A látás és hallás sérülhet, az ember teljessége nem
Az Európai Siketvak Unió (EDbU), 3 évvel a budapesti találkozó után, újra személyes megjelenéssel tartotta meg éves közgyűlését Brüsszelben, június 23-25-én.
Gangl Tamás, egyesületünk elnökének beszámolója alapján összefoglalta: Taskovics Adél kollégánk. [Tovább olvasom…]
2022. július 2-án, szombaton tartottuk a Siketvakok Világnapját. A program délelőtt 10 órakor kezdődött, a Stefánia Palota galéria épületében. Itt a Bakonyi Csillagászati Egyesület „Tapintható univerzum” című tárlatát néztük meg. Mivel nagy volt az érdeklődés – SVOE tagok és kísérőik negyvenen, valamint 15 munkatárs és önkéntes segítő – a társaság kétfelé osztódott.
A Hírmondó letöltési linkjei a bejegyzés végén találhatók. Jó olvasást, kellemes időtöltést kívánunk!
Taskovics Adél, szerkesztő
Hírmondó-2022.-június Hírmondó-2022.-június
Ünnepi melléklet letöltése:
Siketvakok oktatásának története (Word)
Siketvakok oktatásának története (PDF)
2022. februárjában dr. Simona Gerencer Pegan, a szlovén siketvakokat tömörítő szervezet, a DLAN titkára, kutatásban való részvételre kérte fel egyesületünket. Készülő publikációjához kért információkat arról, hogy Magyarországon miként alakult, fejlődött a siketvak személyek oktatása. Taskovics Adél kollégánk anyaggyűjtést végzett, feldolgozta azokat, majd egy összefoglalót készített érdeklődő tagjaink számára a siketvakság nemzetközi világnapja alkalmából. Ez majd a júniusi Hírmondóban jelenik meg teljes terjedelmében. Viszont kedvcsinálóként szemezgetünk az érdekesebbnél érdekesebb információkból.
2022. június 22-én, szerdán tartotta közös, online tréningjét a szlovén siketvakokat tömörítő DLAN, valamint az a speciális tanácsadó szervezet, mely Dánia északi régiójának siketvak polgáraiért dolgozik. Az alábbi témákat érintették az eseményen:
Ha a részletekre kíváncsi, a “tovább olvasom” gombra kattintva elolvashatja Taskovics Adél kollégánk magyar nyelvű fordítását, összegzését az elhangzottakról. [Tovább olvasom…]
Az alábbi videóban számolnak be tapasztalataikról.
“Taktilisek, rövid zöldek, kerékakasztó villamossínek. Az Akadályok nélkül – az akadálymentes Józsefvárosért csoport érintettekkel, érdeklődőkkel és szakemberekkel a Blaha Lujza tér új zebráit, a Kiss József és Népszínház utcák átkelőit tesztelte. Kiderült, miken lehetne javítani.” – olvashatjuk a rövid videó felvezetőjében, a Józsefváros Újság Facebook oldalán. Most, az ebben a videóban elhangzott gondolatokat írtuk le, s tesszük közzé. Ugyanis nem készült felirat, ám hallássérült tagjainknak ez elengedhetetlen ahhoz, hogy “teljes képet” kapjanak erről a videóról. [Tovább olvasom…]
Az alábbiakban a Hírmondó 2022. májusi számában megjelent interjút olvashatja, melyet tagtársunkkal, Di Filippo Maurizio-val, Taskovics Adél kollégánk készített.
Di Filippo Maurizio
Maurizio-val a tavaly októberi szabadidős klub, a pizzasütés alkalmával nyílt először lehetőségem hosszabban elbeszélgetni. Nagyon érdekesnek tartottam élettörténetét, ám néhány kérdésemre akkor – idő hiányában – nem kaptam választ. Szerettem volna tudni, vajon miért dönt úgy egy olasz fiatalember, hogy látás-és hallássérültsége ellenére egy számára addig teljesen ismeretlen országban kezd új életet. Ki ő? Milyen álmai, tervei vannak a jövőre nézve? [Tovább olvasom…]
“Célom az, hogy minél többen sajátítsák el a megfelelő
kézmozdulatokat, ismerkedjenek meg a készülék adta lehetőségekkel, [Tovább olvasom…]
Taskovics Adél kollégánk számolt be az eseményről a Hírmondó magazinunk májusi számában. Írásához képeket is mellékelünk. Köszönjük támogatóinknak, a jelenlévő munkatársaknak és önkénteseknek a segítő közreműködést!
2022. április 25-én, hétfőn reggel egyesületünk népes csapata elindult a Normafához. Összesen 44 főt számlált a társaság: 24 egyesületi tag, 9 munkatárs és 11 önkéntes segítő – utóbbiak hallássérültek pedagógiája szakos egyetemi hallgatók.
A gyülekező 10:00 és 10:30 között volt, a Széll Kálmán téri metróállomás kijáratánál. Utána a közelben megálló 21A jelzésű buszra szálltunk fel, amivel a Normafa „Látogatóközpontig”, tehát a végállomásig utaztunk.
Ami itt fogadott minket: jó levegő, madárcsicsergés, simogató napsütés. Ráérősen sétáltunk a fák között, míg el nem értük a Libegő felső állomását. Letelepedtünk a szabadban kihelyezett asztalok köré a padokra. Itt kicsit megpihentünk, volt mód beszélgetésre, illetve aki hozott magával elemózsiát, megebédelhetett.
Ezt követően elindultunk a korábban már megtett úton visszafelé. Mielőtt megérkeztünk volna a buszhoz, aki szeretett volna, vehetett magához élelmet, üdítőt vagy teát. A külön erre a célra kijelölt helyeken több íncsiklandó finomság közül választhattunk. Fogyaszthattunk például frissen sült rétest, lángost, de még grillkolbászt is. Mire mindenki jóllakott, kezdett feltámadni a szél, ezért elindultunk haza a 21A menetrend szerint érkező járatával.
Nagyszerűen éreztem magam, ám egy kérdésem megválaszolatlanul maradt.
(A DLAN “Történetek (mesék) az emberekről, akik a szívükkel hallgatnak, és a kezükkel néznek” című kötetéből)
Nika magas termetű, fiatal nő. Testtartása, járása bátorságról, határozottságról árulkodik. Amikor szembesült vele, hogy siketvak, nem ingott meg, nem érzett szégyent. Ahelyett, hogy negatív gondolatokkal küzdött volna, egyből tervezni kezdte, miként segíthetne a hasonló helyzetű embereken. Vágyott támogatni az értük tevékenykedő szervezetet abban, hogy mind teljesebben vihesse véghez küldetését.
