevők:
- Moderátor: Alejandro Moledo, az Európai Fogyatékosságügyi fórum (EDF) helyettes igazgatója és politikai vezetője;
- Ana Carla Pereira, az Európai Bizottság „Egyenlőség és megkülönböztetésmentesség”, Igazságügyi és Fogyasztóügyi Főigazgatóságának igazgatója;
- Jenny Lay-Flurrie, a Microsoft akadálymentességért felelős vezetője.
Bevezetőjében Alejandro elmondta: a mesterséges intelligencia (röviden: MI) megoldásai egyre inkább beépülnek az akadálymentesítési megoldásokba és a segítő technológiákba is. Gondolhatunk itt az agyszámítógép interfészekre (agyba ültethető elektródákra), mesterséges intelligencia alapú viselhető eszközökre, vagy MI használatára virtuális valóságokhoz. Emellett MI-n alapuló alternatív és augmentatív kommunikációs eszközök is léteznek.
Nem csupán a magánszektor használja, de most már a közszféra és a szervezetek is
A konferenciát megelőző napon egy, az EDF-nél dolgozó kolléga éppen arról beszélt, hogy a csapatával egy mesterséges intelligencia ügynököt fejlesztenek a szervezet számára. Bár az ötletet nagyszerűnek tartják, egyelőre még nem tudják, hogy ez miként történik meg, illetve, hogy a mesterséges intelligencia milyen módon lesz képes hatékonyan segíteni a fogyatékossággal élő közösségnek. Ez a közösség tudja, hogy a MI rendszerek bizonyos értelemben diszkriminálják tagjait.
Emellett komoly aggodalomra is okot adnak
Az érintettek biztonsága és adatvédelme tekintetében mindenképpen. Emellett egyes MI-rendszerek esetén épp az akadálymentesség hiánya okozza a legnagyobb nehézséget. A mesterséges intelligenciáról szóló rendelet az egyik legnagyobb jelentőségű jogszabály, amikor a Bizottság digitális területéről ejtünk szót. Ők pedig folyamatosan azon dolgoznak, hogy megteremtsék a szükséges kapcsolatot a mesterséges intelligencia és az akadálymentesség között. Éppen ezért dolgoztak nagyon erőteljesen azért, hogy a mesterséges intelligenciát szabályozó európai jogszabályba a hozzáférhetőségi követelményeket is beépítsék.
A résztvevők bemutatását követően Alejandro tréfásan megjegyezte, hogy a mesterséges intelligencia használatának következménye: lusták leszünk tőle. Neki is van tehát a beszélgetőtársak között még egy „kis barátja”, akitől kér némi segítséget a panel megkezdéséhez. Ez pedig nem más, mint az, aki a Microsoft-nál 2025-ben megkapta az év dolgozója díjat, a Copilot (MI-alapú rendszer).
Abban kért tőle segítséget, hogy tegye fel az első kérdést Jennynek.
A kérdés pedig így szólt:
„Jenny, gyakran hangsúlyozod a jelentőségét annak, hogy a fogyatékossággal élők lehetőségei folyamatosan bővüljenek, és biztosítva legyen az, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos újítások az élettapasztalatokon alapuljanak. Mik azok a legfontosabb lépések, amelyeket a technológiával foglalkozó vállalatoknak meg kellene tenniük azért, hogy biztosítva legyen: a mesterséges intelligenciás rendszereket a fogyatékossággal élő személyekkel együtt, és nem csupán értük alakítják ki”?
Jenny nagyon szorgalmas személynek tartja magát, aki szinte minden reggel úgy ébred fel, hogy azon gondolkodik: mit csináltak jól, illetve rosszul csapatával az eddigi munkájuk során. Mind a mai napig célt ad neki annak ismerete, hogy a világ weblapjainak mindössze 2 százaléka akadálymentes. Ez pedig egy nagy hiba. Számára ez egy olyan dolog, amin nagyon nehéz felülkerekedni.
A teljes képhez ugyanakkor fontos tudni, hogy maga a MI nem újdonság
Már az 1950-es években elindult, csak a fejlődésének különféle fejezetei voltak. Ami egy új ága, az a mesterséges intelligencia, amit „ügynökként” is lehet használni. Ez már több lépéses folyamatokat is képes végig vinni, sok-sok adat felhasználásával. De hogyan lehet biztosítani, hogy jól csináljuk ezt a legújabb MI rendszert? – tette fel a kérdést Jenny.
Ennek különböző lépései, összetevői vannak. Ilyen a kóddizájn (az alkalmazás szerkezetének megtervezése), az érintettek bevonása a folyamatba, már a kezdetektől.
Egy újabb tényező akkor válik nagyon fontossá, amikor adatokról beszélünk:
Hogy pontos, hiteles és reprezentatív MI-eredményeket kapjunk. Legyünk őszinték! A mesterséges intelligencia azokkal az adatokkal dolgozik, amelyek a társadalomban „léteznek”, fellelhetők a fogyatékosság témakörében. Ezen adatok legnagyobb része pedig finoman szólva se nevezhető megfelelőnek. Mindenek előtt azt kell biztosítani, hogy ezt a jó irányba korrigáljuk. Azzal a szemléletes példával élve, amit Jenny hozott: „Tegyük a megfelelő könyveket a polcra”! Magyarul: hivatkozzunk a megfelelő könyvekre, szakirodalmakra.
A Microsoftnál ma már nagyon gyors munkafolyamatok vannak
Sok feladatnak az elvégzésre szánt ideje három hétre csökkent. Ennyi idő áll rendelkezésre például ahhoz, hogy kifejlesszenek egy új eszközt. Hogyan lehet ilyen rövid idő alatt biztosítani, hogy az akadálymentességet, a környezetet, és egyáltalán minden fontos elemet jól építsenek fel? Ilyenkor nem lehet mást tenni, mint az akadálymentes dizájn múltbeli alapelveire építeni. Így kell biztosítani, hogy az adott fejlesztés jól navigálható és segítő technológiákkal is könnyen használható legyen.
Felelősségteljesnek kell lennünk. A felelősségteljes mesterséges intelligencia keretrendszerére kell támaszkodni. Jenny munkakörében hat ilyen alapelv van, melyek közül kettőt említett konkrétan: korrektség és befogadás.
Alejandro: Már most stabil következményeket láthatunk. Boldogan vették tudomásul, hogy az Európai Bizottság kezdeményezte egy jogszabály előterjesztését a mesterséges intelligenciáról. Amit a civil társadalom hangsúlyozott, az az alapvető jogok védelme és a hátrányos megkülönböztetés megelőzése. A következő kérdést Ana Carla kapta.:
Hogyan védi meg a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet ezeket az alapvető jogokat?
Ana Carla: A vonatkozó rendelet kimondja, hogy léteznek olyan magas kockázatú rendszerek, melyeket azonosítani kell. Ehhez szükség van bizonyos szintű szabályokra és folyamatokra. Így lehet gondoskodni arról, hogy az etikai kérdések szempontrendszere biztosított legyen. Ezek egyike az emberi jogok védelméhez köthető. A másik pedig annak biztosítása, hogy a mesterséges intelligencia új fejlesztései is akadálymentesek legyenek, nemcsak a fogyatékossággal élő személyeknek, de általában az emberek számára.
A rendelet felállít egy bizonyos számú eljárást
Ezeknek a rendeltetése, hogy azonosítsák azokat a szereplőket, akiknek a dolga a piac, a termékek, és a fejlesztők felügyelete. Nagyon erős kapcsolat van a web akadálymentesítéséről szóló törvény és a MI-rendelet között. Ebben természetesen van kihívás is, ami pedig a megvalósítás. Ennek oka, hogy a dolgok sokszor nagyon különböző sebességgel történnek, ehhez pedig az összes szereplő kell.
Amikor folyt a munka azért, hogy olyan MI-szabványokat dolgozzanak ki, melyek elősegítik az alapvető emberi jogok védelmét, ez sokkal lassabban zajlott, mint gondolták.
Alejandro: A legfontosabb megközelítés a mesterséges intelligencia rendeletben az volt, hogy különbséget tegyenek a MI különböző felhasználási módjai között
Például meghatározták, hogy mi az, ami tiltott. Különbséget tettek a magas, közepes vagy épp nagyon alacsony (minimális) kockázatot jelentő MI-rendszerek között. Attól függően, hogy melyik kategóriába esik egy rendszer, különböző biztosítékok, követelmények és eljárások vannak, ahogyan azt Ana Carla is említette.
A következő kérdést Jenny-nek tette fel ezekről a kockázatokról.
Vannak általános kockázatai annak, amikor MI-rendszereket használunk
Például az oktatásban, a foglalkoztatásban (MI-alapú toborzó eszközök), vagy amikor a közpénzből finanszírozott támogatás igénybevételének feltételeit próbáljuk vele meghatároztatni. A különféle nagyságú kockázatok esetén pedig van valami, amit a fogyatékossággal élők közössége folyamatosan hangsúlyoz, amikor a döntéshozókkal tárgyal. Mit jelent az alacsony-vagy épp a magas kockázat valakinek, akinek az állapota miatt ugyanezek a kockázatok az átlagnál magasabbak lehetnek. Itt jön a képbe ismét a hozzáférhetőség. Hogyan lehet hozzárendelni ezeket a kockázatokat olyan fogalmakhoz, mint az akadálymentesség és befogadás?
Hogyan képesek a mesterséges intelligencia alapú rendszerek elfogadni és megérteni az emberi sokféleséget?
Ahogyan az elején arról már volt szó, ilyenkor a bevitt adatkészletnek van döntő szerepe. Fontos, hogyan reprezentálják ezek az adatok a fogyatékossággal élő személyeket, illetve miként fejlesztették ki a szóban forgó mesterséges intelligencia rendszereket.
Jenny: Amit most magával hoz a MI-rendszerek fejlődése, az egyfajta elhomályosodása annak, ami klasszikus, vagy hagyományos értelmezése az akadálymentességnek és a segítő technológiáknak. Az akadálymentesítés korábban azt jelentette, hogy miként írnak meg, alakítanak ki egy honlapot, vagy hogyan építenek meg egy épületet úgy, hogy az akadálymentes legyen. A segítő technológiák esetén a fogyatékossággal élőknek már inkább az a mindennapi problémája, hogy hozzáférjenek ezekhez. Példaként felidézte 2022 végét, amikor kijött a Copilot. Ezt követően, 2023-ban és 2024-ben irodáikban kezdték el tesztelni.
Először mindig a vállalaton belül, saját munkavállalóik között tesztelik a fejlesztéseket
Az első csoport pedig, akiknek odaadták, a fogyatékossággal élő munkavállalóik voltak. Az eredmények, melyeket visszakaptak, nem olyanok voltak, mint amilyenekre előzetesen számítottak. A vak és látássérült munkavállalóiktól lelkes, nagyszerű visszajelzéseket kaptak, épp úgy, mint a segítő technológiát használó mozgássérültektől. Főleg azt emelték ki, hogy milyen jól navigálható környezetet biztosít.
A legtöbb visszajelzés azonban a neurodivergens közösségtől érkezett. Ők olyan állapotokkal élnek, mint például diszlexia, diszpraxia (fejlődési koordinációs zavar), autizmus, ADHD (figyelemzavar).
Azt jelezték vissza a Copilot úgy viselkedik, mintha segítő technológia lenne a számukra. Itt kezdte el látni Jenny azokat a bizonyos elhomályosodó vonalakat. Ő ugyanis akadálymentességgel kapcsolatos visszajelzéseket várt, ehelyett nagyon is személyes történeteket kapott.
„Diszlexiám van, és a Copilot megcsinálta a munkát helyettem. Lehetővé tette számomra, hogy lusta legyek”.
Ez tökéletesen egybe cseng azzal, amit Alejandro is mondott
De ez nem csoda, hiszen egy fogyatékossággal élő embernek minden nap sokkal több kognitív erőfeszítésre van szüksége ahhoz, hogy ellássa feladatait. Ha Copilot, vagy bármely más mesterséges intelligencia rendszer le tud venni valamennyit ebből a teherből, és az eredmény pontos és reprezentatív adat lesz, ami még ráadásul jól navigálható is, akkor ez igenis számít. Mindez azt jelenti, hogy a mesterséges intelligencia, a segítő technológia, akadálymentesség tradicionális definíciói kezdenek elhomályosodni. Ezt pedig folyamatosan szem előtt kell tartanunk.
Ma még a klasszikus értelemben vett infrastruktúrákra és szabványokra támaszkodunk, azokra bízzuk magunkat
Ezek évtizedek óta érvényben voltak. Az első lépés annak átgondolása, hogy pontosan mi is az, amiről beszélünk. Ezen felül azt is észre kell vennünk, hogy a társadalmainkban új típusú réteg jelenik meg. Ők olyan fogalmakat hoznak, hoztak be a közbeszédbe, mint a neurodivergens, vagy épp a mentális egészség. Nem is rendelkezünk még elegendő definícióval ezekre.
Alejandro: Jenny, mit javasolnál egy kisebb közhatóságnak, amely abban gondolkodik, hogy telepít az irodájába egy mesterséges intelligencia alapú rendszert?
Milyen megközelítést kell, hogy alkalmazzanak? Hogyan érhetik el, hogy ez a rendszer ne diszkrimináljon majd egyetlen társadalmi réteget sem?
Jenny: Tanulni lehet abból, ami a vállalatokban történik mostanában, jobbára mérettől függetlenül. Minden vállalatra, így a Microsoftra is igaz, hogy nemcsak készítenek, de vásárolnak is termékeket. Minden technológiai vállalat nagyon nagy átláthatósággal rendelkezik annak tekintetében, hogy hol is tartanak jelenleg a termékeik akadálymentesítésében. Amit első körben javasolna a kis cég munkatársainak, hogy ellenőrizzék le, ahonnan vásárolni akarnak. Kérdezzék meg őket az akadálymentességről, tanulmányozzák át a nyilvánosan elérhető információkat.
Az első dolog: gyűjts annyi információt, amennyit csak tudsz!
A második: beszéld meg a vállalaton belül, a saját fogyatékossággal élő munkavállalóiddal! Támaszkodj rájuk nyugodtan, ők a szakértők. Ha nincsenek, akkor is van lehetőség arra, hogy megszerezd a szükséges információkat! Nagyszerű technológiai megoldások vannak, melyek képesek ilyen szempontok alapján is tesztelni egy-egy technológiai újítást. Ezek közül sok ingyenes és könnyű is beszerezni. Weboldalak és applikációk is vannak erre a célra. Teszteld, szerezz visszajelzést, ez elkerülhetetlen!
Ha a kulcsfontosságú dolgokat akarjuk áttekinteni, ezek közül az egyik mindenképpen az adat
A képi ábrázolások esetében ez kimondottan nagy jelentőséggel bír. Ha egy chatelésre alkalmas felülettel beszélgetünk a fogyatékosságról, bocsánatot kér az első válaszában? Optimális esetben nem kell bocsánatot kérni a fogyatékosságért. Ha mégis így tesz, akkor nem végezték el rajta a megfelelő munkát annak érdekében, hogy valóban reprezentatív és segítségnyújtásra alkalmas legyen.
Említésre méltó, ahogyan a Microsoft képet alkot a fogyatékosságról
Rengeteg adatot gyűjtöttek be, mégpedig az érintettektől. Ha a törpeséget vesszük alapul, a kisemberek amerikai szervezetét (LPA) kérték fel együttműködésre, tőlük nyertek adatokat. Ennek köszönhetően ma már, ha arra kérjük a mesterséges intelligenciát, hogy készítsen egy képet a törpeségről, egy valódi ember képét fogja mutatni. Két-három évvel ezelőtt viszont nem ez volt a helyzet. Akkor még olyan képet készített a MI, ami leginkább a karácsonyi manókra hasonlít. Ez a negatív oldal. A technológiai vállalatoknak figyelmet kell fordítaniuk erre.
Három lépés röviden: tudd, hogy akadálymentes, teszteld le, hallgasd meg a felhasználókat is!
Alejandro: Ana Carla, korábban már említetted néhány elemét a mesterséges intelligencia rendeletnek, a fogyatékossággal élők jogainak a tekintetében. Ki tudnád fejteni bővebben, hogyan kapcsolódik a mesterséges intelligencia az akadálymentességhez és a fogyatékossággal élő személyeknek nyújtott ellátásokhoz?
Ana Carla: Egyértelmű, hogy van közöttük kapcsolat. Hiszen ha nincs akadálymentesség a mesterséges intelligencia dizájnjában, akkor már meg is buktunk abban, hogy olyan MI rendszert fejlesszünk, mely lehetővé teszi a fogyatékossággal élők jogainak gyakorlását.
Mielőtt elmerülnénk ennek a rendeletnek a specifikus jellemzésében, néhány dologra még szükséges figyelmeztetni magunkat
Ezek közül az első: átvitt értelemben maga a Könyv. Ez a valóságban nem más, mint az adat, amit használunk. Jó minőségű adatkészlettel rendelkezünk? Reprezentatívak ezek az adatok?
Amellett azonban, hogy van könyvünk, tudni kell azt is, hogy a könyvespolc hogyan épül fel. Ismerni kell az algoritmust és annak a módját, ahogyan kezelik ezeket az adatokat.
Sok olyan résztvevője van ennek a folyamatnak, akik azt gondolják, nincs szerepük ebben az egészben. Itt most azokra kell gondolni, akik létrehozzák az algoritmusokat. Azt mondják, hogy ők csak reprodukálják a beérkező adatokat, és betáplálják őket a mesterséges intelligenciába. Annak a módja, ahogy a könyvespolcot kialakítják, azoknak a felelőssége, akik létrehozzák a mesterséges intelligenciát. Ez épp olyan fontos, mint az adatkészlet minősége. Mennyire hozzáférhető maga a könyvespolc a felhasználói felületek tekintetében? Ez is egy fontos kérdés. A fogyatékossággal élő emberek számára valóban komoly előnyökkel járhat a mesterséges intelligencia használata.
Ha magát a jogi szabályozást nézzük, azokat a rendszereket már azonosították, melyek magas kockázattal járnak az alapvető emberi jogok tekintetében. A Bizottság pedig kéri, hogy erre nézve dolgozzanak ki az érintettek egyfajta szabványt.
Az alapvető jogok másik nézőpontja jóval szélesebb, mint önmagában az akadálymentesség
Szükség lesz egy, az alapvető jogokat érintő hatásvizsgálatra, illetve a rendszer tesztelésére abból a szempontból, hogy e tekintetben megfelel-e a kívánt célnak. Az Európai Bizottság együtt dolgozik az Alapjogi Ügynökséggel, hogy kiépítsék az erre vonatkozó modellt. Amit még beépítenek a jogszabályba, az az együttműködés az általa már korábban is említett piacfelügyeleti testületek és az egyenlőségi szervek között. Utóbbiak azt felügyelik, hogy a diszkrimináció ellenes jogszabályokat hogyan, (vagy hogyan nem) alkalmazták a gyakorlatban. Ezek tehát a legfontosabb elemei a törvénynek.
Ezt szeretnék megőrizni és átültetni a gyakorlatba
Ezen túl arra is van egy általános igény, hogy maga az Európai Akadálymentességi törvény is legyen hozzáférhető. Így válik érthetővé, miért kéri a definíció a termékek és szolgáltatások üzemeltetőitől, hogy biztosítsák az akadálymentességet és feleljenek meg a web akadálymentességi követelményeknek is. Ezt a három tényezőt tehát együttesen kell látnunk.
Alejandro: Éppen ez az, amiért ők is dolgoznak az EDf-nél, de a tagjaik szintjén is. Amikor látnak egy újabb, a Bizottság által tett javaslatot, vannak aggodalmaik emiatt. Azért dolgoznak, hogy ők maguk létrehozzák ezt a bizonyos kapcsolatot, ha a Bizottság nem teszi ezt meg. A következő kérdéssel Jenny felé fordult.
Látjuk, hogy a mesterséges intelligencia javítja az akadálymentességet
Segít az új megoldások és a hozzáférhető tartalom kidolgozásában, stb. Vannak olyan eszközök, mint amit ők is használnak az irodában, melyeknek a célja éppen az akadálymentesség ellenőrzése, és ez is nagyon hasznos. A kérdés: hogyan tudjuk még jobban bevonni a mesterséges intelligenciát az akadálymentesítésbe? A fejlesztők számára milyen módon lehet könnyebbé tenni, hogy még több akadálymentes tartalmat hozzanak létre?
Jenny: Az adatokkal, azokkal a bizonyos könyvespolcokkal szerinte már rendelkeznek az érintettek. Most arra kell figyelmet fordítani, hogy miként használják ezeket. Ő abban reménykedik, hogy ez majd automatikussá válik. A Microsoft több, mint 30 éve elkötelezte magát a hozzáférhetőség mellett. Ez nagyon fontos küldetésük. Akiket viszont nagyon aktívan keres, azok a képzett, fogyatékossággal élő személyek. Kifejezetten olyanok, akik kódokat írnak. Ők ugyanis automatikusan akadálymentesre készítik el ezeket, csak azáltal, hogy megírják. A vak szakembereket kiemelten keresi, várja a Microsoft.
A válasza tehát ahhoz a gondolatmenethez megy vissza, hogy legyen meg a helyes adat, és tegyük meg a szükséges erőfeszítéseket ahhoz, hogy ez korrekt és inkluzív legyen
Az adatokat proaktív módon be kell szerezni, és a megfelelő polcot, vagy keretrendszert kell köréjük tenni. Ez az, amit ők is csinálnak. Partnerségben állnak például a Be My Eyes alkalmazással.
Azok kedvéért, akik nem ismernék az applikációt, Jenny röviden ismertette, hogy mit tud. Lehetővé teszi a vak és látássérült emberek számára, hogy nagyon gyorsan leírást kapjanak arról a tartalomról, amit éppen a telefonjuk kamerája „lát”. Android és Apple készülékeken is fut. Kérdés esetén fel lehet venni a kapcsolatot segítőkkel is.
Ami viszont csodálatos, hogy a felmerülő kérdések hatvan százalékát meg tudja válaszolni a mesterséges intelligencia által adott leírás
Ebben hatalmas munka van. 21 millió percnyi multimédiás adatot vettek át a Be My Eyes csapatától. Itt videós tartalmakra kell gondolni, hanggal, a megfelelő adatvédelem és biztonság mellett. Azért vették át, hogy hozzáadhassák adatbankjukhoz. Ez rengeteg adatot tartalmaz a vak emberekről, és az általuk használt technológia felhasználási módjáról. Gondoljunk itt például a Braille-írásra, fehérbotra, vakvezető kutyákra, stb. Ez segített javítani a már polcukon levő adatokat. Csodálatos együttműködést ápolnak négy fontos, nagy céggel: Google, Amazon, Apple, Meta.
Két éve folyik közöttük ez az együttműködés
Megkérték a fogyatékossággal élő felhasználóikat, ismételten csak a megfelelő adatvédelem és biztonság mellett, hogy szolgáltassanak nekik beszédmintákat. Itt most olyan fogyatékossággal élőkre kell gondolni, mint az Amiotrófiás Laterálszklerózis (ALS), motoros neuron betegség (MND), Parkinson-kór vagy Down-szindróma. Azért kérték ezeket az adatokat, hogy utána visszanyúlhassanak hozzájuk, mintegy referenciaként használhassák azokat. Ez pedig hatvan százalékkal javította a beszédfelismerést mindenki számára.
Ott van a „be there” nevű szolgáltatásuk is
Az is a már említett adatokhoz nyúl vissza. Képes lesz még több, pontos feliratot készíteni. Képleírásokat fog készíteni, és lassan már elérik azt is, hogy audióleírást is tudjon adni videós tartalmakhoz. Megoldja majd a színkontrasztok problémáját, és mindezt azért, mert jobb adatok állnak a rendelkezésére, amelyekből dolgozhat.
Alejandro: Folytassuk akkor a metaforával, hogy könyvtárat építünk a polcokkal és a könyvekkel. Térjünk most a szabványokhoz vissza.
Ha vannak polcaink, de általános szabványok nincsenek, a könyvek nem illenek majd azokra a bizonyos polcokra
Ahogy Ana Carla is említette, a MI rendeletet szabályozó szabványok késve érkeznek. Ez pedig nem meglepő, a meglevő európai szabványosítási rendszer ismeretében. Emiatt, illetve az ellenállás miatt, amit néhány iparág tanúsít, megvan a kockázata annak, hogy a Bizottság késik a MI rendelet megvalósíthatóságának a kidolgozásával.
Ana Carla kapta a következő kérdést.:
Hogyan kezeli a Bizottság a szabványok hiányát, melyek a jogszabály támogatását szolgálnák, illetve a MI-rendelet gyakorlati átültethetőségének hiányosságait?
Ana Carla: Először is a szabványok önkéntes alapúak. Ezek egyfajta „stb.” kategóriába tartoznak. Ez azt jelenti, hogy a szabványok nélkül is létezik a rendelet és vannak benne kötelezettségek. Emiatt nem kell aggódni. A szabvány azért létezik, hogy támogassa a gyakorlatba ültetést. A szerepe az, hogy homogenitást hozzon abba a szemléletbe, ahogyan a szereplők a kötelezettségekre tekintenek. A kötelezettség viszont már tartalmazza magát a rendeletet. A késlekedés nem jelenti azt, hogy a rendeletet félre lehetne dobni. A szabványosítás folyamata arra is reagál, hogy miként érzékeljük a dolgokat.
Olyan problémáknál, mint az alapvető emberi jogok, a nézőpont nem csupán üzleti
Másfajta megközelítéseket is tekintetbe kell venni. A szabályozóknak és az EU intézményeknek is érdekek, nézőpontok szélesebb körére kell odafigyelni. Sokszor a nyelv, amit használnak, nagyon nem köznapi. Ehhez extrán jól képzett emberekre van szükség. Olyanokra, akik brilliánsak a saját szakterületükön. Náluk feltétel, hogy nagyon technikai nyelvhasználatot akarjanak használni.
Ott vannak a társadalmi szükségletek is, amelyekre a szabványoknak szintén választ kell adniuk.
Az emberek nem beszélik ugyanazt a nyelvet. Aki nem ismeri a nagyon technikai nyelvezetet, 2 perc után már nem is tudja követni, értelmezni annak a beszédét, aki viszont ezt használja. Egy szabványnak, ami az alapvető jogokról szól, „össze kell házasítania” magában a technikai aggodalmakat és azt is, amit megpróbál védeni: a társadalmi nézetet. Ez az egyik fő aggály a szabványosítás folyamatában.
Alejandro: Abban viszont egyetérthetünk, hogy a szabványok mindenképpen megkönnyítik, hogy a könyveket a megfelelő módon, sorrendben tegyük fel a polcra.
A következő kérdéssel Jennyhez fordult.:
Hogyan tudja egy vezető vállalat, mint a Microsoft, támogatni a szabványok fejlesztését és az akadálymentesítéssel való „keresztezését”?
Miként tud segíteni a szabványok kialakításában és gyakorlatba ültetésében? Kifejezetten a MI tekintetében kérdezte mindezt.
Jenny: Szorgalmazzák, támogatják a gyors gyakorlatba ültetést. Fontos számukra, hogy ezek a szabványok harmonizálva legyenek. Munkavállalóiknak és felhasználóiknak ugyanazzal a szintű akadálymentességgel kell rendelkezniük a Microsoft termékeinek használatakor. Mérnökeiknek több területről érkező szabványokat kell lefedniük. Biztosítják, hogy a technológia, amit kialakítanak, legyen az a Windows vagy a Microsoft Teams, megfelel az összes szabványnak, melyek a világ minden tájáról érkeznek.
De mégis, hogyan tudják ezt megtenni?
Van a Microsoft akadálymentesítési szabványa, tehát egyetlen szabvány. Ennek minden általuk fejlesztett termék meg kell, hogy feleljen.
12 és 18 hónap közötti időtartamot adnak meg a mérnökeiknek, hogy szükség esetén ehhez a szabványhoz igazítsák fejlesztéseiket. Hardvereknél ez sokkal több időt vesz igénybe. Utána szigorúan ellenőrzik is, hogy milyen sikerrel jártak. Van ehhez egy „támbot”, ami maga a szabvány. Itt ennek legalább a minimum szintjét el kell érni. De a cél, ami jóval efölött van, maga az újítás. Lehet javítani rajta? Jobbá, használhatóbbá lehet tenni a siket, a vak, vagy a neurodivergens felhasználók számára?
Ez nagyon fontos cél, amit szem előtt tartanak. Éppen ezért hálásak minden olyan partnerségi kapcsolatért, akik segítik őket ennek megvalósításában.
Ahhoz, hogy könnyen és egyszerűen meg tudják ezt tenni, a kulcs az egyszerű nyelvhasználat
Néha nagyon technikai módon tudnak fogalmazni, de az egyszerű nyelvezetet alapvetően ők is kedvelik. A legegyszerűbb az, ha a gyakorlatba ültetnek egy szabványt, teljesítik azt és remélhetőleg a mélyére is tudnak menni. Jenny szemléletesen úgy fogalmazott: egy szabvány a padló kell, hogy legyen, nem pedig a plafon.
Az esemény összefoglalójának korábbi részei itt találhatók:
Európai Akadálymentességi Csúcstalálkozó – konferencia az EDF és a Microsoft szervezésében (1. rész)
https://siketvak.hu/europai-akadalymentessegi-csucstalalkozo-konferencia-az-edf-es-a-microsoft-szervezeseben/
Európai Akadálymentességi Csúcstalálkozó – konferencia az EDF és a Microsoft szervezésében (2. rész)
https://siketvak.hu/europai-akadalymentessegi-csucstalalkozo-konferencia-az-edf-es-a-microsoft-szervezeseben-2-resz/
(Angol nyelvről fordította, összegezte: Taskovics Adél)
