2024. december 11-én láttam az M1-en azt az „Esély” című műsort, melyben egyesületünk 30. évfordulójáról is hírt adtak.
A bejátszás elején megemlítették a könyvemet (Taskovics Adél, szerkesztő), melyben az egyesület és a siketvakok intézményeinek magyarországi történetét dolgoztam ki.
Megszólalásomban röviden kitértem az 1904-es esztendőre, amikor egy fantasztikus gyógypedagógus, Adler Simon elkezdett dolgozni egy siketvak kislánnyal. Ő volt az akkor 8 éves Egri Margit. A gyermek agyhártyagyulladás következtében veszítette el a látását, és jórészt a hallását is. Csaknem 90 évvel később jöhetett létre a mai Siketvakok Országos Egyesülete – tette hozzá a narrátor hangja.
Királyhidi Dorottya akkor – frissen végzett gyógypedagógusként – a szervezet egyik alapítója volt
Felidézett egy megható történetet, amely elindította őt az egyidejű látás- és hallássérült emberekért végzett munka útján. Találkozott egy nagyjából 20-21 éves fiatallal, aki teljes siketvaksággal élt, csak fényérzékeléssel rendelkezett. Az egész napja abból állt, hogy ült egy sarokban. Amikor besütött hozzá a Nap, a fény felé fordította az arcát. Amikor megérezte az ebéd illatát, odaült az asztalhoz. Dorka úgy érezte: segítenie kell abban, hogy ezek a személyek is emberhez méltó életet élhessenek. Ehhez pedig a fejlesztésben, oktatásban találta meg a kulcsot.
Gangl Tamás 20 éve a vezetőség tagja, 18 éve pedig a SVOE elnöke
Ő a nemzetközi vérkeringésbe kapcsolta be a szervezetet. Elmondta, hogy az Európai Siketvak Uniónak régtől vezetőségi tagja, illetve a jelenlegi alelnöke. Kedves Éda ügyvezető 18 éve vezeti a szervezetet. Elmondta: a 2011-2012-es időszaktól kezdve a SVOE is felkérést kapott, hogy delegáljon tagot az Országos Fogyatékosságügyi Tanácsba. Ezzel vette kezdetét az a párbeszéd, aminek köszönhetően a siketvak emberek igényeit is a kormányzat tagjai elé lehet tárni.
„A szervezet megváltozott munkaképességű, azon belül siketvak személyeket is foglalkoztat” – hangzott el az összekötő szövegben
Közülük Kőrösiné dr. Babinszki Vera jogász kapott szót először. Felsorolta munkájával járó feladatait, mint az állami szervekkel és az önkormányzattal való egyeztetés, a fogyatékossággal élő személyeket, kiemelten a siketvak embereket érintő jogszabályváltozások tekintetében. Ezen felül ügyfélfogadást, jogsegélyt is biztosít a tagságnak.
Kimlei Gábor 2007 óta dolgozik az egyesületnél. Munkakörébe tartozik többek között a tagsággal való kapcsolattartás. Örömmel vallott arról: folyamatosan képezhette magát az egyesületen belül, illetve hasznos technikákat, praktikákat is elsajátíthatott. Ez alatt azt kell érteni, hogy részt vehetett az elemi rehabilitációs szolgáltatásokban. Így tájékozódást és közlekedést, illetve mindennapos tevékenységeket tanult.
Az egyesület tevékenységének fontos eredménye, hogy szervezett, finanszírozott formában segítik az érintettek elemi rehabilitációját
Másik kiemelkedő eredményüket a kommunikációban érték el – hallhattuk kiegészítő információként. Ennek kapcsán Gangl Tamás elmondta, hogy a jelnyelvet használó siketvak személyek számára jelnyelvi tolmácsszolgálatot biztosítunk. Ennek jogi hátterét pedig a 2009-es jelnyelvi törvény biztosítja. Ezen felül a személyi kísérés is szóba került a riportban, mint az egyesület fontos szolgáltatása. Ez bármilyen tevékenység vagy ügyintézés során igénybe vehető.
„Az egyesület tervei között szerepel a siketvak gyerekek táboroztatása, segítségnyújtás az önálló életvitel kialakításában, valamint a magukra maradt emberek támogatása” – zárult december közepén az „Esély” magazin egyesületünkről szóló híradása.
(A cikket írta: Taskovics Adél)
