Szeptemberi szabadidős klub: a Magyar Természettudományi Múzeumban jártunk

Az alábbiakban Taskovics Adél kollégánk, Hírmondó magazinunk szeptemberi számában is megjelent beszámolóját olvashatják. Képekkel is illusztráljuk az írást, köszönjük önkéntesünknek a fényképeket!

2023. szeptember 13-án délután, a múzeum előtt gyülekeztünk. Amikor már együtt volt a csapat, közösen léptünk be az intézménybe.

Kocsis Martin múzeumpedagógus volt a tárlatvezetőnk

A csoportos foglalkozást a Természetbúvár Teremben tartotta. Azért esett erre a helyszínre a választása, mert az itt fellelhető tárgyakat kézbe lehet venni. A helyiség bejárata előtt egy hatalmas kígyó preparátuma fogadja a látogatókat. [Tovább olvasom…]

Elemi rehabilitációs szolgáltatásunk az M1 és a Duna World „Esély” című műsorában

Az alábbiakban Taskovics Adél kollégánk beszámolóját olvashatjuk, melyet az esély 2023. július 22-i adása alapján írt. A bejegyzés végén lesz a link, melyre ha rákattintunk, még hat hónapon át visszanézhető a műsor.
[Tovább olvasom…]

Akadálymentességi bejárás: középpontban a VIII. kerület önkormányzatának új ügyfélszolgálata

Az alábbiakban Taskovics Adél kollégánk beszámolóját olvashatjuk az eseményről, melyen ő maga is személyesen jelen volt Dr. Babinszki Vera siketvak kollégánkkal egyetemben.

2023. augusztus 10-én, csütörtökön délután népes csapat érkezett a VIII. kerületi Baross utca 66-68. szám alá.
Az önkormányzat frissen átadott ügyfélszolgálatát néztük meg akadálymentesség szempontjából. Több szervezettől érkeztünk, kerekesszékkel, bottal közlekedők, de látássérült és siketvak személy is volt köztünk.
A bejáráson az alábbi szervezetek képviseltették magukat:

  • Akadályok nélkül – az akadálymentes Józsefvárosért;
  • Egyetemes Tervezés a Fogyatékossággal Élők Szolgálatában Egyesület (ETFÉSZ);
  • Nem Adom Fel Alapítvány;
  • Önállóan lakni – közösségben élni;
  • Siketvakok Országos Egyesülete.

Én egyszerre voltam jelen az Akadályok nélkül – az akadálymentes Józsefvárosért csoport tagjaként, illetve munkahelyemet, a Siketvakok Országos Egyesületét is képviseltem, dr. Babinszki Vera kolléganőnkkel egyetemben.

A Baross utca felöli bejáraton belépve legelőször a váróba érkezünk

Szinte azonnal észleltem, felfigyeltem a padlón elhelyezett taktilis burkolati jelzést, ismertebb nevén: „vezető sávot”. Ezt lábbal, illetve fehér bottal is jól érzékeltem. A sáv – melyben váltakozva van egyenes és pöttyözött rész – elvezet a félköríves pultig, ahol információt, segítséget lehet kérni az ügyintézőktől.

Az épületszárny többi részében nincs fehér bottal tapintható segítség

Az ügyfélszolgálat dolgozói viszont készséggel segítenek a betérő látássérült ügyfeleknek. Mellettük maradnak az ügyintézés teljes folyamatában, a sorszám húzásától egészen a szükséges papírmunkák elvégzésééig.
Szintén az előtéri részben, a kihelyezett, kényelmes székekre és falmelletti padokra leülhettünk, úgy vártuk a további tájékoztatást.

Az épületben Szőke Szilvia ügyfélszolgálati munkatárs vezetett körbe minket

Elmondta: kb. 2 hónapja nyitotta meg kapuit az új ügyfélszolgálat. Őszintén elmondta: nem tudnak mindenfajta ügyintézési igényre válaszolni. Hozzájuk az adóügyi irodához kapcsolódó kérdésekkel lehet fordulni, illetve az anyakönyvi ügyek egy részét is el lehet intézni segítségükkel.

Fogadtak már látás-és mozgássérült ügyfeleket

Utóbbiak számára a bejutás az általunk is használt bejáraton keresztül lehetséges. Ha a Családtámogatási Iroda részbe szeretnének elmenni az ügyfelek, akkor a munkatársak kísérik el őket a megfelelő ügyintézőkhöz.
A szakügyintézők külön helyiségben dolgoznak. A központi részben az ügyfélszolgálat van, ahol általános ügyeket lehet intézni, pl.:

  • fogadóórára való bejelentkezés,
  • önkormányzat részére írt levelek leadása-átvétele,
  • elkészült anyakönyvi okmányok kiadása.

Az összes többi feladat a szakügyintézőké, akik hétfőn, kedden és szerdán állnak az ügyfelek rendelkezésére.

Mi most a szakügyintézések területére is bejutottunk

Elsőként az anyakönyvi ügyintézés helyszínére mentünk. Itt lehet kikérni a születési-, a halotti anyakönyvi kivonatot, illetve a házassági kivonatokat. Fontos tudni, hogy ezeket csak azoknak tudják azonnal kiadni, akik benne vannak az elektronikus rendszerben. A friss halálesetek bejelentése is ugyanitt történik, hétfőtől csütörtökig 8-10 óra között.

Pár kérdésről

  1. Szilvia kérdésemre válaszolva elmondta: nem szükséges előre bejelentkezni, ha valaki látássérültként jön ide. Ha a dolgozók látják rajta, hogy speciális odafigyelést igényel, azonnal segítenek, akár a nyomtatványok kitöltésében is.
  2. Vera kérdése: a hallássérült, siket ügyfelek számára milyen akadálymentesítési megoldásokkal rendelkeznek. Kiderült: bár a tervezéskor szóba került az indukciós hurok kiépítése, ez végül nem történt meg, utólag azonban pótolható.
  3. A további beszélgetésből egyértelművé vált: nincs a birtokukban látássérültek számára használatos aláíró keret. Ez nem nagy gond, hiszen akinek erre szüksége van, általában úgyis hord magánál.
  4. Az azonosítás új módja, amikor tableten kell aláírni a nevünket, a látássérültek számára gondot jelenthet. Ezen az ügyfélszolgálaton azonban nem szükséges, hogy emiatt fájjon a fejünk: náluk mindez papír alapon történik.

Sétánk során útba ejtettük az akadálymentes mosdót is

A mozgássérültek tapasztalata erről röviden annyi: összességében jó, de bizonyos dolgokon még javítani, módosítani kell.
Javaslatként elhangzott: legyen hosszúkás tükör, hogy az is láthassa magát benne, aki kerekesszékben ül, illetve az is, aki a közlekedéshez nem szorul ilyesfajta segédeszközre.
A mosdóra érdemes lenne orvosi csapot tenni,- ennek hosszabb a fogantyúja – amit könyökkel is ki lehet nyitni. A kagyló egy kicsit magasan van, az ajtó belső részén pedig nincs kapaszkodó. Ezeken felül egy fogas is hiányzik innen.

Az épület többi helyiségeiről

Az adó ügyintézők helyiségébe is ellátogattunk, ők két pultnál fogadják az ügyfeleket. Ez egy viszonylag nagy tér.

Innen a Családtámogatási Irodába vezetett az utunk.

Keresztül mentünk a tűzzáró ajtón, aminek van egy pici küszöbe. Ez vezet át az épület másik felébe. Ide a Német utcai bejáraton is el lehet jutni, ez azok számára megoldható, akik nincsenek kerekesszékhez kötve.

Tapasztalataim szerint látássérülteknek ez a bejárat akár még praktikusabb is lehet. A járófelületre helyezett taktilis jelzések nem csupán a pultig vezetnek, hanem segítségükkel a pult mellett haladva a székekhez, – ahol várakozhatunk-, illetve az innen nyíló folyosóig is el lehet jutni.

Körbe néztünk a Családtámogatási Iroda területén is, elmentünk a férfi-és a női mosdó mellett és megnéztük, hol történik a konkrét ügyintézés.

A baba-mama szobába is benéztünk egy pillanatra.

Utunk végeztével visszatértünk a Baross utca felöli váróba, ahol megbeszéltük tapasztalatainkat

Elsőként az Egyetemes Tervezés a Fogyatékossággal Élők Szolgálatában Egyesület (ETFÉSZ) képviselője, Tóth Zoltán vette át a szót. Feladatuk, hogy az összes fogyatékossági típus szempontjait figyelembe véve elemezzék az ilyen jellegű épületeket, belülről és kívülről egyaránt. Véleménye szerint nagyon jól sikerült az ügyfélszolgálat akadálymentesítése.

Észrevételek pontokba szedve

  1. Apróbb problémákat észlelt, melyek közül az első és legfontosabb a bejárati ajtó mozgatásának nehézsége. A jó fizikumú mozgássérültek még csak-csak meg tudják ezt oldani, ám az elektromos kerekesszékben ülőknek már nehezebb a dolga. Ők ilyen helyzetekben a székük energiáját használják, tehát lábtartóval benyomják az ajtót, ami ettől hamarosan ki fog kopni és javításra szorulhat. Ennek kiküszöbölésére acélból készült védő fém felragasztását javasolta.
    Másik megoldásként az ajtó fotocellás mechanikával történő ellátását említette.
  2. Az átjárókhoz ajánlottnak tartaná élvédők felszerelését. Ezek azonban lehetőleg ne fémből készüljenek, mert ha azoknak egy kerekesszékes véletlenül nekimegy, rövid időn belül behorpadnak. A műanyag védők ezzel szemben flexibilisebbek, egy-egy kisebb ütés erejétől nem sérülnek, hanem visszaállnak eredeti állapotukba.
  3. A beltér elrendezése nagyon jó, bár ez egyéni igénytől is függ. Kerekesszékesek esetében van, akinek elegendő ekkora tér, de van, akinek kevés. Utóbbi esetben érdemes lehet két széket kivenni és máshová helyezni. Főleg, ha ügyfélfogadási időben több kerekesszékes van a váróban, nagyon beszűkülhetnek a közlekedési lehetőségek.
  4. Az akadálymentes mosdóval is elégedett volt Zoli, külön dicsérte a kivitelezőket, amiért nem kivágott WC deszka került fel és az is tökéletes megvalósítás, hogy fém zsanérokkal látták el.
  5. A helyiségben használt asztalok magassága állítható, ami mind a dolgozóknak, mind az ügyfeleknek praktikus.
  6. A szőnyeg a bejáratnál visszafogja ugyan az elcsúszás lehetőségét, de a taktilis jelzés mellett zavarhatja a látássérülteket, a fehérbot beleakadhat, a mozgássérültek pedig a kerekesszékkel könnyen felgyűrhetik.
  7. Javítani való, mondhatni fájó pont az indukciós hurok hiánya.
  8. A teljesen siket személyek szempontjából fontos lenne a jelnyelvi videós jelnyelvi tolmácsszolgáltatás, ami jelenleg szintén nem megoldott.

Kérdések és válaszok még

Kifejtettem: nagyra értékelem, hogy az ügyfélszolgálat munkatársai hajlandóak hathatós segítséget adni az arra rászoruló személyeknek. Az azonban foglalkoztat: a sorszám húzását követően kap-e a látássérült hangos visszajelzést arról, hogy éppen kit hívnak az ügyintézők pultjaihoz.
Szilvia elmondta: nincs hangos visszajelzést biztosító rendszerük. A tervezéskor volt róla szó, de ez a gyakorlatban nem működik. Az ügyintézők viszont kifejezetten figyelik, hogy a sérült embernek milyen sorszáma van és ha sorra kerül, máris mellé lép egy segítő.

Vera kolléganőm rávilágított: a vezetősáv „pöttyös” része bevezet a folyosóra. Ez megtévesztő, mert a látássérült számára általában azt üzeni: lépcső, úttest vagy egyéb veszélyforrás következik. Itt viszont szó sincs ilyesmiről.
A mosdóhoz fontos lenne vezető sávot tenni, a méltóság és az önállóság szempontjából sokat jelentene, ha a mosdóba nem kellene elkísérni az ügyfelet.

Az Akadálymentes Józsefvárostól Jutka feltette a kérdést: hiányzik-e a bejáráson résztvevő látássérülteknek a Braille feliratozás, mert azt az épületben sehol nem látott.
Azt válaszoltam: én hálásan fogadtam az információt, hogy az ügyfélszolgálaton dolgozók segítenek a betérő látássérültnek. Ha mindenesetben van segítő, akkor megoldott a folyamat zökkenőmentes lebonyolítása, szükségtelen a tapintható felirat.
Vera hozzátette: a pontírás önmagában nem segítség. Érdemi információvá akkor válik, ha a látássérült személy tudomást szerez a jelenlétéről. Ez pedig csak úgy történhet meg, ha a vezetősáv vagy egy látó személy segítségével megtaláljuk.

Személyi segítő szolgálatunk és a Hírmondó is bemutatkozott az „Esély” című műsorban

Az alábbi cikket az „Esély” 2023. június 24-i és július 8-i adása alapján írta: Taskovics Adél kollégánk, aki a Hírmondó c. magazinunk szerkesztője is többek között. . Az írás végén a Médiaklikk oldalán található, (még fél éven át visszanézhető) műsorok linkjei szerepelnek majd.

Az M1 és a Duna World televíziós csatornáin rendszeresen látható „Esély” című műsorban ismét szó volt az egyesületünkben végzett munkáról.

A személyi segítő szolgáltatásunk bemutatásáról

A 2023. június 24-én sugárzott adás egyik riportjában a személyi segítő szolgáltatásunkat mutatták be. A kezdő képsorokban Miklós Csilla munkatársunk Gődér Dalmával találkozott a metrómegállóban. Innen együtt folytatták útjukat a forgatás idején éppen aktuális kirándulásunk helyszínére, a Kopaszi-gátra.

Dalmáról megtudhattuk:

Születése óta vak, hallását hallókészülék segíti. Elmondta: ha számára ismeretlen útvonalon közlekedik, szüksége van a kísérésre. Akadnak azonban olyan helyszínek, ahová önállóan is eljut, ilyen például a Siketvakok Országos Egyesületének az irodája.

Ahogyan a segítő szolgálat működik

A személyi segítő szolgálat előzetes egyeztetés alapján vehető igénybe. A segítők az ügyfél egyéni szükségleteihez alkalmazkodnak, aminek részleteit előre megbeszélik. Csilla úgy fogalmazott: ha egy adott személyt még kevésszer kísért és nem alkotnak összeszokott párost, elengedhetetlen, hogy jelezze, ha lépcső vagy mozgólépcső következik. Adott esetben praktikus lehet meg is állni ezek előtt. Ha valaki nem közlekedik egyedül, hasznos lehet a számára, ha kísérője a korlátra helyezi a kezét. (Pl.: mozgólépcső, aluljárók stb.) Más ezt nem igényli és megtalálja önmagától, hogy hol is tud kapaszkodni. Esetenként előfordul, hogy a kísérő szóban is jelzi: most lépcső következik. Aki kísérést vállal, annak sok mindenre kell figyelnie, egymástól akár nagyon eltérő igényekhez is kell tudnia alkalmazkodni.

A segítségnyújtásról még a közlekedésben

Dalma a közlekedésben rugalmasnak tartja magát. Ahhoz, hogy biztonságérzete meglegyen, szívesen veszi, ha ő karolhat a kísérőjébe. Számára az az előnyös, ha a látó személy mindig egy lépéssel előtte halad. Csilla ismertette a látó vezető technikát. Ilyenkor a látássérült személy az őt vezető társa karját fogja meg és így követi le a mozgását. Vannak különböző jelzések, melyeket a kísért fél tud értelmezni, de van, akinek szóban is ki kell egészíteni az instrukciókat.

Siketvak emberek kísérésekor az sem mindegy, hogy melyik oldalon megy a segítő

Ezt a hallássérülés befolyásolja. Értelemszerűen érdemes azon az oldalon lenni, amelyiken jobb a hallásteljesítmény. Dalma esetében ez a bal oldal, mert erre a fülére hall többet.

Az is fontos szempont, hogy az együtt közlekedők milyen mértékben tudják összehangolni lépteik ütemét

Csilla saját bevallása szerint egy kicsit gyors lépésű. Emiatt szereti leegyeztetni a másikkal, hogy megfelel-e neki az általa diktált tempó. Amikor számára addig ismeretlen emberrel találkozik, megkérdezi: van-e valami olyan plusz dolog, ami könnyebbség lehet, de az előzetes megbeszélések során még nem hangzott el.

A személyi segítést szerződés alapján igényelhetik az egyesület ügyfelei. Mindazok, akik vagy egyidejű látás-és hallássérüléssel élnek, vagy valamilyen okból a Siketvakok Országos Egyesületénél részesülnek rehabilitációban.

Csilla elmesélte, mit is tartalmaz a szolgáltatási szabályzat, amit előzetesen felolvasnak a jelentkezőknek

Ebben a következők állnak:

  • Kik vehetik igénybe a kísérést;
  • Mi a kísérés menete;
  • Milyen szolgáltatásokra vehető ez igénybe;
  • Mettől meddig lehet igénybe venni;
  • Hogyan kell lemondani;
  • Mikor jelezzék, hogy hogyan kérik a kísérést.

Ahhoz, hogy az együtt töltött idő kellemesen teljen, alapvető feltétel, hogy a siketvak személy és a segítője jól megértse egymást. Csilla szerint az ő szakmájában olyan tulajdonságok várhatók el, mint a megbízhatóság, rugalmasság, valamint az empátia. Mindemellett többször konzultál rehabilitációs tanárokkal. Olyan technikákat tanulhat tőlük, melyek sokat segíthetnek a kísérés színvonalának további emelésében.

Bár a személyi segítő szolgálatot Csilla és Dalma szavain keresztül ismerhettük meg, a képi anyagban a kirándulás helyszíne épp úgy megjelent, ahogyan a programon részt vevő tagok és munkatársak népes csapata is.

A Hírmondó bemutatása

Két héttel később, a július 8-i műsorban a havonta megjelenő Hírmondó és annak szerkesztője kapott helyet. Mielőtt azonban ez megtörtént volna, átfogó kép tárult a nézők elé a szervezet által nyújtott szolgáltatásokról.

Az egyesület rövid bemutatásáról

„Az élet minden területén támogatja tagjait a Siketvakok Országos Egyesülete”. – ezzel a mondattal vette kezdetét az adás ránk vonatkozó szakasza. Utána megemlítették a személyi segítő szolgáltatást, a rehabilitációs és kommunikációs támogatást, illetve azt, hogy jogász kollégánk is van, aki segíti az egyesülethez fordulókat.

Kedves Éda ügyvezető elmondta, a szervezet folyamatosan azért dolgozik, hogy válaszoljon a tagság igényeire, például az akadálymentesség és a hozzáférhetőség terén. E célt szolgálja a segédeszköz-támogatás is. Ezen felül bármilyen beérkező kérésre, igényre figyelmet fordítanak a kollégák és igyekeznek eleget tenni a tagok kéréseinek. Számos közösségépítő jellegű programot is szervezünk. Az egyesület saját újságjában, a Hírmondóban lehet ezekről is olvasni, a szerkesztő mindig beszámol a házunk táján történt eseményekről.

A következő percekben kiderült, kinek a munkája áll a havonta megjelenő magazin mögött

Rövid bemutatásomban elhangzott: látássérült vagyok, csupán fénylátással rendelkezem. Kiemelték: kommunikáció-és médiatudomány mesterszakon szereztem diplomát.

„Aligha van a világon még egy olyan folyóirat, mely ennyi féle formában jelenik meg, mint a Hírmondó”. – lehetett hallani a megszólalásokat összefogó, egységgé formáló átkötő szövegben.

Ezt a gondolatmenetet tovább fűzve soroltam is: kikerül a honlapra, megjelenik a közösségi oldalunkon, kör e-mail formájában is eljut a tagokhoz. Tudomásom szerint vannak néhányan, akik nem használnak számítógépet, ők papírra nyomtatva kapják meg. Van annyi látásmaradványuk, hogy ebben a formában el tudják olvasni. „Hangzó változatról” olyan értelemben beszélhetünk, hogy akinek hallásteljesítménye ezt lehetővé teszi és elektronikus formában tanulmányozhatja a magazint, képernyőolvasó program segítségével ismerheti meg annak tartalmát. Aki hallása helyett tapintására hagyatkozva tudja beszerezni az információkat, annak pedig ott a Braille kijelző az olvasáshoz.

Rovatok a magazinban

A Hírmondó sokféle rovatból épül fel, pl.: Házunk tájáról – egyesületi hírek, Társszervezeteink hírei (ezek legtöbb esetben külföldi, siketvakokat tömörítő szervezetekről szólnak). Ehhez kapcsolódóan kitértem arra az újításra, amit a most elindított, nemzetközi interjúsorozat hozott. Ennek az a célja, hogy összehasonlíthassuk: más országokban milyen a siketvakokért tevékenykedő szervezetek helyzete, hogyan élnek az érintettek.

Kifejtettem: az idegen nyelvek tanulása számomra hobbi. Munkám során jelenleg az angolt tudom jól kamatoztatni, de a francia középfokú nyelvvizsga megszerzésére is készülök.
A hírlevélbe újításként vezettem be a „Hónap verse” című rovatot, mindig ezzel zárul a lapszám. Nagyon szeretem az irodalmat, a vers pedig különösen fontos része az életemnek. Épp ezért úgy gondoltam: szívesen részesíteném az egyesület tagjait is ebben a kulturális élményben. Így minden összeállítás végére választok egy szezonális költeményt.
Újdonságnak számít az az alkalmanként megjelenő rovat is, mely a rehabilitációs szolgáltatásainkról szól, illetve egyéb, szintén a rehabilitációhoz kötődő híreket közvetít. Ennek címe: „Rehab – ha rabja az akadályoknak”.

A július 8-i műsor rólunk szóló része az alábbi, frappáns mondattal zárul:
„Tartalmas és hasznos olvasmány az érintettek számára a Siketvakok Országos Egyesületének havi magazinja, a Hírmondó”.

Szerkesztői megjegyzésként ehhez csak annyit fűznék hozzá: továbbra is azon igyekszem, hogy az itt közzétett írások a jövőben is érdemesek legyenek a fenti vélekedésre.

Esély 2023. június 24-i adás linkje (05:12-től kezdődik a ránk vonatkozó rész):
https://mediaklikk.hu/video/esely-2023-06-24-i-adas/

Esély 2023. július 8-i rész ránk vonatkozó része (külön link lett ahhoz, ami rólunk szól):
https://mediaklikk.hu/video/esely-2023-07-08-i-adas-2/

A WFDB bemutatta 2. globális jelentését és a SHAPES projektet az Európai Parlamentben, Brüsszelben

2023. június 6-án, kedden a Siketvakok Világszövetsége (WFDB) társszervezője volt egy rendezvénynek az Európai Parlamentben, Brüsszelben, Belgiumban. Kósa Ádám (Magyarország) és Rosa Estaràs Ferragut (Spanyolország) európai parlamenti képviselők közösen vezették a 120 perces rendezvényt. Bemutatták a WFDB nemrégiben közzétett 2. globális jelentését a siketvak emberek integrációját célzó jó gyakorlatokról és ajánlásokról. [Tovább olvasom…]

Emberi jogok és a siketvakság azonosítása: szakmai konferencia Dániában

Az alábbiakban Taskovics Adél kollégánk személyes beszámolóját olvashatjuk. A nemzetközi konferencia előadóinak előadásait fordította és összegezte.

2023. május 24-én, szerdán, különleges konferencián vettem részt. Az eseményt a szlovén siketvakokat tömörítő egyesület, a DLAN, valamint a Dánia északi részén tevékenykedő, siketvakoknak tanácsadást nyújtó szervezet,
„The Specialist Counsultancyforthe Deafblindatthe North Denmark Region” közösen szervezte. Az előadásokat az Észak-dániai Egyetem Kollégiumának épületében tartották. Aki személyesen nem tudott megjelenni, az videóhívásban, a Microsoft Teams alkalmazáson keresztül is becsatlakozhatott. (Én az online résztvevők közé tartoztam).

A köszöntő beszédet Dánia képviselőjétől hallhattuk

Ő egy fiatalember, aki saját elmondása szerint 4 éve dolgozik a szakterületen. Siketvaksággal foglalkozó publikációkat készítenek, és az északi államok közötti együttműködés is fontos hátteret biztosít számukra. Miután szívélyesen [Tovább olvasom…]

Híradás a Fogyatékossággal élő személyek V. Európai Parlamentjéről

2023. május 23-án az Európai Parlament brüsszeli üléstermében rendezték meg az “5. Fogyatékossággal élő személyek Európai Parlamentjét”. Az ülésen ötszáznál is több fogyatékosságügyi szószóló gyűlt össze az EU minden részéből, hogy megvitassák az Európai Unió szerepét a fogyatékossági jogok előmozdításában.

Brüsszel ködben

Az eseményen elfogadták az Európai Fogyatékosságügyi Fórum (EDF) kiáltványát a 2024-es európai választásokról

[Tovább olvasom…]

Beszámoló egyesületünk 2023. évi közgyűléséről

2023. május 23-án tartottuk a Siketvakok Országos Egyesületének éves taggyűlését. A helyszín telephelyünk nagy, közösségi terme volt. A résztvevők személyesen és az online térben is csatlakozhattak, éltek is ezzel a lehetőséggel.

Elsőként Gangl Tamás, egyesületünk elnöke köszöntötte a résztvevőket és megnyitotta a közgyűlést

Ezt követően Kedves Éda ügyvezető felkérte az írótolmácsként jelenlevő kolléganőket: legyenek ők a jegyzőkönyvvezetők. Az elkészült dokumentum hitelesítésére Kimlei Gábort jelölték ki. Ezután Éda ismertette a 2022-es évi közhasznúsági jelentést. (Az alábbiakban pár dolgot kiemelünk ebből, ugyanakkor honlapunkról letölthető a teljes dokumentum az alábbi linkről – a szerk.)
Közhasznúsági jelentés

Egyesületünk hosszú évek óta három egységben végzi a tevékenységét

[Tovább olvasom…]

Szabadidős klub: középpontban a játék és a mozgás a friss levegőn

2023. május 10-én, szerdán délután szabadidős klubra gyűltünk össze telephelyünk nagy, közösségi termében. A foglalkozáson összesen 22 fő vett részt: tizenhárom egyesületi tag, hat munkatárs és három önkéntes.
A program első felét Molnárné Katona Eszter vezette. Érkezés után minden résztvevő kapott a kezébe egy-egy apró tárgyat. Ezek alapján kétfelé lehetett osztani a társaságot: azokra, akiknél üvegből készült szív volt, illetve olyanokra, akik fa korongot szorongattak a markukban. [Tovább olvasom…]

Civil érdekvédelmi szervezetekkel egyeztetett a BKK az utastájékoztatás akadálymentességéről

A közlekedéshez mindenkinek egyenlő esélyű, akadálymentes hozzáférést kell biztosítani. Ezt a Budapesti Mobilitási Terv célrendszere is előírja. Az akadálymentes infrastruktúra célja, hogy használata könnyű legyen minden közlekedői csoport számára.

A Budapesti Közlekedési Központ a fizikai környezet mellett az infokommunikációt is akadálymentesíti. Amellett, hogy a bkk.hu weboldal akadálymentes lesz a látássérültek számára, a hangos utastájékoztatás is megújul. Jól látható és érthető, speciális jelzéseket helyeznek ki (taktilis jeleket, hallható jelzéseket stb.).
A Budapesti Közlekedési Központ civil szervezetek bevonásával kívánja ezt elérni. [Tovább olvasom…]