Alább a 2025. október 14-én megtartott egész napos konferencia első panelének összefoglalóját olvashatják. A moderált beszélgetés címe ez volt: “Az Európai Akadálymentességi Törvény: a nemzeti végrehajtás a középpontban”.
Résztvevők:
- Moderátor: Alli Hirt, a Microsoft akadálymentességi megfelelőségért felelős igazgatója
- Dr. Donal Fitzpatrick, az EAA vezető tanácsadója, Nemzeti Fogyatékossággal Élők Hatósága (Írország)
- Hanneke van Rooijen, végrehajtási vezető, Fogyasztóvédelmi Osztály, Fogyasztói és Piaci Hatóság (Hollandia)
- Mia Ahlgren, szakpolitikai tisztviselő, Svéd Fogyatékossággal Élők Jogainak Szövetsége (Svédország)
- Dir & Prof. Dr. Thomas Alexander, 2. osztályvezető, „Termékek és munkarendszerek”, BAuA (Szövetségi Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Intézet) – Németország
Alli rövid bemutatkozásában elmondta
Az elmúlt néhány évben az ő legfőbb célja annak biztosítása, hogy a Microsoft, az összes termékével és szolgáltatásával együtt, készen álljon az Európai Akadálymentességi Törvény határidejére ebben az évben. Ahogyan azt mindnyájan tudjuk, az Európai Akadálymentességi Törvény célja, hogy következetes akadálymentesítési követelményeket támasszon az EU egész területén, csökkentse a kereskedelmi akadályokat és előnyökhöz juttassa a felhasználókat.
Fantasztikus szakértőkből áll ez a panel
Írországból, Hollandiából, Svédországból és Németországból. Mindegyikük egy másfajta szabályt képvisel a hatályba léptetés rendszerében. Elsőként arra kérte a panel összes felszólalóját, hogy osszák meg, mi ebben a folyamatban az általuk képviselt szervezet szerepe, illetve, hogy milyen megközelítést alkalmaznak az Európai Akadálymentességi Törvénnyel kapcsolatosan
Hanneke:
Ő az egyik holland hatósági szervnél dolgozik Munkahelye az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokra vonatkozó szabályokat felügyeli. Itt olyan dolgokra kell gondolnunk, mint a webshopok és az elektronikus kommunikációt biztosító szolgáltatások, mint az e-mail vagy egyéb üzenetküldő alkalmazások. Hatósági szervként hatáskörük van bírságot kivetni azokra a vállalatokra, melyek nem felelnek meg a törvénynek. Ám inkább sürgetni, vagy még inkább motiválni szeretnének annyi vállalatot, amennyit csak lehet arra, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket.
A másik fontos, kezdő lépésük, hogy honlapjukon útmutatót tettek közzé a vállalkozások számára
A következő lépés az lesz, hogy frissítik is ezt az útmutatót, ahogyan az idő halad előre és ők maguk is tanulnak a témában. Miután az Európai Akadálymentességi Törvény hatályba lépett, vállalkozások egy kiválasztott körének leveleket küldtek. Ezekben a levelekben felhívták a figyelmüket a törvényre, és kérték őket: biztosítsák az annak való megfelelésüket.
Felszólították őket, hogy küldjenek értesítést arról, ha nem felelnek meg, illetve egy, a jövőre vonatkozó, részletes fejlesztési tervet. Ezeknek konkrét, korrekciós intézkedéseket is tartalmazniuk kellett. A beadási határidő október 15. volt. Jelenleg igyekeznek azokra az akadálymentesítési problémákra fókuszálni, melyek a legtöbb felhasználót érintik.
Végül, de nem utolsósorban a felhasználóknak is tettek közzé útmutatót, illetve egy bejelentési lehetőséget is biztosítottak, amin keresztül beküldhetik panaszaikat, jelenthetik a nem hozzáférhető szolgáltatásokat.
Dr. Donal Fitzpatrick:
Már nagyon sokat tettek az Európai Akadálymentességi Törvény hatályba léptetéséért. Több ügynökségen keresztüli megközelítést alkalmaztak a cél elérése érdekében. Ebbe még a kormány által kínált megközelítést is bevonták. Munkahelyének feladata, hogy független, bizonyítottan jól működő, kialakult iránymutatást adjon a kormányon keresztül a fogyatékossággal élő személyekkel kapcsolatosan.
A munkacsoportnak, melyben ő dolgozik, egyik fő feladata az, amit univerzális designként emlegetnek. Van is egy nagyon egyszerű mondásuk, mely jól összefoglalja ennek lényegét: „Az univerzális design a jó design”. Legjobb tudásuk szerint igyekeznek támogatni a szabályozó hatóságokat abban, hogy megértsék a törvényben levő akadálymentesítési követelményeket.
Mia Ahlgren:
Bátorsággal tölti el őt, hogy láthatja maga körül az akadálymentesítés iránt elkötelezett embereket. A saját országában nem tapasztalja ugyanezt. Nem gyűlnek össze, hogy az akadálymentesítést ilyen széleskörűen vizsgálják. Ő a Svéd Fogyatékossággal Élők Jogainak Szövetségénél dolgozik, amely az EDF egyik nemzeti tagja.
Feladatuk, hogy a fogyasztók szempontjait képviseljék.
Hosszú út vezetett el eddig a napig. Az idáig vezető úton pedig gyakran azt lehetett tapasztalni, hogy a figyelem leginkább a piaci felügyelet és az ipar közötti párbeszéden volt, és kevésbé a fogyasztókon. Ők ezen szeretnének változtatni. A fogyasztók oldaláról nagyon fontos, hogy könnyen hozzáférhető panasztevő mechanizmusok legyenek.
Dir & Prof. Dr. Thomas Alexander:
A Szövetségi Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Intézet képviseletében érkezett ide. Ők egy szövetségi kutató intézet, és a munkahelyi egészség és biztonság ügye és az embercentrikus munka design kialakítása mellett kötelezték el magukat. Fejlesztésekkel kapcsolatos projektekben kutatásokat végeznek, politikai tanácsadást nyújtanak. Törvényes és hivatalos feladatokat látnak el, a tudást pedig munkahelyi gyakorlatra váltják.
Jogosan teheti fel bárki a kérdést: mi a kapcsolatuk az Európai Akadálymentességi Törvénnyel?
Törvényes feladatokat látnak el a termékbiztonság és a piaci felügyelet vonatkozásában. Ez tehát a piaci felügyelet támogatása. A nem biztonságos termékekre vonatkozó bejelentéseket is kezelik, érkezzenek azok az Európai Bizottsághoz, vagy épp a Bizottságtól. Lényegében ők a regionális piacfelügyeleti hatóságok és a Bizottság közötti kapcsolattartási pont.
Az Európai Akadálymentességi Törvény tekintetében is nagyon hasonló szerepük van, itt is ők jelentik azt a bizonyos kapcsolattartási pontot a regionális piacfelügyeleti hatóságok és a Bizottság között.
Feladatkörük ugyanakkor egy kicsit korlátozott, mivel főként a termékekkel foglalkoznak
A szolgáltatások nem tartoznak mindennapos feladataik közé.
Szélesebb értelemben vizsgálva a munkájukat, felméréseket is végeznek a fogyatékossággal élő személyek elsődleges munkaerőpiacra történő bevonását illetően, főleg segítő technológiák által.
Alli következő kérdése, felvetése a kihívásokra vonatkozott, melyeket a panel résztvevői látnak
Ha a jövőbe néznek, a következő 1 vagy 2 évben, mit látnak a legnagyobb kihívásnak saját szerepük, kapcsolatuk tekintetében, ami az Európai Akadálymentességi Törvény végrehajtását illeti?
Hanneke:
Az Európai Akadálymentességi Törvény nagyon összetett jogszabály. Azon dolgozik, hogy elsőként a legjelentősebb akadálymentesítési problémákra legyen megoldás. Biztosítani kell például, hogy a weblapok és az applikációk megfeleljenek a web akadálymentesítésére vonatkozó szabványnak. Létfontosságú, hogy az akadálymentesítés a menedzsment részéről is prioritás legyen. Így lehetővé válhat egy szervezet más részei számára, beleértve a fejlesztőket, a projektek tulajdonosait is, hogy az Európai Akadálymentességi Törvénynek való megfelelés alapján dolgozzanak.
A digitális akadálymentesítés területe nem új, csak most már kötelező érvényű. A törvény „magja”, a fogyatékossággal élő személyek számára biztosítandó, egyenlő esélyű hozzáférés és hogy ne legyenek kizárva mindebből, teljesen egyértelmű. Ebbe az irányba kell elmenniük, természetesen az ipar bevonásával.
Mia:
Svédországban szerinte az egyik legnagyobb kihívás, hogy az Európai Bizottság nem vizsgálja a törvény gyakorlatba való átültetését. Az ő munkahelye szempontjából például nincs az egész direktíva átültetve a gyakorlatba. Nekik, mint szervezetnek nincs joguk panaszt tenni emiatt.
Gondok vannak az információkkal is, melyek a végrehajtásért felelős intézményektől érkeznek. Tudomása szerint náluk Svédországban öt ilyen hatóság van. Más tagállamokkal összehasonlítva ez nagyon kevés, de ettől még kellene, hogy meglegyen a megfelelő koordináció ezek között a szervezetek között. Ezzel kapcsolatban pedig sok tennivaló van. Az, hogy több információt szerezhessenek az ipartól, illetve, hogy jobban szervezett legyen annak a módja, hogy szervezeteikkel segíteni tudjanak a végrehajtásban, nagyon sürgős lenne.
Thomas:
A piaci felügyelet komplexitásáról is sokat lehetne beszélni.
Az akadálymentességről szólva, most van kiépítés alatt egy piaci felügyeletre szakosodott központ, amely egy stratégián dolgozik arra vonatkozóan, hogy miként is tudnak jól megfelelni a törvénynek. Tehát vannak megoldások, és tisztában vannak ennek az egésznek a komplexitásával.
Maga a fő téma, az akadálymentesítés az, ami rendkívül összetett, az általános rendszer viszont már jól ismert
Ez főleg akkor látható, amikor összehasonlítja az ember a termékbiztonsággal, a gépbiztonsággal, vagy éppen a piaci felügyelettel. Az akadálymentesítés terén már megvan a szabályozás és megvannak a harmonizált szabványok is.
A termékbiztonság vonatkozásában vannak szabványok, és léteznek vizsgálati eljárások és szigorú információk is ezzel kapcsolatosan. Méréseket lehet végezni pl. kifejezetten erre a célra kitalált mérőeszközök segítségével. Ez viszont már nem működik akkor, amikor az akadálymentesítésről beszélünk. Itt ugyanis egy rendkívül komplex megközelítés van. Kompetenciákat kell kiépíteniük. A piaci felügyeletben olyan embereket kell képezniük, akik tisztában vannak az akadálymentességgel és azzal is, hogy miként kell azt tesztelni.
A második, rendkívül fontos dolog pedig az, hogy senki ne vesszen el a részletekben
Tisztában kell lennünk azzal, hogy az akadálymentesítésről beszélünk. Tudni kell, hogy mi az általános elképzelés, ötlet emögött. Arra hívta fel a figyelmet, hogy nem szabad csupán tesztelni a dolgokat. Ilyenkor azt is meg kell nézni, hogy miként működik maga a termék. Még pontosabban: hogyan dolgozik együtt a hardver, a szoftver és az ember. Ez az egyik legnagyobb kihívás a jövőre nézve.
A szolgáltatások vonatkozásában már nagyon sok harmonizált, egységesített szabvány van
És a termékbiztonság vonatkozásában úgyszintén. Amikor a hardver akadálymentesítéséről esik szó, ott még mindig kihívást jelent a részletekbe menni, egységesített szabványokat találni ezen a területen. Erre úgy tekint, mint lehetőségre az iparnak arra, hogy bevonódjon, mivel a szabványosítás folyamatában már benne van.
Ez lehetőséget ad a jövőbeni fejlesztéseknek.
Donal:
A legnagyobb kihívás szerinte az általános megértés hiánya arra vonatkozóan, hogy mi is az Európai Akadálymentességi Törvény, mit jelentenek az akadálymentességi követelmények. Mindenki küzd azzal, hogy miként is értelmezze a különböző követelményeket magában a törvényben. Jelenleg is sok párbeszéd zajlik a témában. Ezek spontán kialakuló csoportok, és például azt igyekeznek megérteni, hogyan is kell alkalmazni az Európai Akadálymentességi Törvényt különböző szolgáltatások esetében. Kitűnő példája ennek az e-kereskedelem.
Feltehetjük a kérdést, hol kezdődik és hol végződik az e-kereskedelem egy honlapon
Ez egy fontos párbeszéd, ami jelenleg is zajlik, amely jelentős kihívást eredményez: a koordináció problémáját. A megértés, a cselekvés koordinációját, ami jelentős korlátja az érdemi továbblépésnek.
A célcsoport tagjai, tehát a fogyatékossággal élő személyek számára pedig az jelent nehézséget, hogy megértsék, mely termékek tartoznak, és melyek nem tartoznak az Európai Akadálymentességi Törvény hatálya alá. Illetve sok esetben azt sem tudják, hogy milyen panasztevő mechanizmusok léteznek.
Elvárás lenne Európa minden országában a lehető legegyszerűbb nyelvhasználat mellett megértetni a törvényt. Fontos lenne, hogy az információk egyértelműsítve eljussanak az érdekelt felekhez.
Alli most Donaltól kérdezte meg először, hogy milyen változásról, megoldásról szeretne leginkább hallani akár a saját munkahelyén, akár EU-szinten a törvény végrehajtását illetően
A szabványok itt kulcsfontosságú szerepet játszanak. Ezek egyféle referenciaként is szolgálnak. Biztosítják, hogy a fogyatékossággal élő személyek hangja hallható legyen a design felépítésekor, majd egy következő lépésként a törvény gyakorlatba való átültetése során is.
Megvan a jogszabály, papírra leírva. Ám ha az emberek nem értik, nem alkalmazzák, nincsenek vele tisztában, akkor problémák lesznek.
Mia:
Szerinte a legfontosabb az, amit végpontok közötti láncnak nevezhetünk. Ez megint csak az e-kereskedelem szempontjából fontos. Ilyenkor megfogalmazhatjuk magunknak a kérdést: kinek a felelőssége ez az egész? A fizető vállalaté? A kézbesítésért felelős szolgáltatóé? Kivel kommunikálok tulajdonképpen? Meg kell érteni ezeket a láncokat, melyek kapcsolódnak egymáshoz. Felelősséget kell vállalni azokért az emberekért, akik kezdetektől fogva kívül rekedtek. Sok évvel ezelőtt a Microsoft egy jelentésében szerepelt az leírva, hogy: „ami néhány embernek szükséges, az mindenkinek jó”. Még egy dolgot kiemelt, amit nagyon szeret ezzel a törvénnyel kapcsolatban.
Benne szerepel a tény, hogy az információt és a kommunikációt érthető módon kell prezentálni
Az érthetőséget pedig szerinte mind a monitorozó, ellenőrzést végző szerveknek, mind az iparnak tanulnia kell. Egész Európából nagyszerű szakemberek dolgoznak a kommunikáció lehetséges módjain, de nekünk, többieknek is nyitottnak kell erre lennünk és meg kell értenünk, miként is működik. Az iparnak épp így kommunikálnia kell termékeik és szolgáltatásaik akadálymentességét, hogy a felhasználók a megfelelő terméket tudják használni.
Alli hozzátett még néhány fontos tényezőt: érthető nyelvhasználat, átláthatóság, hol találunk forrásokat, hol tudunk panaszt tenni… Ezek olyan dolgok, melyeket mindnyájan szeretnénk látni.
Thomas:
Úgy fogalmazott, hogy egy kutatót a megoldásokról kérdezni meglehetősen trükkös dolog. Tudjuk, hogy a tudományban minden egyes megoldás vagy eredmény újabb kérdéseket és kihívásokat vet fel. Azért mégis megpróbált egyértelmű választ adni.
Az első és legfontosabb szerinte az, hogy ne felejtsük el az akadálymentesítés mögötti „lelket”
Az alapötletet, hogy miről is szól ez az egész. Ne vesszünk el a sok-sok részletben, ehelyett inkább a holisztikus dizájnra való koncentrálásra szólított fel mindenkit. Ez mindenre vonatkozik: termékekre, szolgáltatásokra, és az ő fő területére, a munkára, a csoportban végzett munkára egyaránt. Ez magas fokú megoldást jelentene nagyon sok mindenre.
Égetően nagy szükség van az információcserére is. Osszuk meg egymással, amit tapasztalatainkból megtanultunk! Ez igaz a termékekre, a fejlesztőkre, az iparra, a végfelhasználókra, de még a piaci felügyeletet végző hatóságokra is. Nem kell mindig újra feltalálnunk kereket – mondta szemléletesen.
Hanneke:
Sok jó és létfontosságú pontot megemlítettek már előtte, de ami szerinte még nagyon fontos: a megfelelő infrastruktúra az információk cseréjéhez. Ezzel lehet csak biztosítani, hogy ők, mint végrehajtó szervek, úgy tudjanak segíteni, hogy közben következetesek maradjanak az Európai Akadálymentességi Törvénnyel kapcsolatosan, az EU teljes területén.
Örülnének a közös munkát illető megegyezéseknek is az olyan vállalkozások között, amelyek több tagállammal dolgoznak együtt. Végül, de nem utolsósorban remélik azt is, hogy az Európai Bizottság segíti őket azokkal az értelmezési problémákkal kapcsolatban, amik még mindig nem egyértelműek, ám következetes üzenetük fontos lenne az ipar, illetve az EU minden érdekelt fele számára.
Alli azt a kérdést tette fel a résztvevőknek, hogy ha lenne egy üzenetük az ipar felé, mi lenne az
Thomas:
Az Európai Akadálymentességi Törvény fókuszának középpontjában szerinte az egyéni felhasználó áll, más szóval a végfelhasználó. Az ipar nyelvén szólva mindkettő ugyanaz. A lényeg, hogy ő áll a középpontban, az összes szükségletével, az alkalmazás lehetséges módjaival, illetve elvárásaival.
Az európai Akadálymentességi Törvény viszont még ennél is hatalmasabb, így más érdekelt feleket is magában kell foglalnia
Amikor akadálymentességről beszélünk, fontos tudni, hogy nem csupán az egyéni felhasználókra vagy egy kicsi, speciális célcsoportra koncentrálunk. Ha egy termék vagy szolgáltatás akadálymentes, vagy mentes a korlátoktól, a lakosság egy nagyobb részének válik lehetővé, hogy használja azt, és nemcsak használja, hanem részesülhessen is az általa nyújtott előnyökből.
Amikor akadálymentesen tervezünk meg valamit, nem az fog történni, hogy néhány felhasználóval több lesz nekünk
Ez nagyon jó lesz a teljes felhasználói kör, populáció számára. Az viszont kihívás ebben, hogy ez a bizonyos nagy populáció tisztában is van ezzel. Ha pedig egyszer tisztában vannak vele, keresik is rá a lehetőséget. Azt mondják: „Rendben, ez egy olyan termék, amit mi tudunk használni, amit könnyű használni, ami jól használható és mentes a korlátoktól”. Ez pedig jelentősen megváltoztatja az ügyfelek viselkedését is.
Donal Röviden azt felelte:
Innováció inkluzívan. Szerinte rendkívül fontos, hogy az ipar olyan termékeket találjon fel és olyan termékeket, szolgáltatásokat gyártson, melyeket utána inkluzív és akadálymentes módon lehet használni. Ez az, amit a legerőteljesebben kínál nekünk az Európai Akadálymentességi Törvény. Az ő üzenete az ipar számára.:
Ragadja meg azokat a lehetőségeket, amelyeket az Európai Akadálymentességi Törvény kínál!
Az egész törvénynek az a küldetése, hogy egységes piacot és akadálymentes termékeket, szolgáltatásokat hozzon létre. Rendkívül fontos befogadó módon újítani, és a folyamatba nagyon korán bevonni a fogyatékossággal élő személyeket, amikor a termékek dizájnja van kialakítás alatt. Érdemes már akkor bevonni őket, mikor megindul a párbeszéd az adott munka tervezéséről, és utána érdemes végig benne is tartani őket a folyamatban.
Mia:
Nemcsak a nagy, de az egészen kis cégekhez is szeretett volna szólni. Nagyon érthetőnek kell lenni és informálni a fogyasztókat az általunk létrehozott termékek és szolgáltatások akadálymentességéről. Ha szükséges, instrukciót is kell adni például a használattal kapcsolatosan, stb. Ha pedig a felhasználók valamilyen okból nem jutnak hozzá a kívánt információkhoz az írott, vagy a szóban elmondott tájékoztató alapján, legyenek az elérésükre vonatkozó, akadálymentes lehetőségek is.
Ezen felül több kooperációt szeretne látni a különféle vállalatok, csapatok között. Különösen a banki szolgáltatásokban. Együtt kellene, hogy dolgozzanak és meg kellene könnyíteniük egymás között az információk átadását. Így a felhasználók mindenütt ugyanolyan módon tudnak segítséget kérni, ha a banki szolgáltatásban akad problémájuk. Kulcsszavak: kooperáció és a felhasználók bevonása.
Hanneke:
Ő főleg az üzleti tevékenységeket folytató vállalkozásokhoz szólt. Hatóságként főleg olyan csoportok munkáját ellenőrzik, mint szoftver szolgáltatók, platform fejlesztők és konzultánsok. Remélik, hogy ezek az érdekelt felek is betöltik majd szerepüket az akadálymentesítés végrehajtásának folyamatában. Ők mindenképpen biztatják, bátorítják ezeket a feleket is arra, hogy tegyenek eleget kötelezettségeiknek.
Remélik, azt láthatják a vállalatoknál, hogy azok tényleg akadálymentessé szeretnének válni. Nyilvánvalóan segíthet, ha van egy erőteljes tényközlés is azzal kapcsolatban, hogy kereskedelmi szempontból ez mit hozhat a vállalatnak.
Alli következő kérdése: Mi a helyzet a fogyasztókkal? Nekik mit üzennének a panel résztvevői?
Hanneke:
Arra kérné őket, hogy értesítsék a vállalatokat és a kompetens hatóságokat, amikor az akadálymentesítésben problémákat tapasztalnak. Így maguk a vállalatok is tudnak cselekedni, de szükség esetén a végrehajtók is meg tudják tenni a szükséges lépéseket. Ők, mármint végrehajtó hatóságként, arra is használják ezeket a jelzéseket, hogy kijelöljék maguknak a legfontosabb prioritásokat.
Thomas:
Lényegében csak visszhangozni tudja azt, ami az imént elhangzott. Ez azt jelenti, hogy szeretnének egy valódi tudatosságot elérni a témával kapcsolatban a végfelhasználók szintjén, és kérik őket a visszacsatolásra. A visszacsatolásra épp így szükségük van a fejlesztői részről, de a vállalatoktól és a piaci felügyelettől is.
Nekik is tisztában kell lenniük azzal, mi is pontosan az, amit a munkájuk során vizsgálnak, abban milyen kihívások vannak. Az olyan visszacsatolási csatornáknak, mint az e-mail, vagy az automatikus bejelentés tevő mechanizmusok, szintén akadálymentesnek kell lenniük.
Mia:
Felhasználóként elismerésben kell részesítenünk azokat, akik átlátható módon tevékenykednek és jó tanácsokkal látnak el minket az akadálymentesítéssel kapcsolatban. Ez az első dolog, amit tehetünk.
A második az az, hogy informáljuk azokat, akik még nem értették meg, mi is az az akadálymentes design és dolgozni sem kezdtek el vele. Amikor pedig informáljuk őket arról, hogy mi az, ami hiányzik, részletesnek kell lennünk. Nemcsak azt kell elmondani, hogy mi történt, hanem azt is, hogy milyen lépéseket kell megtenni a kellő hatás eléréséért.
Az egyéni felhasználók szintjén kitért a panasztevésre is. Egy bizonyos módon ez is egyfajta információ, visszacsatolás a szolgáltatásról, ezért segítségként kellene rá tekinteni, és örülni neki, még ha ez így, elsőre furcsán is hangzik. Semmiképp nem lenne szabad bosszankodni miatta.
Donal:
Nagyon fontos a felhasználókról különféle szinteken gondolkodni. Ott van az egyéni felhasználó, aki nem tud repülőgéppel utazni, hiába szeretne. Be se tud csekkolni, mert ez a lehetőség nem akadálymentes. Vagy szerepelhet a példájában egy másik ember is, aki pedig a banki szolgáltatásban szembesül az akadálymentesség hiányával.
Ezekben az esetekben rendkívül fontos, hogy a panasztevések létrejöjjenek. Ezekből fel lehet építeni egy adatbázist, egy „esetek tárát”, amiből alapvető elvek, és alapvető jogi elvek épülhetnek ki Európa szerte. Ez tudná a megfelelő irányba vinni a tovább haladást. Nagyon fontos lenne a felhasználók nézőpontját a lehető leghatalmasabb, legszélesebb skálán mozogva tekintetbe venni.
Tudjuk, hogy a közbeszerzés nagyon nagy részét képezi a törvénynek
De szerinte a felhasználók látásmódja is nagyon nagyban vezérelheti ezt az egészet. A pályázati rendszerükbe, termékeikbe és szolgáltatásaikba alapvetően kell, hogy bevegyék az akadálymentesség kritériumait, amikor például közbeszerzésekről beszélünk. Amikor egy szervezet alapvetően nem felel meg az Európai Akadálymentességi Törvénynek, azzal kell szembesülnie, hogy termékeit és szolgáltatásait nem is igazán fogják keresni, megvásárolni.
Így tehát beszélhetünk az egyéni szintről, és a drágább, „magasabb” szintről, a kormányok szintjéről
Ez utóbbi szintén nagyon sokat fog számítani ebben. Az egyéni szinten az fontos nagyon, hogy az emberek panaszt tegyenek. Sok-sok évvel ezelőtt legfeljebb kaptak egy visszajelzést nagyjából azzal az üzenettel, hogy: „Sajnáljuk, de a termékeink nem akadálymentesek”. Most viszont kötelességük lesz azzá tenni őket, ami alapvetően változtat a játékszabályokon.
(Angol nyelvről fordította, összegezte: Taskovics Adél)
Az esemény összefoglalójának eddig megjelent részei itt találhatók:
Európai Akadálymentességi Csúcstalálkozó – konferencia az EDF és a Microsoft szervezésében (1. rész)
https://siketvak.hu/europai-akadalymentessegi-csucstalalkozo-konferencia-az-edf-es-a-microsoft-szervezeseben/
Európai Akadálymentességi Csúcstalálkozó – konferencia az EDF és a Microsoft szervezésében (3. rész)
https://siketvak.hu/europai-akadalymentessegi-csucstalalkozo-konferencia-az-edf-es-a-microsoft-szervezeseben-3-resz/
Európai Akadálymentességi Csúcstalálkozó – konferencia az EDF és a Microsoft szervezésében (4. rész)
https://siketvak.hu/europai-akadalymentessegi-csucstalalkozo-konferencia-az-edf-es-a-microsoft-szervezeseben-4-resz/
Európai Akadálymentességi Csúcstalálkozó – konferencia az EDF és a Microsoft szervezésében (5. rész)
https://siketvak.hu/europai-akadalymentessegi-csucstalalkozo-konferencia-az-edf-es-a-microsoft-szervezeseben-5-resz/
Európai Akadálymentességi Csúcstalálkozó – konferencia az EDF és a Microsoft szervezésében (6. rész)
https://siketvak.hu/europai-akadalymentessegi-csucstalalkozo-konferencia-az-edf-es-a-microsoft-szervezeseben-6-resz/
