2025. június 12-én, csütörtökön este különleges eseménybe kapcsolódhattam be online. A hibrid módon megszervezett konferenciát személyes részvétellel (az ENSZ New York-i székhelyén) és interneten keresztül is figyelemmel lehetett követni.
Szervezői az alábbiak voltak:
- A Horvát Köztársaság Állandó Képviselete az ENSZ mellett,
- A Siketvakok Világszövetsége (WFDB),
- A Nemzetközi Fogyatékosságügyi Szövetség (IDA).
Két nagyon fontos társszponzort kell még megemlíteni: a Jordán Hásimita Királyság és a Tanzániai Egyesült Köztársaság Állandó Képviselete az ENSZ mellett.
A rendezvény címe ez volt: „Június 27-nek a siketvakság nemzetközi napjaként való elismerése”
Az este moderátora Christopher Woodfill, a Siketvakok Világszövetségének vezetőségi tagja volt.
„A mai napon kiváló előadókkal találkozhatunk. Megosztják majd nézőpontjaikat arról, hogy miért fontos ennek a nemzetközi napnak, és egyáltalán a siketvakságnak az elismerése. Továbbá szó lesz arról is, hogyan tudunk együttműködni annak érdekében, hogy a siketvakok számára egy befogadóbb jövőt teremtsünk”
– mondta.
Ezt követően bemutatta az első felszólalót, Marija Pletikosát, aki jelenleg a Horvát Gyermekek Tanácsának és a fogyatékossággal élő emberekkel foglalkozó kormánybizottságnak az elnöki tisztségét tölti be, számos más vezetői szerep mellett. Mind politikai szintű, mind pedig a szociális ágazatban végzett gyakorlati munkája az inkluzív szociálpolitika iránti egész életen át tartó elkötelezettségét tükrözi.
A kezdeményezést, hogy június 27-ét hivatalosan is a siketvakság nemzetközi napjává nyilvánítsák, a Siketvakok Világszövetsége indítványozta
Ez mély szimbolikával bír. Különösen fontos azon emberek milliói számára, akik érzékszervi sérüléssel élnek, és akik túl sokáig a fogyatékossággal élő emberek között és az idevonatkozó politikák terén is a perifériára szorultak. Ennek az állásfoglalásnak a célja egyértelmű: a siketvakság, mint különálló fogyatékosság kiemelése, valamint a siketvak személyek társadalmi szerepvállalásának és befogadásának előmozdítása az egész társadalomban. A siketvakság nemzetközi napjának létrehozását támogatva elismerik azokat a sajátos akadályokat, amelyekkel az érintettek szembesülnek.
„Felszólítom a részes államokat, hogy támogassák ezt a fontos állásfoglalást. Csatlakozzanak hozzánk annak biztosításában, hogy senki ne maradjon le. Az összefogással megerősítjük közös felelősségünket egy olyan világ felépítésében, ahol a siketvakok nemcsak láthatóvá és hallhatóvá válnak, hanem teljes mértékben képesek lesznek a részvételre, a hozzájárulásra és a boldogulásra”
– zárta felszólalását Marija Pletikosa.
A soron következő előadó Jarrod Clyne volt, az IDA ügyvezető igazgatóhelyettese
5 éve dolgozik az IDA-nak. Korábban 15 évig az új-zélandi Külügyi és Kereskedelmi Minisztériumban tevékenykedett. Szívügyének tekinti a mentális egészséget és a pszichoszociális fogyatékossággal élő emberek jogait.
„Mit jelentenek ezek a napok, és mit lehet általuk elérni?” – tette fel a kérdést. Rengeteg nemzetközi nap van, a Fogyatékossággal élő emberek napja például december 3. A CRPD-vel és annak a tudatosság növeléséről szóló 8. cikkével összefüggésben valóban nagy szükség van a siketvakság és a siketvak emberek sokszínűségének megértésére. E felismerés nélkül a szolgáltatásnyújtás és annak hatékonysága sérül. Ez kirekesztést eredményez. Ez azt jelenti, hogy a siketvak emberek nem tudnak egyenlő eséllyel részt venni a társadalomban, és jogfosztottá válnak. Ez tehát egy nemzetközi szimbólum. Emellett egy emlékeztető is a világ számára, hogy a siketvak emberek léteznek és vannak jogaik.
Megvallotta: amikor a Siketvakok Világszövetségénél dolgozott, ő maga sem tudott sokat a siketvak emberekről és e csoport hihetetlen sokszínűségéről. A siketvakság nemzetközi napja jelentősen segíthet ebben a tekintetben. A sztereotípiák és a megbélyegzés elleni küzdelemről, a cselekvés és a szolidaritás mozgósításáról, valamint a sokszínűség és a befogadás tiszteletben tartásának biztosításáról is szól. Nem sok olyan, kevéssé megértett fogyatékossági csoport létezik, mint a siketvakok. Ezért fontos a Siketvakok Világszövetsége, és különösen Dr. Sanja Tarczay. Vele együtt dolgoznak a hivatalos elismerésért. Ez ugyanis elengedhetetlen a szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez és e fontos csoport sajátos szükségleteinek figyelembevételéhez.
Őt Heba Hagrass, az ENSZ fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó különmegbízottja követte a felszólalók között
Hagrass asszony a fogyatékossággal élő emberek jogainak elismert egyiptomi szószólója. Több évtizedes tapasztalattal rendelkezik nemzeti, regionális és nemzetközi szinten. A Leedsi Egyetemen szerzett PhD-fokozatot fogyatékossági tanulmányokból, és jelentős szerepet játszott a CRPD 6. cikkének kidolgozásában. Ez a fogyatékossággal élő nőkre összpontosított. Egyiptomban parlamenti képviselő volt, és világszerte számos ENSZ-ügynökségnek és fogyatékosságügyi szervezetnek adott tanácsot.
Hangsúlyozta:
Fontos emlékeztetni a világot arra, hogy a fogyatékossággal élő emberek a leginkább marginalizált társadalmi csoport és még mindig le vannak maradva. Amikor erről beszélünk, egyre inkább szembe kell szállni azzal a sokrétű szenvedéssel, melyeket az érintettek, különösen a siketvakok, viselni kénytelenek. Ki kell emelni a minőségi szolgáltatásokra, például a siketvak tolmácsokra és az egyéni rehabilitációra vonatkozó sajátos és egyedi igényeiket. Szükségük van tapintható kommunikációs módszerekre, Braille-írásra, jelnyelvre és más nonverbális módszerekre.
Folyamatosan emlékeztetnünk kell magunkat arra, hogy a siketvak személyek számára szükséges szolgáltatások szűkössége korlátozza lehetőségeiket a fejlesztési és integrációs erőfeszítésekből való részesedésükben, beleértve a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény végrehajtását célzó erőfeszítéseket is! Kiáll az ENSZ Közgyűléshez intézett komoly felhívás mellett, hogy legyen az ENSZ által is elismert a siketvakság nemzetközi napja. Teljes mértékben támogatja azt is, hogy ez a nap június 27-e legyen, amely Helen Keller 1880-as születésének emléknapja. További támogatást nyújtanak ahhoz is, hogy június utolsó hetét a siketvakság nemzetközi tudatossági hetévé nyilvánítsák.
Dr. Sanja Tarczay, a Siketvakok Világszövetségének elnöke videóüzenetben szólt a résztvevőkhöz
Először rövid elméleti hátteret adott a Siketvakok Világszövetségének működéséről. Ez egy globális, nem kormányzati érdekvédelmi szervezet, melyet a siketvakok működtetnek a siketvakokért. Globális platform a tapasztalatok és az ismeretek cseréjére a siketvakság területén. Támogatja a magas színvonalú siketvak tolmács-szolgáltatások létrehozását, a segítő technológiára és a hozzáférhetőségre összpontosítva. Viszonylag fiatal szervezet, 2001-ben alakult az új-zélandi Aucklandben. Sok hasonló jellegű szervezet ennél jóval korábban jött létre.
Ám a siketvakok különleges helyzetben vannak ebből a szempontból
Többszörös kihívásokkal kell szembenézniük a támogatás és a kommunikáció terén, ami azt jelenti, hogy számukra minden előrelépés több időt vesz igénybe. Bár későn és kis létszámmal kezdték meg tevékenységüket, jelentős növekedést mutattak az elmúlt években. Ma a WFDB 74 tagszervezetet és egyéni tagot számlál 67 különböző országból, a világ minden régiójából.
Miért fontos, hogy június 27-ét a siketvakság nemzetközi napjaként ismerjék el?
Legfőképpen azért, mert ez nem egy véletlenszerűen kiválasztott nap. Különleges, mivel Helen Keller születésnapját jelöli. Ő a siketvakok érdekvédelmének egyik legbefolyásosabb alakja. Öröksége világszerte a rugalmasságot, az oktatást és az emberi jogokat képviseli. Mindezt úgy, hogy ő maga is siketvak volt! Szeretnék folytatni azokat az erőfeszítéseket, amelyekhez ő mutatta az utat, ez az elismerés pedig mérföldkő lenne ebben az irányban.
“Ez a kezdeményezés nem csak a siketvak közösség jogainak elismeréséről szól, nem “csak” egy újabb nap az ENSZ naptárában. Arról is szól, hogy a siketvak fiatalok jövő generációi egy igazságosabb valóságot éljenek meg”.
– mondta Sanja.
Riku Virtanen, a Siketvakok Világszövetségének vezetőségi tagja kiegészítette Sanja Tarczay videóbeszédét
Virtanen úr a siketvakok szószólója Finnországban és nemzetközi szinten. Jogi mesterdiplomával rendelkezik. Jelenleg a fogyatékossággal élő személyek jogairól és azok fokozatos megvalósulásáról szóló doktori tanulmányait folytatja. Hatásos tevékenységének elismeréseként a Junior Chamber International a világ tíz kiemelkedő fiatalja közé választotta. Június 27. siketvakság nemzetközi napjaként való elismerése mély jelentőséggel bír. Helen Keller öröksége előtt tiszteleg, aki a remény és a bátorság szimbóluma volt, és aki megmutatta a világnak, mire képesek a siketvakok.
Ez a nap nem csak egy szimbolikus ünnep
Ez egy felhívás a valódi változásra. Arra ösztönzi a kormányokat és a szervezeteket, hogy a siketvakságot különálló fogyatékosságként ismerjék el, amelynek sajátos szükségletei vannak az oktatástól a politikai részvételig és azon túl.
A WFDB-nél különösen büszkék, hogy a siketvakokat képessé teszik arra, hogy felemeljék a hangjukat és alakítsák körülményeiket. Ehhez a szükséges platformokat a Világszövetség biztosítja számukra.
A Nemzetközi Nap segít felerősíteni ezeket a hangokat globális szinten. Ezért a WFDB nevében felkérte az államokat, ENSZ-szerveket, civil szervezeteket és a civil társadalmat, hogy támogassák ezt a kezdeményezést.
Ezután az esemény két társszponzora kapott szót
Először a Tanzániai Egyesült Köztársaság ENSZ képviselője, Amon Mpanju tartotta meg beszédét. Ő a Közösségi Fejlesztési, Nemek, Nők és Különleges Csoportok Minisztériumának helyettes államtitkára is egyben. Június 27-e fontos nap. Platformot biztosít a siketvakok láthatóságának, befogadásának megerősítésére. A fogyatékossági mozgalom fontos csoportjaként való elismerésére is alkalmat teremt. De platformot biztosít a társadalmi-gazdasági közéletbe való teljes beilleszkedésnek is.
„A Tanzániai Egyesült Köztársaság támogatja a siketvakság nemzetközi napjának elismerését, amelyet minden év június 27-én tartanak. Jogalkotási politikákat és intézkedéseket hoztunk annak biztosítására, hogy a siketvakok élvezhessék jogaikat otthon, Tanzániában, és szociális jólétük a többi fogyatékossággal élő és nem fogyatékossággal élő személyhez hasonlóan egyenlő alapon legyen védve”
– mondta.
Az ülés utolsó felszólalását Jordánia képviselője tartotta
Az eredeti meghívott Halal Hamed úr, a jordán fogyatékossággal élő emberek jogainak akkreditációs és felsőbb tanácsának igazgatója volt, ő azonban egyéb elfoglaltságai miatt nem tudott megjelenni az eseményen, így egy kollégája képviselte. Szavaiból kitűnt: Jordánia is megerősíti a siketvakság nemzetközi napja elismerésének fontosságát. A fogyatékossággal élő személyek jogainak felsőbb tanácsa Jordániában helyi, regionális és nemzetközi szinten is keményen dolgozik a siket és siketvak személyek jogainak megerősítésén.
Az ülés a moderátor záró gondolataival ért véget:
„A siketvakok a fogyatékossággal élők közösségében az egyik leginkább marginalizált csoport. Ők a közösség legkülső perifériáján vannak. Fontos, hogy rávilágítsunk erre a csoportra, már a sokéves marginalizáció miatt is, amit kaptak, és kihozzuk őket a fényre.”
(Összegezte, angol nyelvről fordította: Taskovics Adél)
