A következő előadás címe ez volt:
„Akadálymentesség és közbeszerzés”
Résztvevők:
- Moderátor: Thomas Bignal, az Európai Fogyatékossággal Élők Szolgáltatói Szövetségének (EASPD) főtitkára
- Inmaculada Placencia, az Európai Bizottság fogyatékossággal foglalkozó szakértője
- Peter Kemeny, a közbeszerzéssel kapcsolatos vezető technikai jelentéskészítő, ACCICT projekt
- Stephanie Cadieux, a kanadai Kormány akadálymentességi főtisztviselője
- Lucia Cojocaru, az Európai Parlament fenntarthatósági és akadálymentességi politikai osztály vezetője
Thomas elmondta: a közbeszerzés igenis számít. Fontos tényező, amely mindenki életét befolyásolja itt, Európában. A legnagyobb probléma vele az, hogy nem mindig akadálymentes, már témaként sem.
Az EU GDP-jének 14 százalékát a közbeszerzések teszik ki. Itt tehát nagyon sok pénzről beszélünk. Hétköznapibb módon fogalmazva ez nem más, mint a közcélú infrastruktúra. Ezek lehetnek az iskolák, a kórházak, utcák, de a közszolgáltatások digitalizációját is ide lehet sorolni. Utóbbi esetben viszont létfontosságú kérdés, hogy ki és hogyan építi ki ezeket a digitális szolgáltatásokat.
A közbeszerzések a társadalomban mindenkit érintenek.
Ezután a panel résztvevőinek bemutatkozása következett
Inmaculada (Becenevén: Inma, így szólították a panel résztvevői, ezért én is így hivatkozom rá) elmondta, hogy az Európai Bizottságban dolgozik és az Európai Akadálymentességi Törvényért felelős. Az általános hozzáférhetőségen dolgozik, illetve fogyatékossággal kapcsolatos szabályzatokon, az EU-s politika minden fontos szintjén. 2025-től pedig a CRPD Bizottságnak is tagja.
Peter akadálymentesítési tanácsadóként tevékenykedik
Munkahelye egy nonprofit tanácsadó szervezet. Küldetésük az akadálymentesség ügyének előmozdítása, és az, hogy ezt az egész folyamatot minél könnyebbé tegyék. Sokféle módon igyekeznek ezt elérni, oktatásokkal, szabványosítással, néha viták, párbeszédek szervezésével. Egy technikai jellegű jelentésen dolgoznak, melyre három európai szabványosítási szervezet adott megbízást. E jelentésnek igyekeznek most a részévé tenni a közbeszerzéseket is. Ebből a munkából fakad az ő szakértői mivolta a témát illetően.
Lucia az Európai Parlamentben dolgozik, épületekért és infrastruktúráért felelős osztályvezetőként
Elsősorban a fenntarthatósági és hozzáférhetőségi aspektusok felügyelete a feladata. Emellett ezen a két területen a parlamenti politika végrehajtását koordinálja.
Stephanie online csatlakozott a konferenciához
Úgy fogalmazott: miniszteri tanácsadóként fél szemét azokon a folyamatokon tartja, amelyek Kanadában történnek a közbeszerzések terén.
A bemutatkozásokat követően Thomas az első kérdést Inma felé intézte.
Miért van szükség az európai közbeszerzési irányelvre? Miért fontos ez a hozzáférhetőség tekintetében? Mik a legfontosabb területei?
Inma: ezek az irányelvek meghatározzák az EU területén, ahogyan közbeszerzés révén meg lehet vásárolni valamit
Azt nem határozzák meg, hogy általánosságban mit lehet megvenni. A hozzáférhetőséggel kapcsolatosan azonban tartalmaznak szabályokat. Ezeknek a termékeknek és szolgáltatásoknak hozzáférhetőnek kell lenniük. Ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy ki használja majd azokat.
De miért fontos ez?
Azért, mert így szabályozva van minden, amit az európai piacon árulnak. Konkrét műszaki leírások vannak, melyek részletezik, hogy mi is az, amit meg szeretnénk vásárolni. Ez a módszer pedig rendkívül hatásos. Felhívja a figyelmet az akadálymentességre, hozzáférhetőségre. Előírja: hogy bármit is vásárlunk, az akadálymentesség kell, hogy legyen az egyik alapvető jellemzője.
Azért is nagyon fontos, mert nemcsak kötelezővé teszi a vásárolt elemek hozzáférhetőségét, de lehetővé teszi az ajánlattevő szervezeteknek, hogy extra pontokat adjanak. Egyértelműbben, hogy azt mondják: ennek az adott dolognak a hozzáférhetősége jobb, mint egy másiknak. Nagyon erőteljes viták vannak ezzel kapcsolatosan. Itt arra kell gondolni, amikor megvan az összes olyan termék, ami megfelel a műszaki előírásoknak, és azok közül kell kiválasztani a legmegfelelőbbet.
Hogyan lehet ezt megtenni?
Leggyakrabban az a megoldás, hogy azt választjuk, amelyiknek az ára a legalacsonyabb. Az is előfordulhat, hogy a lehető legjobbat választjuk inkább. Sokszor az ár-érték arány a legcélravezetőbb, és nem szükségszerűen a legolcsóbb az igazán jó választás. Azok az irányelvek, melyek beemelik a minőségi követelmények sorába a hozzáférhetőséget, javítják is annak a szabályait. Ezen felül egyfajta versenyt is hoznak a piacra. Ilyenkor az érintettek azon gondolkodnak: „Hogyan válhatok még hozzáférhetőbbé, hogy nagyobb esélyem legyen megszerezni a szükséges termékeket”?
Tudomása szerint van egy tanulmány folyamatban, ami azzal foglalkozik, hogy mennyire hatékonyan hajtja végre az irányelv a szabályokat
Az akadálymentesség csak egy kis része a közbeszerzések teljes rendszerének. Emellett beszélünk még versenyről, a korrupció elkerüléséről. Szót kell ejteni a jogi biztonságról (a vásárlási eljárásokkal kapcsolatos kötelezettségeket illetően), vagy épp a piac megnyitásáról. Ez utóbbi több, határokon átívelő közbeszerzést eredményez majd. Ezekről folyamatban van egy tanulmány. Épp így arról is, amit társadalmi szempontú közbeszerzésnek neveznek. Ez pedig a hozzáférhetőséget is magában foglalja. A Bizottság rendelte meg ezt a tanulmányt. Eredményeitől függően folytatódnak majd az egyeztetések arról, hogy mi legyen a következő lépés az irányelvvel kapcsolatban. A következő kérdést Peter kapta:
Az infokommunikációs akadálymentesítésben miért számítanak a közbeszerzések?
Peter Válaszát egy kicsit messzebbről indította
Amikor elkezdett dolgozni, akkor kifejezetten a közbeszerzések területén kezdte meg a munkát. Állami autópályák koncessziójával foglalkozott. Építettek egy autópályát, ahová csak bizonyos méretű járművek hajthattak be, nagyobbak nem. Közben ezt közpénzből, mindenki adójából építették meg. Ennek tulajdonképpen egy nyilvános, mindenki által hozzáférhető, területnek kellett volna lennie. Amikor valami az adófizetők pénzéből épül fel, annak mindenki számára hozzáférhetőnek kell lennie. Éppen ezért fontos nagyon a közbeszerzések területén is a hozzáférhetőség.
Napjainkban a digitalizáció és az infokommunikációs akadálymentesítés egyre nagyobb jelentőséggel bír
Az infokommunikáció terén is nagyon fontos belépni a hozzáférhetőség világába. Ezen a területen van néhány nagyon jó európai jogszabály is, mint például web akadálymentesítési irányelv. Ez megköveteli a közszférától, hogy akadálymentes honlapjaik, mobilos applikációik és dokumentumaik legyenek. Fontos maga az Európai Akadálymentességi Törvény is. Ez termékek és szolgáltatások körét írja elő, amelyeknek szintén hozzáférhetőnek kell lenniük. Ezek is kapcsolódnak az infokommunikációhoz.
De miért fontos a közbeszerzés?
Amellett, hogy tisztességessé, hozzáférhetővé teszi az érintett területeket, egyfajta katalizátor szerepet is betölt. Ennek három fontos területét emelte ki.
Először: említette a nagyszerű európai jogszabályt, ám ennek vannak korlátai. A közbeszerzés ezeket a határokat szélesíti ki, hatáskörébe bevonva a mindennapi élet területén szinte mindent. (Nagyon ritka esetben ki lehet vonni magunkat ennek hatálya alól, amennyiben erre van elfogadható igazolás). Tehát ahogy korábban is említette, ha valamit azért vesznek meg, hogy azt az emberek használják, akkor annak hozzáférhetőnek kell lennie.
Másodszor: a vonatkozó szervezetekre, üzemeltetőkre is kiterjed. Az Európai Akadálymentességi Törvény hoz magával egy kötelezettséget arra nézve, hogy hozzáférhető infokommunikáció kerüljön a piacra. A közbeszerzések terén viszont ez inkább egyfajta önkéntességen alapuló megközelítés. Ha valaki értékesíteni szeretné a termékét a nyilvános piacon, akkor azt úgy kell felkínálni, hogy hozzáférhető legyen. Itt nincsenek olyan kivételek, mint amiket a jog tesz lehetővé. Ha mikró-, kis-vagy közepes vállalkozásról beszélünk, akkor is meg kell tudni teremteni a hozzáférhetőség feltételeit, ha értékesíteni szeretnék terméküket.
Harmadszor: Keveset beszélünk róla, de nagyon fontos aspektus a munkavállalók számára történő hozzáférhetőség. Ez a harmadik terület, ahová a közbeszerzési követelmények kiterjednek.
Hogyan lehet ezt az infokommunikáció területéhez kapcsolni?
A munkahelyeken sokat dolgozunk infokommunikációval. Ha valakinek nem áll a rendelkezésére hozzáférhető felület ehhez, nyilvánvalóan nem tud majd megfelelően teljesíteni.
Thomas: Tudnál egy konkrét példát mondani?
Miként tud egy közbeszerzési szerződés „leszivárogni” a munkavállalókhoz? Milyen szerződésekről beszélünk és hogyan befolyásolják ezek a munkavállalót?
Peter: Egy vállalat egy új HR rendszert szeretne vásárolni, amely segít a szükséges dokumentumok, oklevelek kibocsátásában. Ha a közbeszerzés biztosítja, hogy a dolgok kezdettől fogva akadálymentesek legyenek, akkor mindenki egyformán tudja használni a szóban forgó felületet. Ha nem, akkor az érintettek nehézségekbe ütköznek. Előfordulhat, hogy meg se kapják a munkát, mert az adott vállalat nem tudja biztosítani számukra az ésszerű alkalmazkodást. Vagy ha fel is veszik őket, a munkájuk során más emberek jóindulatára, segítségére kell bízniuk magukat, ami szintén nem jó út. Thomas: Az infokommunikációs akadálymentesítés után most az épített környezet felé fordítjuk a figyelmünket.
Miért fontos a közbeszerzés, amikor az épített környezetről beszélünk?
Lucia: Általános könyvtárukban mintegy hatszáz szerződést kezelnek. Ez termékek, javak és szolgáltatások nagyon széles skáláját fedi le. A Parlament nagyon magasszintű követelményeket állított fel a hozzáférhetőséggel kapcsolatban. Amikor egy új irányelvet bevezetnek, bevezetik a hozzáférhetőség aspektusait is mind a munka, mind az esetleges karbantartási tevékenységek tekintetében. Erre a projekt kezdetétől fogva gondosan ügyelnek.
Ez lehetővé teszi a hozzáférhetőség minden elemének bevezetését a munkafolyamatok, felújítások közben. Ezeket az elemeket, amennyire csak lehetséges, a közbeszerzések világába is igyekeznek átültetni.
Ezt egy konkrét példán keresztül is szemléltette
Az Európai Parlamentben, telephelyeiken számos étkezési lehetőséget kínálnak
A legutóbbi erre vonatkozó szerződés 2021-2022 környékén lépett életbe. A szolgáltatás leírása egyértelműen magában foglalja a hozzáférhetőséget. Ez kötelezettségekkel jár a szolgáltatás nyújtói felé.
Beszéljünk azokról a munkavállalókról, akik az étkezőkben közvetlen kapcsolatban vannak az ügyfelekkel! Nekik kötelező tréningeken kell részt venniük minden második évben. Ezeknek az oktatásoknak a célja, hogy tudják, miként kell fogadni a fogyatékossággal élő embereket, milyen módon kell segítséget felajánlani nekik vagy támogatni őket.
Többféle elvárás, intézkedés van náluk érvényben a helyek működésével kapcsolatban. Az ajtóknak például nyitva kell lenniük, van egy meghatározott hely, ahová az edények ki vannak helyezve, a bejáratoknál nyomógombok vannak, stb. Ők pedig parlamentként, a szolgáltatás tulajdonosaiként, megkérhetik az alvállalkozóikat, hogy tartsák be a szabályokat.
Van egy másik, folyamatban levő szerződésük is, ez pedig az intézményen belüli bútorok gyártására vonatkozik
Az ezzel kapcsolatos szemlélet teljesen más, mint a fentebbi példa esetén. Itt az volt a cél, hogy már az elbírálási követelmények között és a műszaki leírásokban is az a megközelítés jelenjen meg, hogy az adott bútor mindenki számára legyen akadálymentesen hozzáférhető.
Külön kérték is, hogy a gyártók bizonyítsák, hogy tudnak olyan bútorokat készíteni, melyek mindenki számára egyformán használhatók. Thomas következő kérdésével Stephanie felé fordult:
Mi a helyzet a fent ismertetett témakörök tekintetében Kanadában?
Stephanie: Amikor közpénzt használunk fel ahhoz, hogy valamit létrehozzunk, igenis biztosítani kell, hogy abból senki ne maradjon ki. Ha továbbra is hagyjuk, hogy a nem hozzáférhető termékek és szolgáltatások a piacon maradjanak, a termelékenység és az újítás körül forog majd a piaci verseny. Akkor pedig feleslegesen fogyasztjuk el a pénzügyi tartalékokat. Van egyfajta „láthatatlan kizáródás”, ami esetükben a társadalom 27 százalékát érinti.
Van jelenleg Kanadában néhány dolog, ami miatt izgatott Stephanie
Ezek közül az első az, hogy a kormányuk egy hatalmas munkaadó szervezet és egy nagyon nagy fogyasztója is a különféle termékeknek és szolgáltatásoknak. A kanadai akadálymentességi követelményeket az ún. „hozzáférhető Kanada irányelv” keretében állították fel azzal egyidőben, hogy az ő munkahelye is létrejött. Ezeknek a célja nyilván az, hogy szabványokat hozzanak létre a hozzáférhetőség tekintetében.
Két technikai jellegű útmutatót is kibocsátottak, ami a termékek és szolgáltatások akadálymentes közbeszerzésére vonatkozik. Egy nemzeti szabványon is dolgoznak jelenleg az akadálymentes közbeszerzés témakörében, amit 2027-ben tesznek majd közzé. Ez így, kimondva nagyon távolinak tűnik, de gyorsan szalad az idő, hamar itt lesz az is.
A két, fentebb említett útmutató nyilvánosan is elérhető
Alkalmazásuk önkéntes alapú, de ha a szabványok elkészülnek, lehetséges, hogy kötelező érvényű szabályozássá válnak. Ezek az útmutatók rendkívül hasznosak. A technikai jellegű útmutatók példát adnak egy négy lépésből álló folyamatra, ami a megfelelő közbeszerzés felé vezet. Konkrét példát is hozott, amely a technikai útmutatóban szerepel. Hogyan lehet tanácsadót szerződtetni?
Esetenként szerződtetni kell tanácsadó szolgáltatókat például akkor, amikor kötelező képzési programokat dolgoznak ki. Ilyenkor az ún. „első lépéses” folyamatot alkalmazzák. Ennek során az egész folyamatba „beágyazzák” az akadálymentességet. Teszik ezt azáltal, hogy meghatározzák a követelményeket. A következő lépésben azonosítják az akadályokat, amelyekkel a végfelhasználók szembesülhetnek. A harmadik lépésben információt gyűjtenek a folyamat támogatására és értékelésére. Majd a negyedik lépésben összeállítják a beszerzési követelményeket, beleértve a fizikai, kommunikációs, környezeti, technikai és értékelési követelményeket is.
A második, nagyon izgalmas dolog az, hogy van egy szervezeti egység, (angol rövidítése PSPC), akik a szövetségi kormány közbeszerzéseiért felelősek
Fel is állítottak egy beszerzési erőforrás központot, amely eszközöket és forrásokat biztosít a folyamathoz. Ezen felül arra is fókuszál, hogy a hozzáférhetőséget miként lehet bevonni a folyamatba, a kormányzat minden egyes részlegében. Vannak hozzáférhetőségért felelős partnereik a kormány akadálymentességért felelős informatikai részlegéből, hogy az infokommunikációs szabvány ügyét is segítsék. Ez utóbbit nemrég vezették be Kanadában és remélik, hogy hamarosan jogi szabályozás válik majd belőle.
Thomas: Van az Európai Akadálymentességi Törvény és egy közbeszerzési alapelv. Hogyan reagálnak ezek egymásra és hogyan lehet ezt még tovább javítani?
Inma: Ez egy fontos kérdés, mivel ez a kettő nagyon is összekapcsolódik. A közbeszerzési alapelv arról szól, hogy hogyan vásároljuk meg a dolgokat. Az Európai Akadálymentességi Törvény pedig azt irányozza elő, hogy mit vásároljunk meg. Miközben a közbeszerzési alapelv azt mondja: „vásárolj akadálymentest”, azt nem mondja meg, hogy ezt hogyan kell megtenni, és egyáltalán mi a hozzáférhető. Ezért jön a képbe az Európai Akadálymentességi Törvény. Tartalmaz néhány bekezdést, amelyek megmutatják a törvény által felállított követelményeket azokra a termékekre és szolgáltatásokra nézve, melyek kötelezők, ha közbeszerzésekről beszélünk.
Az Akadálymentességi Törvény egyik szándéka, hogy megkönnyítse a gazdasági szereplők számára, hogy javítsák az akadálymentességet.
Amikor felhasználjuk termékeink és szolgáltatásaink kialakítása esetén a hozzáférhetőségi követelményeket, még azon túlmenően is, amit az Európai Akadálymentességi Törvény szabályoz, akkor az akadálymentes termékek vásárlására vonatkozó kötelezettségeknek is meg kell felelni.
Hozott is erre Inma egy konkrét példát, mégpedig a közlekedés/személyszállítás világából
A Hozzáférhetőségi Törvény meghatározza a személyszállítás honlapjának bizonyos elemeit. Ennek a területnek nagyon markáns digitális összetevője is van. Weboldalak, önkiszolgáló terminálok (elektronikus jegyvásárlás, stb.). Képzeljük most magunkat egy közigazgatási szerv helyébe, aki közlekedési szolgáltatást szeretne vásárolni. Ezekben a szolgáltatásokban pedig használjuk a törvény hozzáférhetőségi követelményeit, például a jegykiadó automaták, vagy épp a weboldalak, a valós idejű információk szolgáltatásának támogatása tekintetében.
Ha az adott szolgáltatás, mint például egy helyi buszjárat, nincs is az Akadálymentességi Törvény hatókörében, mi tudhatjuk, hogy a fentebb meghatározott elemek tekintetében rendben vagyunk. Ekkor azt gondolhatjuk (és joggal), hogy akadálymentesek vagyunk. De ez csak az adott elemekre vonatkozik, önmagában még nem elég.
Ha tényleg akadálymentesek szeretnénk lenni, akkor vannak követelmények a buszmegállók, vagy épp a járművek, a buszok tekintetében is, tehát ilyeneket kell majd építeni, vásárolni. Így kapcsolódik össze egymással a kérdésben megfogalmazott két elem.
A közbeszerzési irányelvről elmondta, ez többfelé van bontva
Van egy fő közbeszerzési irányelv, erről beszéltünk eddig. Ez az, ami előírja a hozzáférhetőséget. De van egy, ami az infrastruktúrákra vonatkozik, és van még egy másik is, ami pedig a koncessziókra. A koncessziók esetén az akadálymentesség még mindig egy opció és nem kötelezettség. Ez egy olyan dolog, amivel kapcsolatban többször felemelték már a szavukat a fogyatékossággal élők szervezetei és folynak a párbeszédek arról, hogy ez miért nem kötelezettség jelenleg.
Szóval így néz ki a kapcsolódás a kettő között. Az Akadálymentességi Törvény lehetőséget biztosít egy fogyasztó, vagy egy szervezet számára, hogy bíróságra, vagy egy adminisztratív szervezethez forduljon, hogy panaszt, vagy kérdéseket tegyen fel. Feltehetik a kérdést: ez és ez a szolgáltatás megfelel a kötelezettségeknek? Ez a szolgáltatás, amit használok, valóban megfelel? Ha nem, mehetnek és panaszt tehetnek emiatt.
De a Hozzáférhetőségi Törvény tartalmaz egy kifejezett kivételt is a közbeszerzésekkel kapcsolatban. Ez nem teszi lehetővé az ügyfelek számára, hogy intézkedéseket tegyenek a szabályok betartásának kikényszerítése érdekében. Ez egy teljesen különálló irányelvben van megírva, amiről egészen idáig nem volt szó. Ezt úgy hívják, hogy a jogorvoslatra vonatkozó irányelv, ami a közbeszerzéshez kapcsolódó jogi szabályozásban található meg. Thomas most Peterhez fordult:
Meglátásod szerint mi a legfőbb kihívás a közbeszerzési irányelv gyakorlatba ültetése terén, a hozzáférhetőség szempontjából?
Mi lehet erre szerinted a megoldás? Ez a lehetséges megoldás politikai jellegű is lehet, fő az, hogy praktikus legyen.
Peter: Az első legnagyobb kihívás szerinte abban áll, hogy mi az, amit megvásárlunk. Ez egy nagyon nagy különbséget jelent az Európai Akadálymentességi Törvénnyel szemben. Annak követelménye, hogy közbeszerzésen keresztül akadálymentes dolgokat vásároljunk, 2016 óta létezik, ekkor lépett hatályba. A gyakorlatban viszont ez még mindig nem történik meg. Ennek egyik fő oka az, hogy nagyon nehéz megjelölni, pontosan milyen követelményeket is kell támasztani. Ehhez nyújt nagy segítséget az Európai Akadálymentességi Törvény, amire már Inma is hozott egy nagyszerű példát.
Az első probléma tehát annak „puhasága”, hogy mit is vásároljunk
Ennek megoldására lenne nagyon fontos bevonni az érintetteket, a fogyatékossággal élő személyek szervezeteit. Így a megoldások nemcsak épp arra lennének jók, hogy kipipálhassuk a követelmény-rendszerben: ennek is megfelelünk. Az lenne fontos, hogy ezek a való életben is hozzáférhetők legyenek. Ez pedig egy nagy kihívás. A probléma az a közbeszerzéssel, hogy nagyon sokféle szinten történik. Történik a kis önkormányzatokon, ahol nincsenek meg rá a kellő források. Épp így megtörténik a hatalmas koncessziókban is, ahol ez nem is igazán számít jelenleg követelménynek.
A másik probléma: kiktől kérjük a hozzáférhető termékeket?
Úgy tűnik, hogy maga a piac elég érett a feladatra. A legnagyobb félelem az, hogy ha hozzáférhető módon szeretnénk beszerezni valamit, vagy nincsenek meg rá a megfelelő gyártók, az adott termék sokkal drágább lesz, vagy nincs is a piacon. Itt a megoldás szerinte az lenne, hogy a szerződésben legyen valami hozzáférhető. A feltételrendszer engedje meg, hogy először ne a teljesen akadálymentes verzió kerüljön a piacra. A szerződés részeként szerepeljen a minőség javítása is. Azzal ő is tisztában van, hogy nem ez a legjobb megoldás. Ők maguk sem szeretik, de a piacnak is lehetővé kell tenni, hogy felvegye a ritmust a követelményekkel.
A harmadik, nagy probléma az, hogy hogyan lehet előírni az akadálymentességet
Ez pedig a közbeszerzések összes szintjén kérdés: a műszaki előírások meghatározásától, a gyártók versenyképessé tételéig a meghatározott kritériumok alapján. Létfontosságú tényező még, hogy a szerződéses keret egészében biztosított legyen az akadálymentesség. Mert kérni és utána kipipálni lehet, ami meg is történik az elmúlt néhány évben, de ettől még az adott dolog nem akadálymentes.
Thomas mosolyogva megjegyezte, hogy szereti látni, amikor enyhe véleménykülönbségek fordulnak elő
Ezt látta most Inma esetében, hogy finoman kifejezte egyet nem értését Peter szavaival kapcsolatban.
Inma: Igen, ez így van. Erről a köztes megoldásról, amit Peter említett, ő azt gondolja, hogy az nem igazán kielégítő. Nem az, sem a közhatóságok, sem az ipar számára. Ma már mindenki előtt ismert, hogy a termékeket, szolgáltatásokat úgy kell kifejleszteni már a kezdeti lépésektől, hogy azok akadálymentesek legyenek. Ezeknek az utólagos akadálymentessé tétele sokkal nehezebb, és sokkal költségesebb is, mintha a kezdetektől ügyelnénk erre. Sőt, a való életben nagyon gyakran ez az utólagos korrigálás már lehetetlen is.
A közbeszerzéssel kapcsolatos rendelkezéseket először 2004-ben mutatták be, az USA és Kanada követelményrendszerét követve
Ennek az egésznek pedig az volt a célja, hogy megkönnyítsék a közbeszerzéseket. A cél az volt, hogy meglegyenek a követelmények, és így a közbeszerzőnek nem kell találgatnia. Nem kell „kitalálni”, hogy minek kell megfelelnie. Ez épp így könnyebbséget hoz az ipar számára is, mert ez előre látható. Pontosan lehet tudni, hogy mi is az, ami akadálymentes, és fel tudják erre készíteni magukat a termékek gyártásakor.
Ma, ha akadálymentes termékeket, szolgáltatásokat fejlesztenek, az az Egyesült Államokban és Európában is megfelel a szabványoknak. Az ilyen jogszabályokra nem mondhatjuk azt, hogy nem szeretjük, mert túl bonyolult, nem csináljuk meg így, majd valamikor később végrehajtjuk. Ha olyan termékkel vagy szolgáltatással találkozunk, ami nem akadálymentes, akkor azt igenis jelezzük a hatóságok felé. Ők lesznek azok, akik olyan visszajelzéssel szolgálhatnak a gyártók felé, ami a helyzet javításához vezethet. Thomas Stephanie felé fordult a következő kérdéssel.:
Van valami, amit hozzá szeretnél tenni a nagy kihívások tekintetében, amelyeket még nem említettek? Vagy említettek ugyan, de Kanadában már van rá megoldás?
Stephanie amit elsőként kiemelt, az nem más, mint a közbeszerzési folyamat komplexitása
Ez egy nagy kihívás. Ez nemcsak arról szól, hogy közbeszerzés útján hozzájussunk a hozzáférhető termékekhez. Biztosítani kell, hogy a teljes folyamat, beleértve a közbeszerzést is, akadálymentes legyen. Itt pedig nem csupán az a megoldás, hogy a folyamaton kell egyszerűsíteni. Emellett a rendelkezésre álló eszközökön is egyszerűsíteni kell, amiket ennek során használnak.
Egy másik nagy kihívás, hogy még mindig jelentős információhiány tapasztalható a hozzáférhetőség témájáról
A projektek tulajdonosai, legyen szó az élet bármely területéről, egyszerűen nem tudják, hogy mik is azok a hozzáférhetőségi követelmények. Nem tudják, hogy ez hogyan néz ki és milyen módon kell végrehajtani.
Nagyon leíró természetű beszerzési szabványok és jogszabályok nélkül nincs szabványosított nyelv. A folyamatba bevont emberek híján lesznek a hozzáférhetőséggel kapcsolatos üzleti érzéknek.
Olyan gondolataik, dilemmáik lesznek, mint: „Nem tudom, honnan kezdjem”, „Attól félek, hogy elrontom”. Ez pedig önmagában akadályt fog gördíteni az egész elé. Nem szabad várni a jogszabály megjelenésééig. A munkának most kell elkezdődnie. Abba, amiről a panel tagjai beszéltek, be van ágyazva egy gondolat. Az emberek nagyon könnyedén mondják az akadálymentesítésről, hogy majd részletekben megcsináljuk, hogy nagyon drága, ezért nem is tudom, hogy meg tudom-e egyáltalán csinálni. Nem tesszük ugyanezt akkor, amikor „zöld”, vagy környezettudatos projekteken belül végzünk közbeszerzést. Arra inkább azt mondjuk: „Igen, ez az, ami nekünk is hiányzott”! Ide kellene eljutni az akadálymentesítéssel kapcsolatban is.
(Angol nyelvről fordította, összegezte: Taskovics Adél)
Az esemény összefoglalójának korábbi részei itt találhatók:
Európai Akadálymentességi Csúcstalálkozó – konferencia az EDF és a Microsoft szervezésében (1. rész)
https://siketvak.hu/europai-akadalymentessegi-csucstalalkozo-konferencia-az-edf-es-a-microsoft-szervezeseben/
Európai Akadálymentességi Csúcstalálkozó – konferencia az EDF és a Microsoft szervezésében (2. rész)
https://siketvak.hu/europai-akadalymentessegi-csucstalalkozo-konferencia-az-edf-es-a-microsoft-szervezeseben-2-resz/
Európai Akadálymentességi Csúcstalálkozó – konferencia az EDF és a Microsoft szervezésében (3. rész)
https://siketvak.hu/europai-akadalymentessegi-csucstalalkozo-konferencia-az-edf-es-a-microsoft-szervezeseben-3-resz/
Európai Akadálymentességi Csúcstalálkozó – konferencia az EDF és a Microsoft szervezésében (4. rész)
https://siketvak.hu/europai-akadalymentessegi-csucstalalkozo-konferencia-az-edf-es-a-microsoft-szervezeseben-4-resz/
Európai Akadálymentességi Csúcstalálkozó – konferencia az EDF és a Microsoft szervezésében (5. rész)
https://siketvak.hu/europai-akadalymentessegi-csucstalalkozo-konferencia-az-edf-es-a-microsoft-szervezeseben-5-resz/
