„Hat pontról hat pontban” címmel a Braille-írás 200. évfordulója alkalmából a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) egy konferenciát szervezett. Többek között Királyhidi Dorottya, a SVOE főtitkára „A Braille-írás jelentősége a siketvak személyek életében” címmel adott elő. Taskovics Adél kollégánk is ott járt, az alábbi linken olvasható, illetve tölthető le a részletes beszámolója a teljes programról.
13+1 történeti érdekesség a siketvak emberek oktatásáról
2022-06-27 by
2022. februárjában dr. Simona Gerencer Pegan, a szlovén siketvakokat tömörítő szervezet, a DLAN titkára, kutatásban való részvételre kérte fel egyesületünket. Készülő publikációjához kért információkat arról, hogy Magyarországon miként alakult, fejlődött a siketvak személyek oktatása. Taskovics Adél kollégánk anyaggyűjtést végzett, feldolgozta azokat, majd egy összefoglalót készített érdeklődő tagjaink számára a siketvakság nemzetközi világnapja alkalmából. Ez majd a júniusi Hírmondóban jelenik meg teljes terjedelmében. Viszont kedvcsinálóként szemezgetünk az érdekesebbnél érdekesebb információkból.
Tartalom:
- Egy megállapítás a siketvak emberekről a felvilágosodás korából
- Szemléletváltás és jogi keretek
- A taníthatatlanságból indultak ki hazánkban a kezdetekkor
- Adományok és figyelemfelkeltés
- A pesti Vakok Intézetének első tanára maga is látássérült volt
- Aki elsőként írt a szakirodalomban a siket-vakok nevelési kísérleteiről
- Ebben az elsők között voltunk Európában
- Ő volt az első siketvak gyermek
- Úgy látszik szükség volt egy sikertörténetre
- A kis emberek nagylelkű adományai az állami közönnyel szemben
- Egy feltaláló, egy dráma, egy találmány
- A közelmúlttól napjainkig országunkban
- Enélkül nincs tanítás
- Megmarad vajon az, amit sikerül megtanítani?
