Idézetek Taskovics Adél ” A siketvakság története a kezdetektől napjainkig” című kiadványából, amely az Egyesület gondozásában hamarosan megjelenik
„A 2024-es esztendő kiemelt jelentőségű mérföldkő a Siketvakok Országos Egyesületének életében. Ez évben ünnepeljük a szervezet alapításának 30. évfordulóját. Három évtized….a történelem „szemén” keresztül nézve egy pillanat csupán, ám ennél nagyobb jelentőséggel bír egy szervezet életében; s még nagyobbal egy olyan személy számára, aki részben – vagy egészben – hiányzó látási-és hallási funkcióval kell, hogy élje mindennapjait”.
“Hiszem, tapasztalom, hogy a testi, érzékszervi, netán pszichés sérülés önmagában nem teszi “másodrendűvé” az adott személyeket. Hátránnyá az akkor válik, ha a többségi társadalom elzárkózik tőlük s nem teremti meg számukra annak lehetőségét, hogy speciális segédeszközökkel, segítő-támogató szolgáltatások igénybevételével előttük is megnyíljon a teljes értékű élet élésének lehetősége. Tény, hogy önmaga elfogadtatásáért minden embernek tennie kell”!
“Az emberek között kialakuló bármely kapcsolatnak – két oldala van. Nemcsak a többségnek kell alkalmazkodnia a kisebbséghez, hanem a “keveseknek” is nyitniuk kell a “sokaság” felé. A felnövekvő generáció szemléletformálása oly sokoldalú feladat, sok a teendő, hogy azok beteljesítéséhez valamennyien kellünk”.
