2024. november 30-án, szombaton az M1 és a Duna World televíziós csatornáin rendszeresen látható „Esély” című műsorban különleges konferenciáról adtak hírt. Címe ez volt: „Mérföldkövek a jelnyelvi tolmácsolás elmúlt 30 évében”. Az esemény a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Szövetsége (JOSZ) és a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) közös szervezésében valósult meg.
A bejátszásban Dr. Kósa Ádám, a Belügyminisztérium fogyatékosságügyi államtitkára kiemelte: a kormány számára a fogyatékossággal élő emberek társadalmi csoportja nagyon fontos. A konferencia a siket és nagyothalló, valamint a siketvak emberek számára is kiemelt jelentőséggel bírt. Ezen a napon három évfordulót is megünnepeltek.
Idén 30 éves a jelnyelvi tolmácsokat tömörítő, érdekvédelmi szervezet, a JOSZ (Jelnyelvi Tolmácsok Országos Szövetsége)
1994-ben alakult formális szervezetté a jelnyelvi tolmácsok baráti köre: ez lett a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Szövetsége. Patyus Virág ennek kapcsán elmondta: az akkori Siketek Szövetsége karolta fel annak ügyét, hogy az ország különböző pontjain dolgozó tolmácsok szervezetbe tömörülhessenek. Erre főként azért volt szükség, hogy a szakmai érdekeiket képviselni tudják. Így lehetségessé vált a tapasztalatcsere, illetve továbbképzéseket is lehet szervezni, hogy szakmai fejlődésük biztosított legyen.
Csetneki Csilla arról beszélt, hogy milyen szorosan kapcsolódik össze a SINOSZ és a JOSZ munkája. Úgy fogalmazott: a két szervezet létezni sem tudna egymás nélkül. A SINOSZ a siket és nagyothalló személyeket képviseli, akiknek szüksége van a jelnyelvi tolmácsokra. A JOSZ pedig épp ezeket a szakembereket fogja össze és képviseli őket.
15 éve fogadta el az Országgyűlés a magyar jelnyelvről szóló törvényt
Dr. Kósa Ádám elmondta: a törvény védett nyelvvé nyilvánította a magyar jelnyelvet, mint a magyar kultúra részét. Előírja, kötelezővé teszi, hogy évi 36.000 órás időkeretben ingyenesen biztosított legyen a jelnyelvi tolmácsolás a siket és nagyothalló, valamint a siketvak emberek számára. Emellett a televíziós feliratozást is törvényi szinten írják elő. Ennek köszönhetően ma már a műsorok többsége akadálymentesen hozzáférhető a hallássérült személyek számára.
Tíz éve indult el a KONTAKT videó-alapú jelnyelvi tolmácsszolgálat
Ez az infokommunikációs eszközök segítségével biztosítja a tolmács jelenlétét a hallássérült emberek mindennapjaiban. Horváth Zsófiától megtudtuk: az érintettek valódi igényeire, az ő visszajelzéseik alapján fejlesztik a szolgáltatást. Folyamatosan dolgoznak azon, hogy külső partnerekhez is kihelyezzék a KONTAKT-ot. Ez alatt azt kell érteni, hogy az ügyfeleiknek ne saját applikációjukat, szolgáltatásukat kelljen használniuk. Ehelyett inkább ügyfélszolgálatok biztosítsák számukra mindezt.
A riportban az is elhangzott, hogy mennyire fontos a jelnyelvi tolmácsok számára a nyitottság és az empátia
Nap mint nap olyan közegben dolgoznak, ami a legtöbb ember számára idegen. Egy nyelvi kisebbségnek, a jelnyelvet használó hallássérült embereknek segítenek. Épp ezért rengeteg olyan helyzetet élnek meg velük együtt a személyes ügyintézésben, jogi procedúrákban, amiben elengedhetetlen a nyitott hozzáállás. A riport Dr. Tapolczai Gergely országgyűlési képviselő értékes gondolataival zárult. „Sokfélék vagyunk, de mégis egy közösség vagyunk. Elsősorban azért, mert van egy közös nyelvünk, egy közös kultúránk, és ez nagyon erős kapocs közöttünk”. – mondta jelnyelvi tolmácsa segítségével.
(A cikket írta: Taskovics Adél)
